Folytatódik a napos, meleg, nyárias időjárás június első hetében is. A hét elején még többfelé lehet zápor, zivatar, de a hét második felében már csak kevés fátyol- és gomolyfelhő lehet az égen. A hőmérséklet csúcsértéke szerdától ismét emelkedik, a hétvégén a legmelegebb órákban akár 36 Celsius-fok is lehet.
Hétfőn a fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütésre van kilátás, az északi országrészben lehet esetleg több a felhő. Délutánig kicsi a csapadék esélye, legfeljebb elvétve fordulhat elő zápor, zivatar, majd ezt követően északnyugaton, északon növekszik a kialakulási esélyük és heves zivatar sem kizárt. A délnyugati, déli szél az Észak-Dunántúl kivételével több helyen megélénkül, zivatarok környezetében átmenetileg erős, viharos széllökések is lehetnek. Délutánra 28 és 34 fok közé melegszik fel a levegő.
Kedden leginkább az északi tájakon kell készülni sok fátyolfelhőre, valamint erőteljes gomolyfelhő-képződésre, és ott alakulhatnak ki nagyobb számban záporok, zivatarok. Délebbre kevesebb helyen valószínű csapadék és több napsütés ígérkezik. A jellemzően nyugatias irányú szél többfelé megélénkül, megerősödik, zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökések is előfordulhatnak. Hajnalra 14-21 fok közé hűl le a levegő, délután pedig általában 28-33 fok valószínű, de északon néhol ennél több fokkal hűvösebb is lehet.
Szerdán napos idő várható inkább csak kevés fátyol- és gomolyfelhővel és napközben már csupán elvétve fordulhat elő zápor, zivatar. A délnyugati, déli szelet nagy területen kísérhetik erős lökések. Hajnalban 14-21, délután 29-34 fok valószínű.
Csütörtökön a fátyol- és gomolyfelhők mellett sok napsütés várható. Elsősorban északnyugaton, északon alakulhat ki néhol zápor, zivatar. A délnyugati, nyugati szél többfelé megélénkül, megerősödik. A minimum 15-22, a maximum 29-35 fok között várható.
Pénteken napos időre kell számítani csupán kevés fátyol- és gomolyfelhővel, csapadék nem várható. A délnyugati, nyugati szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik. Hajnalban 15-22, délután 29-35 fok valószínű.
Szombaton is napos idő valószínű kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett, de helyenként zápor, zivatar kialakulhat. A délnyugati, nyugati szél többfelé megélénkül, megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 17-23 fok között alakul, a maximum-hőmérséklet pedig 29-36 fok között várható.
Pünkösdvasárnap erőteljes felhőképződésre van kilátás és megszaporodhatnak a záporok, zivatarok. Az északnyugatira forduló szelet nagy területen kísérhetik erős lökések. Hajnalban 17-23, délután 25-34 fok valószínű.
Folytatódik a napos, meleg, nyárias időjárás június első hetében is. A hét elején még többfelé lehet zápor, zivatar, de a hét második felében már csak kevés fátyol- és gomolyfelhő lehet az égen. A hőmérséklet csúcsértéke szerdától ismét emelkedik, a hétvégén a legmelegebb órákban akár 36 Celsius-fok is lehet.
Hétfőn a fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütésre van kilátás, az északi országrészben lehet esetleg több a felhő. Délutánig kicsi a csapadék esélye, legfeljebb elvétve fordulhat elő zápor, zivatar, majd ezt követően északnyugaton, északon növekszik a kialakulási esélyük és heves zivatar sem kizárt. A délnyugati, déli szél az Észak-Dunántúl kivételével több helyen megélénkül, zivatarok környezetében átmenetileg erős, viharos széllökések is lehetnek. Délutánra 28 és 34 fok közé melegszik fel a levegő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: Nem szeretnék úgy választásba menni, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján
A kormányfő szerint Magyarországot a „bátorsága meg a példája miatt” akarják levadászni. Úgy gondolja, „a mostani olajblokád” időzítése is ezt a célt szolgálja, gazdasági káoszt akarnak előidézni a választások előtt.
