Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón azt állította, hogy az Ukrajna által bevezetett korlátozás, miszerint nem engedi át területén az orosz Lukoil társaság által Magyarországra és Szlovákiába szállított kőolajat, ellátási gondokat okozhat Magyarországon.
Az RTL összefoglalója szerint a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt viszont pénteken a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium fesztiválján cáfolta a minisztert. Szerinte a kőolajvezeték leállása miatt nem lenne üzemanyaghiány. Véleménye szerint
egy ellátási hiányhoz az kellene, hogy a társaság százhalombattai, illetve pozsonyi finomítójába az Adria kőolajvezetéken keresztül sem érkezzen olaj.
A vezérigazgató szerint ebben az esetben is marad még 90 napnyi tartalék.
Hernádi a kormány által időről-időre belengetett üzemanyagár-stopról is beszélt.
„Én sem akarok pánikot kelteni, de ha megint bejönne egy árstop, akkor viszonylag gyorsan lenne üzemanyaghiány.”
A különadókat is kritizálta a MOL-vezér, szerinte amíg valóban veszélyhelyzet volt a Covid idején, akkor „le kellett nyelni”. Most viszont szerinte
„több a lukfoltozás, mint a stratégiai előrelátó gondolkodás a rendszerben.”
Hernádi véleménye szerint a különadók miatt maradnak el beruházások, ez viszont gazdasági visszaeséshez vezet.
A teljes riportot itt nézheti meg:
Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón azt állította, hogy az Ukrajna által bevezetett korlátozás, miszerint nem engedi át területén az orosz Lukoil társaság által Magyarországra és Szlovákiába szállított kőolajat, ellátási gondokat okozhat Magyarországon.
Az RTL összefoglalója szerint a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt viszont pénteken a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium fesztiválján cáfolta a minisztert. Szerinte a kőolajvezeték leállása miatt nem lenne üzemanyaghiány. Véleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.
A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.
A gyanú szerint olasz, francia, német és más nyugati állampolgárok nagy összegeket, akár 30 millió forint értékben is fizettek a boszniai szerb erők katonáinak, hogy a Szarajevót körülvevő magaslatokról „szórakozásból” gyilkoljanak. A gyerekek megöléséért külön felárat számolhattak fel.
Feltételezések szerint a résztvevők Triesztben találkoztak, onnan Belgrádba utaztak, ahonnan a katonák kísérték őket a harcálláspontokra.
„Nem voltak politikai vagy vallási indítékaik. Gazdag emberek voltak, akik szórakozásból mentek oda. Olyan fegyverbolondokról beszélünk, akik talán lőtérre vagy szafarizni járnak Afrikába”
– nyilatkozta Gavazzeni, aki szerint a hatóságok a következő hetekben több, általa azonosított személyt is kihallgathatnak.
A vádakat a szerb veteránszervezetek határozottan tagadják. A boszniai kormány milánói konzulátusa teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.
„Türelmetlenül várjuk, hogy kiderüljön az igazság egy ilyen kegyetlen ügyben, hogy lezárhassuk a történelem egy fejezetét. Bizonyos információk birtokában vagyok, amelyeket megosztok a nyomozókkal”
– nyilatkozta a milánói bosnyák konzulátus szóvivője.
A 2022-ben bemutatott „Sarajevo Safari” című szlovén dokumentumfilmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó is arról beszélt, hogy nyugatiak fizettek a civilekre való lövöldözésért. „A Sarajevo Safari volt a kiindulópont” – mondta Gavazzeni, aki a film megtekintése után vette fel a kapcsolatot a rendezővel, és kezdett mélyebb kutatásba. Egyik kulcsforrása egy volt boszniai hírszerző tiszt lett. A film bemutatója után, 2022 novemberében a bosznia-hercegovinai államügyészség is bejelentette, hogy eljárást indít az ügyben.
Az 1992 és 1996 között zajló ostrom a modern hadtörténet leghosszabb városostroma volt, amelyben 13 952 ember, köztük 5434 civil halt meg a folyamatos tüzérségi támadások és a mesterlövészek golyói által. A város fő közlekedési útvonala a „Mesterlövészek sikátora” (Sniper Alley) néven vált hírhedtté. A háború embertelenségének egyik szimbólumává vált Boško Brkić és Admira Ismić esete, akiket 1993-ban lőtt le egy mesterlövész, miközben egy hídon próbáltak átkelni a biztonságba.
A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.
A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tovább drágulnak az üzemanyagok, még ma érdemes tankolni
A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 2, a gázolaj beszerzési ára pedig bruttó 5 forinttal emelkedik csütörtöktől. Jobban járunk, ha még előtte teletöltjük a tankot.
Csütörtökön tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára a holtankoljak.hu szerint.
A benzin bruttó 2 forinttal kerül majd többe, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 5 forinttal változik majd.
Jelenleg 95-ös benzint 577 forintos literenkénti átlagáron, gázolajat pedig 588 forintos átlagáron tankolhatunk a hazai kutakon. Ezek az árak emelkedhetnek tovább a hét második felében.
Csütörtökön tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára a holtankoljak.hu szerint.
A benzin bruttó 2 forinttal kerül majd többe, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 5 forinttal változik majd.
Jelenleg 95-ös benzint 577 forintos literenkénti átlagáron, gázolajat pedig 588 forintos átlagáron tankolhatunk a hazai kutakon. Ezek az árak emelkedhetnek tovább a hét második felében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mint az állat” – Orbán Viktort alaposan megizzasztotta egy kínai csirkeláb
A miniszterelnök jól megpakolta csípőssel az ebédjét, és azt is megfigyelte, hogy a szója jobban kihozza a csípősséget. Az ebéd után a fél kínai negyeddel szelfizett.
