Február elsejétől Olaszország egész területén feloldják a koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt szigorú korlátozásokat, ami többek között azt jelenti, hogy újraindul a vendéglátás és újranyitnak a múzeumok, például a novembertől lezárt Vatikáni Múzeum és a Colosseum is.
Az ország egyetlen régiója sem marad "vörös", vagyis kiemelten veszélyes, teljesen lezárt zónában.
A húsz olasz tartományból tizenöt a mérsékelten járványveszélyes "sárga" fokozatba kerül át. Közöttük szerepel a két legnépesebb régió, vagyis a tízmilliós Lombardia, Milánó városával, valamint a majdnem hatmillió lakosú Lazio, a főváros Rómával.
Az enyhítés értelmében ismét engedélyezik a vendéglátás működését napközben: újranyitnak a hónapok óta kizárólag elvitelre dolgozó bárok, kávéházak, éttermek, és este hat óráig fogadhatják a vendégeket a megfelelő biztonsági távolság betartásával. Hétközben újranyitnak a bevásárlóközpontok, hétvégén azonban továbbra is zárva kell tartsanak.
Engedélyezett a városok, települések közötti közlekedés is az egyes régiókon belül.
Újranyitják kapuikat az olasz múzeumok, amelyek hétfőtől péntekig előzetes foglalással látogathatók.
Február elsejétől nyit a Vatikáni Múzeum és a római Colosseum, és ismét látogathatók lesznek a pompeji ásatások is.
Az országos korlátozások között fennmarad az éjszakai kijárási tilalom, este tíztől reggel hat óráig. A rokonok, ismerősök látogatása továbbra is csak naponta egyszer engedélyezett úgy, hogy az egy háztartásban élőkhöz két felnőtt csatlakozik. Február közepéig még tilos a tartományok közötti közlekedés, hacsak nem munkavégzés vagy más súlyos indok miatt történik. Egyelőre zárva maradnak a sípályák.
"Narancssárga", azaz közepesen járványveszélyes zóna marad az északi Bolzano térsége, a középolasz Umbria és a déli Puglia, Szicília, Szardínia.
A november első hetétől alkalmazott szigorú korlátozások oldását az olasz egészségügyi hatóságok szerint a javuló járványadatok teszik lehetővé. A napi esetszám továbbra is 15 ezer körüli, az elhunytak száma túllépte a 87 ezret, de a hivatalos számok a kórházak telítettségének enyhülését mutatják.
Olaszországban tavaly január 31-én vezették be az egészségügyi vészhelyzetet, amely azóta is érvényben van.
Február elsejétől Olaszország egész területén feloldják a koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt szigorú korlátozásokat, ami többek között azt jelenti, hogy újraindul a vendéglátás és újranyitnak a múzeumok, például a novembertől lezárt Vatikáni Múzeum és a Colosseum is.
Az ország egyetlen régiója sem marad "vörös", vagyis kiemelten veszélyes, teljesen lezárt zónában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Judit Magyar Péter fideszes ellenfelével bálozott Hegyvidéken
Skrabski Fruzsina, Novák Katalin egykori tanácsadója osztotta meg a közös fotót, amely a Hegyvidéki Polgári Bálon készült. Skrabski szerint a rendezvény egyértelműen kampányesemény volt.
Varga Judit, Magyar Péter volt felesége a Hegyvidéki Polgári Bálon mutatta meg egyértelműen, hogy a választásokon a Fidesz jelöltjét támogatja. Az eseményen közös fotó is készült a volt igazságügyi miniszterről és Steiner Attila képviselőjelöltről, a képet pedig Skrabski Fruzsina filmrendező, forgatókönyvíró, Novák Katalin egykori tanácsadója tette közzé a Facebookon.
Skrabski szerint a bál egyértelműen kampányesemény volt, a kép pedig azt bizonyítja, hogy Varga Judit Steiner mellé állt.
„Szóval ezen a polgári bálon ott volt Steiner Attila, Magyar Péter fideszes kihívója - tehát ez egy kampányesemény volt. Ebből a fotóból pedig az derül ki, hogy Varga Judit kiállt Attila mellett, hiszen elment erre az eseményre és vállalta a nyilvános fotót. Attila másik oldalán pedig a felesége (...) áll, aki Judit régi, jó barátnője”
– írta bejegyzésében Skrabski, hozzátéve, hogy ő is Steinerre fog szavazni.
Steiner Attila 2019 óta dolgozik államtitkárként a kormánynál: korábban az Igazságügyi Minisztériumban felelt az európai uniós ügyekért, jelenleg energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Decemberben derült ki, hogy a Fidesz őt indítja az áprilisi országgyűlési választásokon a budapesti 3-as választókerületben (Hegyvidék és Nyugat-Újbuda egy része), ahol a TISZA Párt képviseletében Magyar Péter pártelnök indul.