Orbán Viktor miniszterelnök egy soproni fórumon arról beszélt, hogy politikai összecsapás zajlik Magyarország ellen, amelynek célja egy ukránbarát kormány hatalomra segítése a választások előtt. A kormányfő szerint az országot politikai okokból olajblokád alá vették, ami mögött Kijev, Brüsszel és a Tisza Párt összejátszása áll.
„Mi vagyunk az élő példája annak, hogy lehet nemet mondani: a bevándorlást igenis meg lehet állítani, a gyerekeket és a családjainkat meg lehet védeni”
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a háborúba sem kötelező beleugrani, és a pénzt sem kell odaadni az ukránoknak.
Orbán szerint Magyarországot a „bátorsága meg a példája miatt” akarják levadászni. „Brüsszel, a kijeviek, meg a Tisza összejátszanak egymással azért, hogy a választások után Magyarországon olyan kormány alakuljon, amely ukránbarát és Brüsszelbarát” – mondta. A kormányfő szerint a mostani olajblokád időzítése is ezt a célt szolgálja: gazdasági káoszt akarnak előidézni a választások előtt.
„Káosz, 1000 forint fölé menő benzinár, zűrzavar, elégedetlenség, és a kormánnyal szembeni ellenérzéseket meg lehet növelni”
– fogalmazott. Állítása szerint a Barátság olajvezeték újraindításának semmilyen műszaki akadálya nincs, „csak azért nem indítják újra, mert politikai okokból nem akarják”.
„Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján. Úgyhogy szerintem itt erről van szó, tehát a következő időszakban, a jövőben a háborúval, az ukránokkal, az olajszállítással is meg kell küzdenünk”
A kampányról szólva Orbán Viktor a március 15-i Békemeneten való részvételre buzdított.
„Szükségünk van Magyarország történetének valaha volt legnagyobb békemenetére, hogy megmutassuk az erőnket”
– mondta. A kormányfő szerint a következő időszak kulcsszava a háborúból való kimaradás lesz. „Kimaradni, ez lesz a kulcsszó a következő négy évben” – jelentette ki.
A Tisza Pártot vezető Magyar Péter korábban egyértelművé tette, hogy nem küldene csapatokat és fegyvereket Ukrajnának. Energiapolitikai célként az orosz energiahordozókról 2035-ig történő fokozatos leválást tűzte ki. A párt a Kijevvel való „összejátszásról” szóló vádakat politikai motiváltságúnak és „félelemkeltésnek” nevezte.
A miniszterelnök a soproni fórumon beszélt a kormány eddigi eredményeiről is, kiemelve a 14. havi nyugdíj bevezetését, a 3 százalékos fix kamatozású otthonteremtési programot, valamint a családi adókedvezmények bővítését. A foglalkoztatási adatokat ismertetve elmondta, míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott, addig most 4,7 millió, a következő ciklus végére pedig 5 millió a cél. Orbán Viktor a jövőbeli kockázatok között említette a Közel-keleti háborút, egy esetleges olajválságot, valamint a növekvő migrációs nyomást.
Orbán Viktor miniszterelnök egy soproni fórumon arról beszélt, hogy politikai összecsapás zajlik Magyarország ellen, amelynek célja egy ukránbarát kormány hatalomra segítése a választások előtt. A kormányfő szerint az országot politikai okokból olajblokád alá vették, ami mögött Kijev, Brüsszel és a Tisza Párt összejátszása áll.
„Mi vagyunk az élő példája annak, hogy lehet nemet mondani: a bevándorlást igenis meg lehet állítani, a gyerekeket és a családjainkat meg lehet védeni”
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a háborúba sem kötelező beleugrani, és a pénzt sem kell odaadni az ukránoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dróntámadás érte az USA szaúd-arábiai nagykövetségét, Trump megtorlást ígér
Fekete füst gomolygott a Diplomatanegyed felett, miután becsapódtak a drónok. Az épületben szerencsére senki nem tartózkodott a támadás idején, és csak csekély anyagi kár keletkezett. Donald Trump azt ígérte, a támadók hamarosan megtudják, milyen megtorlás vár rájuk.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
A tájékoztatás szerint a diplomáciai komplexumban csak „csekély” anyagi kár keletkezett. Az épület a támadás idején üres volt, így senki sem sérült meg.