Azt eddig is tudtuk, hogy a miniszterelnök nagy rajongója a gasztronómiának, de eddig főleg a magyaros ételek terén, például a disznótoros fogások terén mutatta meg kedvenceit. Szerdán azonban Kőbányán ebédelt a kínai negyedben, és a videója alapján több helyi specialitást is megkóstolt.
A miniszterelnök csontnélküli csirkelábat rendelt, majd megpróbált beszédbe elegyedni az étterem egyik dolgozójával:
„Jó napot! Do you speak any Hungarian?” – kérdezte az angol és a magyar speciális keverékével Orbán, ami jött a meglepő, a kérdés lényegével ellentétes válasz: „Nem.”
A miniszterelnök ezután nem forszírozta tovább a témát.
Közben a tányérokkal alaposan telepakolt kormányfői asztal köré egyre többen gyűltek közös fotó reményében, egy másik ott ebédelő pedig aziránt érdeklődött, hogy Orbán étele csípős-e.
„Mint az állat”
– felelte a miniszterelnök, aki azt is megfigyelte, hogy „szójával keverve sokkal csípősebb”. Orbán az ebédet egy újabb adag szelfivel zárta.
Azt eddig is tudtuk, hogy a miniszterelnök nagy rajongója a gasztronómiának, de eddig főleg a magyaros ételek terén, például a disznótoros fogások terén mutatta meg kedvenceit. Szerdán azonban Kőbányán ebédelt a kínai negyedben, és a videója alapján több helyi specialitást is megkóstolt.
A miniszterelnök csontnélküli csirkelábat rendelt, majd megpróbált beszédbe elegyedni az étterem egyik dolgozójával:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
30 napja maradt a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy megválassza Karácsony Gergely helyettesét – ez történik, ha nem sikerül dönteni
Sára Botond szerint a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a főváros törvénytelenül működik. Korábban Vitézy Dávid és Kiss Ambrus neve is felmerült, de más-más okokból nem fogadták el őket.
Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlésnek 30 napja maradt, hogy főpolgármester-helyettest válasszon – közölte Budapest főispánja szerdán a Facebook-oldalán az ügyben született másodfokú bírósági döntésre hivatkozva.
Sára Botond a közösségi oldalára feltöltött videójában úgy fogalmazott:
„az ítélőtábla megerősítette azt, amit korábban is mondtunk, hogy a főváros törvénytelenül működik, hiszen több mint egy éve nem választottak főpolgármester-helyettest”.
Hozzátette, hogy amikor Karácsony Gergely megtámadta a korábbi ítéletet, akkor is mondták, hogy ez csak időhúzás.
„Az ítélőtábla arról döntött, hogy 30 napon belül Karácsony Gergelynek javasolni, a közgyűlésnek pedig meg kell választania valakit tagjai közül főpolgármester-helyettesnek”
– mondta a főispán, aki szerint „a főpolgármester-helyettesre és a törvényes működésre most mindenkor nagyobb szüksége van a fővárosnak, hiszen a kialakult anyagi helyzetben, amiben a főváros van, napi döntéseket kell hozni, napi szinten kell menedzselni a várost”.
Kiemelte: a főváros érdeke, hogy biztonságosan és kiszámíthatóan, valamint törvényesen működjön.
Sára Botond azt is közölte, bízik abban, hogy „megtisztelik annyival a budapestieket, hogy betartják az ítélőtábla ítéletét, és 30 napon belül lesz főpolgármester-helyettes”.
A júniusi önkormányzati választáson Karácsony Gergely szoros küzdelemben megőrizte pozícióját Vitézy Dáviddal szemben, a Fővárosi Közgyűlés összetétele azonban a választási szabályok módosítása miatt jelentősen átalakult, és politikai patthelyzet alakult ki. Ennek következtében a testületnek azóta sem sikerült főpolgármester-helyettest választania.
A Fővárosi Kormányhivatal a mulasztás miatt már 2024 végén bírósághoz fordult. Első fokon, 2025 márciusában a bíróság megállapította a mulasztást, a főváros azonban fellebbezett az ítélet ellen. A másodfokú eljárásban most az ítélőtábla a kormányhivatalnak adott igazat, és határidőt szabott a törvényes állapot helyreállítására.
A politikai patthelyzetet mélyítette, hogy a Tisza Párt frakciója a személyi kérdésekről, így a helyettesek megválasztásáról való szavazást a főváros szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) módosításához kötötte. Karácsony Gergely 2024 novemberében Vitézy Dávidot és Kiss Ambrust jelölte a posztra, de a javaslatot végül szavazás nélkül vonta vissza. A főpolgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy ha a bíróság kötelezi a fővárost, és a közgyűlés továbbra sem tud dönteni, akkor „végül Sára Botond fogja kinevezni a helyettesét”.
Amennyiben a közgyűlés a 30 napos határidő alatt sem választ helyettest, a bíróság a törvényességi felügyeletet ellátó főispánt hatalmazhatja fel a döntés pótlására.
Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlésnek 30 napja maradt, hogy főpolgármester-helyettest válasszon – közölte Budapest főispánja szerdán a Facebook-oldalán az ügyben született másodfokú bírósági döntésre hivatkozva.
Sára Botond a közösségi oldalára feltöltött videójában úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