Tavaly márciusban a politikusok nyilvános üzengetésbe kezdtek, miután Magyar bejelentette indulását a hegyvidéki körzetben. Steiner Attila akkor a Fidesz választókerületi elnökeként azt írta: „Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről.” Magyar Péter erre úgy reagált: „Reméljük, nem bújik a miniszterelnök a hátad mögé…”
A hegyvidéki körzetet a 2022-es választáson az ellenzéki Hajnal Miklós nyerte meg, így a Fidesznek kiemelten fontos a terület visszaszerzése. A verseny várhatóan többpólusú lesz, a DK Gréczy Zsoltot indítja, február elején pedig Szabó Bálint is bejelentkezett a körzetért.
Varga Judit, Magyar Péter volt felesége a Hegyvidéki Polgári Bálon mutatta meg egyértelműen, hogy a választásokon a Fidesz jelöltjét támogatja. Az eseményen közös fotó is készült a volt igazságügyi miniszterről és Steiner Attila képviselőjelöltről, a képet pedig Skrabski Fruzsina filmrendező, forgatókönyvíró, Novák Katalin egykori tanácsadója tette közzé a Facebookon.
Skrabski szerint a bál egyértelműen kampányesemény volt, a kép pedig azt bizonyítja, hogy Varga Judit Steiner mellé állt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben a Super Bowl otthonául szolgáló Levi's Stadion kijelzőjén a szeretet üzenete villant fel, Donald Trump a közösségi oldalán teljesen mást gondolt. A volt elnök február 8-án este, a döntő után nem sokkal tette közzé lesújtó véleményét Bad Bunny félidei show-járól, amivel a vita azonnal túlnőtt a sporton, és kulturális-politikai üggyé vált.
Ahogy mi is írtunk róla, a Puerto Ricó-i szupersztár, Bad Bunny produkciója szinte teljes egészében spanyolul hangzott el, és olyan vendégfellépők tették emlékezetessé, mint Lady Gaga és Ricky Martin. A látványvilágot a karibi sziget motívumai uralták, a műsor végén pedig az egységre és a szeretetre helyezték a hangsúlyt.
A kijelzőn a „The only thing more powerful than hate is love.” (Az egyetlen dolog, ami erősebb a gyűlöletnél, az a szeretet.) felirat jelent meg, maga Bad Bunny pedig angolul is szólt a közönséghez: „God Bless America” (Isten áldja Amerikát), miközben egy „Together, we are America” (Együtt vagyunk Amerika) feliratú labdát emelt a magasba.
A volt elnök a Truth Socialön nem fogta vissza magát, amikor a látottakról írt.
„A Super Bowl félidei show teljesen borzasztó, az egyik legrosszabb, VALAHA!” – idézte a bejegyzést a TheWrap. „Senki nem ért egy szót sem abból, amit ez a fickó mond, és a tánc undorító, különösen a gyerekek számára…” – tette hozzá. Trump szerint a műsor egyenesen „pofon volt az országunknak”.
Trump kritikája nem előzmény nélküli, már tavaly szeptemberben is nevetségesnek nevezte, hogy a választás Bad Bunnyra esett.
A mostani kirohanása azonnal visszhangra talált a konzervatív médiában, ahol szintén sokan támadták a spanyol nyelvű előadást. A Turning Point USA nevű konzervatív szervezet még egy alternatív, „össz-amerikai” félidei show-t is közvetített az interneten. Az NFL részéről Roger Goodell, a liga biztosa megvédte a döntést:
„Nem vagyok benne biztos, hogy valaha választottunk volna olyan előadót, aki ne kapott volna valamilyen negatív visszajelzést vagy kritikát”.
A show egyik érdekessége volt, hogy Bad Bunny egy 18 karátos sárga arany Audemars Piguet karórát viselt, aminek értéke körülbelül 75 700 dollár, vagyis átszámítva több mint 24 millió forint.
Miközben a Super Bowl otthonául szolgáló Levi's Stadion kijelzőjén a szeretet üzenete villant fel, Donald Trump a közösségi oldalán teljesen mást gondolt. A volt elnök február 8-án este, a döntő után nem sokkal tette közzé lesújtó véleményét Bad Bunny félidei show-járól, amivel a vita azonnal túlnőtt a sporton, és kulturális-politikai üggyé vált.
Ahogy mi is írtunk róla, a Puerto Ricó-i szupersztár, Bad Bunny produkciója szinte teljes egészében spanyolul hangzott el, és olyan vendégfellépők tették emlékezetessé, mint Lady Gaga és Ricky Martin. A látványvilágot a karibi sziget motívumai uralták, a műsor végén pedig az egységre és a szeretetre helyezték a hangsúlyt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot: 510-szeres mérgezést titkolt el a gödi Samsung, a kormány mégsem záratta be
Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése súlyos, eltitkolt mérgezéseket tárt fel a Samsung gödi gyárában. Rogán Antal már 2023 elején a bezáratás mellett érvelt, a kormány mégis úgy döntött, hogy inkább haladékot ad a gyárnak a problémák megoldására.
Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be - derítette ki a Telex.
A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.
Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.
A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.
A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy
a cég belső mérései a hivatalosan bejelentett határérték-túllépéseknél is súlyosabb szennyezésről árulkodtak, egy esetben egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki rákkeltő szennyező anyagokból.
Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.
A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.
Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.
Egy forrás szerint „volt, ahol a két cső nem ért össze, ezekre a helyekre zsákokat erősítettek. A zsákok persze néha kiszakadtak, és akkor a fekete por kiömlött”.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra mér az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.
Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen euzért éles vita bontakozott ki.
Rogán Antal a gyár bezáratása mellett érvelt, a helyzetet „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezve. Figyelmeztetett, hogy „a munkások ilyen szintű veszélyeztetése” súlyos politikai károkat okozhat.
Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”
A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.
Egy forrás szerint ekkor „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.
A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.
A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.
Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be - derítette ki a Telex.
A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Mártonék szerint nem igaz, hogy megegyeztek az Alibabával a 4,5 százalékos magyar pótdíjról
A Nemzetgazdasági Minisztérium a NAV-ot és a fogyasztóvédelmet is beveti a "Hungary Surcharge" nevű tétel miatt. A cégnek meg kell szüntetnie a díjat, és tisztáznia kell, hogy annak nincs köze a magyar államhoz.
Azonnali vizsgálatot rendelt el a kormány vasárnap, miután az Alibaba 4,5 százalékos „Magyarország-pótdíjat” vezetett be a magyar rendeléseknél. A kabinet szerint soha nem adtak felhatalmazást semmiféle állami pótdíjra, írta a Telex.
Ha valaki Magyarországról vásárol a platformról, a cég egy új, 4,5 százalékos tételt számol fel, amelyet a számlán Hungary Surcharge-ként (Magyarország-pótdíjként) tüntetnek fel. A hírre
a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben szögezte le: nincs és nem is volt megállapodás a magyar állam és az Alibaba között a pótdíj felszámításáról. A gyakorlatot elfogadhatatlannak és a fogyasztók félrevezetésére alkalmasnak tartják.
Nagy Márton tárcája szerint „a magyar kormány a fogyasztók védelme érdekében határozottan fellép minden olyan piaci gyakorlattal szemben, amely megtéveszti a vásárlókat vagy jogtalan többletterheket hárít rájuk”.
A kabinet azonnali hatósági vizsgálatokat indított.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság ezért azt vizsgálja, hogy a cég tájékoztatása megfelel-e a jogszabályoknak, és nem minősül-e megtévesztőnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig azt ellenőrzi, hogy a díj számlázása és feltüntetése szabályos-e.
A kínai e-kereskedelmi platform a hivatalos tájékoztatójában azzal indokolta a lépést, hogy „a magyar kormány e-kereskedelmi platformokra vonatkozó szabályozási keretének változásai miatt” módosítják a díjstruktúrát, hogy továbbra is szolgáltathassanak a magyar felhasználóknak.
Bár a cég ezt közvetlenül nem erősítette meg, a háttérben az állhat, hogy 2025. január 1-től Magyarország kiterjesztette a kiskereskedelmi adó hatályát az online piacterekre is. Ennek az adónak a felső, progresszív kulcsa éppen 4,5 százalék. Több vásárlói beszámoló szerint a pótdíj ráadásul beleszámít az áfa-alapba, így a vevők a felárra is fizetnek áfát.
A minisztérium felszólította a kereskedőt a díjtétel megszüntetésére és a tájékoztatás egyértelműsítésére, hogy az ne kelthesse állami felhatalmazás látszatát. A tárca szerint elfogadhatatlan, ha egy piaci szereplő bármilyen költséget „állami pótdíjként” kommunikál a fogyasztók felé. Hozzátették: a kormány célja a tisztességes versenyfeltételek biztosítása, hogy a jogkövető vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba.
Azonnali vizsgálatot rendelt el a kormány vasárnap, miután az Alibaba 4,5 százalékos „Magyarország-pótdíjat” vezetett be a magyar rendeléseknél. A kabinet szerint soha nem adtak felhatalmazást semmiféle állami pótdíjra, írta a Telex.
Ha valaki Magyarországról vásárol a platformról, a cég egy új, 4,5 százalékos tételt számol fel, amelyet a számlán Hungary Surcharge-ként (Magyarország-pótdíjként) tüntetnek fel. A hírre
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