A támadás után fekete füst emelkedett a külföldi képviseleteknek otthont adó Diplomatanegyed fölé, szemtanúk a Reuters hírügynökségnek hangos robbanásról és lángokról számoltak be. A szaúdi hadsereghez közel álló forrás szerint a légvédelem a támadás során négy, a negyedet célzó drónt fogott el.
??????? The U.S. Embassy in Riyadh, Saudi Arabia, was struck by two Iranian-linked drones sparking a fire pic.twitter.com/b7lPLOscBx
Az Egyesült Államok rijádi nagykövetsége a támadások miatt „helyben maradásra” szólította fel az amerikai állampolgárokat Rijádban, Dzsiddában és Dahránban. „A Királyság területén tartózkodó amerikai állampolgároknak azt javasoljuk, hogy azonnal maradjanak a helyükön, és további értesítésig kerüljék el a nagykövetséget az épület elleni támadás miatt. Az Egyesült Államok szaúd-arábiai képviselete továbbra is figyelemmel kíséri a regionális helyzetet” – közölték.
Donald Trump amerikai elnök szűkszavúan nyilatkozott a News Nation tudósítójának, jelezve, hogy az Egyesült Államok válasza a támadásra és négy amerikai katona megölésére hamarosan ismert lesz.
„Hamarosan kiderül, mi lesz a megtorlás. Azt is mondta, hogy szerinte nem lesz szükség bakancsokra a földön”
– idézte az elnököt Kellie Meyer.
Az Al Jazeera washingtoni tudósítója szerint az elnök kommunikációs stílusa példa nélküli egy komoly konfliktus idején. „Amióta ez a konfliktus elkezdődött, egyes újságírókat hívogat, és apró információmorzsákat ejt el” – mondta Mike Hanna, aki szerint az amerikai közvélemény nagyon kevés tájékoztatást kap a konfliktusról.
„Ilyenre még soha nem volt példa, már ami azt illeti, hogyan viselkedik egy elnök konfliktus idején, és ez egy olyan kérdés, amin az amerikai közvélemény – a nagy része – a következő napokban, hetekben, sőt hónapokban is el fog gondolkodni”
– tette hozzá.
A jelentések szerint az incidens Iránnak az amerikai–izraeli támadásokra adott, Öböl-térségi megtorló akcióihoz köthető.
Az Öböl több államában, például Kuvaitban is drón- és rakétatámadásokat jelentettek; Kuvaitvárosban füstöt láttak az amerikai nagykövetség környékén. Ezzel párhuzamosan az amerikai nagykövetség Dohában is „helyben maradás” eljárást tart érvényben, miközben több ország légtere korlátozott vagy zárva volt az elmúlt napokban.
Szaúd-Arábia az elmúlt napokban több támadást is elhárított: a Ras Tanura finomító térségében két drón megsemmisítése után a lehulló repeszek miatt „korlátozott” tűz keletkezett. Az ilyen fenyegetések kezelésére az USA és Szaúd-Arábia az utóbbi években célzott gyakorlatokkal fejlesztette közös felderítési, követési és megsemmisítési képességeit.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hernádi Zsolt: Három súlyos probléma fenyegeti az ellátást, megjósolhatatlan, mi fog történni
A MOL-vezér elmondta, már látszik a konkrét gazdasági hatása a Közel-Keleten kirobbant háborúnak. Szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.
Úgy látja, jelenleg három fő problémával kell szembenézni. Az egyik a Közel-Keleten kirobbant háború, amely a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj-, dízel- és gázútvonalakat fenyegeti.
Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.
„Ezért a mai napon, amit már lehet látni, hogy 16 százalékkal a pénteki árakhoz képest 16 százalékkal emelkedett a dízelnek az ára, világpiaci ára. Ez már egy konkrét hatás”
– fogalmazott. A gázárnál is komoly, mintegy 20 százalékos emelkedés ment végbe a katonai konfliktus hatására, ráadásul megemlítette, hogy Kuvaitban találat ért egy gázelosztó központot, Katar pedig bejelentette az LNG-előállítás leállítását.
Emiatt szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarországon ellátási probléma, Hernádi Zsolt úgy válaszolt: „Igazából azt, hogy az ár mennyire nem probléma, vagy mennyire kevésbé probléma, azt akkor érezzük, amikor nincsen áru.”
Szerinte áremelés előfordulhat, mert a kockázatok nem összeadódnak, hanem szorzódnak.
Kiemelte, hogy a közép-európai piac dízelhiányos, a fogyasztás harmadát importból kell fedezni, és az orosz dízel kiesése óta ez komoly problémát jelent. Úgy véli, a szankciós intézkedések nem voltak végiggondolva. „Mi a fenének csinálunk egy-egy kockázatot, amikor önmagában ez már egy nagy kockázat?” – tette fel a kérdést.
A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban Hernádi Zsolt kijelentette, hogy a vezeték maga nem sérült meg.
„Szögezzük le, és ezt nyugodt lelkiismerettel leszögezhetjük, hogy önmagában a vezetékben károsodás nem történt”
– mondta. Állítása szerint ezt bizonyítja, hogy a tűzeset után az ukránok kérésére a MOL még 35 ezer tonnányi ukrán kőolajat fogadott a vezetéken keresztül. Azt is hozzátette, hogy egy finomítót a szovjet tervezési elvek miatt eleve úgy építettek meg, hogy egyetlen találattal ne lehessen megbénítani, így az irányítóközpontok is távol vannak a tárolóktól.
A MOL-vezér szerint egyértelműen politikai harcról van szó. Elmondása szerint az ukrán kollégák a tűz után napokig azt ígérték, hogy két-három napon belül újraindítják a szállítást. Amikor ez nem történt meg, azzal indokolták, hogy „nincsen még döntés arról, hogy indítsuk”. Mostanra már az ígéretek is elmaradtak, és beláthatatlan idejű munkálatokra hivatkoznak.
Emlékeztetett, a háború kitörése óta ez volt a 23. leállás, de az első, ami a stratégiai készletekhez való nyúlást igényelte. „Nagyon meglepődnék, hogyha bárki más milyen következtetésre eljutna ebből a megismert adatokból” – mondta.
Hernádi szerint Magyarország és Szlovákia „egy politikai harapófogóba került”.
Úgy látja, a horvátok és az Európai Unió is azt sugallja, hogy lássák el magukat a tenger felől, de közben a horvát politikusok megkérdőjelezik, hogy a szankciós mentesség ellenére felengednék-e az orosz olajat az Adria-vezetéken. „Tehát azt gondolják, hogy odaszállítjuk a hajót, megérkezik a hajó, és akkor elkezdik vizsgálni?” – vetette fel. Ezt a problémát szerinte a MOL már nem tudja megoldani, a politikának kell közbelépnie.
Az Adria-vezeték kapacitásáról elmondta, a politikusok által emlegetett 10-15 millió tonnás kapacitás soha nem volt tesztelve, a valóságban eddig maximum 2 millió tonnát hoztak fel rajta keresztül évente. Egy nagyobb kapacitású teszt során a vezeték két óra után leállt. Hozzátette, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a százhalombattai finomító egy korábbi tűzeset miatt jelenleg csökkentett kapacitással működik, így augusztusig az Adria-vezeték el tudja látni, a probléma utána kezdődik.
A százhalombattai finomító átalakításáról elmondta, a beruházás végösszege 550-600 millió euró körül lesz, de a nem orosz típusú kőolajból rosszabb lesz a termékkihozatal.
„Ez olyan, mint egy csirkefeldolgozó. [...] piszokul nem mindegy, hogy csirkét vágok le benne vagy pulykát vágok le benne”
– magyarázta egy hasonlattal, hozzátéve, hogy a nem orosz olaj feldolgozása esetén 10-15 százalékkal több dízelimportra lesz szükség.
Hernádi Zsolt megerősítette, hogy a százhalombattai finomító katonai védelmet kapott, már a paksi és a gáztárolós bejelentés előtt egy nappal. „Ma a finomító egy jól védett egysége az országnak” – szögezte le. A védelemre szerinte azért van szükség, mert a kockázatok felmérésekor abból kell kiindulni, hogy ha a vezetéket támadás érheti, akkor a finomító is célponttá válhat.
A MOL-vezetők másfél milliárd forintos részvényeladásával kapcsolatos botrányról azt mondta, a bejelentő, a Nemzeti Bank és a rendőrség is teszi a dolgát. Állítása szerint a menedzserek nem rendelkeztek bennfentes információval. A vezeték leállásáról szóló hivatalos bejelentés, ami a stratégiai készletek megnyitásához vezetett, csak hetekkel a részvényeladások után történt meg, amikorra a vezetők már amúgy is a pénzügyi jelentések miatti zárt időszakban voltak. „Önnek nem furcsa, hogy négy menedzsere egyszerre, gyakorlatilag egy időben ilyen nagy mértékű eladásba kezd?” – kérdezte Rónai Egon műsorvezető, amire Hernádi úgy felelt, hogy az árfolyam magas volt, a vezetőknek pedig csak szűk időablakuk van az értékesítésre. Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonta-e őket, azt mondta: „Dehogy kérdeztem meg, nem. Miért? Hát ez mindenkinek az a saját pénze.”
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.
Úgy látja, jelenleg három fő problémával kell szembenézni. Az egyik a Közel-Keleten kirobbant háború, amely a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj-, dízel- és gázútvonalakat fenyegeti.
Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Operaénekes, állatkert-igazgató és a Shell korábbi globális alelnöke is feltűnik a Tisza Párt országos listájának élmezőnyében, amelyet Magyar Péter a Facebookon hozott nyilvánosságra.
Az első helyen nem meglepő módon maga a pártelnök áll. Őt követi a sorban Rost Andrea operaénekes, a harmadik Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója, a negyedik Forsthoffer Ágnes turisztikai szakember, a párt alelnöke, az ötödik pedig Kapitány István, a párt gazdasági szakembere.
Magyar Péter listavezetői pozíciója már február 20-án kiderült, amikor szintén a közösségi oldalán közölte: „a Tisza Párt elnöksége és 106 egyéni képviselőjelöltje egyhangúlag engem kért fel listavezetőnek és miniszterelnök-jelöltnek.” A párt még tavaly novemberben, két körben választotta ki a 106 egyéni jelöltjét.
Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes 2024 óta vállal egyre aktívabb szerepet a Tisza Párt rendezvényein. Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója egy kutatás szerint kiemelkedő helyi támogatottsággal bír, jelölése után pedig erős kormányoldali ellenkampány indult ellene a megyei sajtóban. Forsthoffer Ágnes 2025 szeptembere óta a párt alelnöke, szakterülete a turizmus. Kapitány István a Shell korábbi globális ügyvezető alelnökeként csatlakozott a párthoz, személye a Tisza gazdaságpolitikai arculatának egyik meghatározó elemévé vált.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Orbán Anita külügyminiszter-jelölt, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter-jelölt, Radnai Márk, vagy éppen Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter-jelölt hanyadik a listán.
Operaénekes, állatkert-igazgató és a Shell korábbi globális alelnöke is feltűnik a Tisza Párt országos listájának élmezőnyében, amelyet Magyar Péter a Facebookon hozott nyilvánosságra.
Az első helyen nem meglepő módon maga a pártelnök áll. Őt követi a sorban Rost Andrea operaénekes, a harmadik Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója, a negyedik Forsthoffer Ágnes turisztikai szakember, a párt alelnöke, az ötödik pedig Kapitány István, a párt gazdasági szakembere.
Magyar Péter listavezetői pozíciója már február 20-án kiderült, amikor szintén a közösségi oldalán közölte: „a Tisza Párt elnöksége és 106 egyéni képviselőjelöltje egyhangúlag engem kért fel listavezetőnek és miniszterelnök-jelöltnek.” A párt még tavaly novemberben, két körben választotta ki a 106 egyéni jelöltjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
