Hegedűs Zsolt miniszter elmondta, miért kell mennie Sulyok Tamásnak: A hallgatásával, az elmaradt kiállásaival és az egyenes beszéd kerülésével bukott meg
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a hétfőn az Országgyűlés elé kerülő Alaptörvény-módosítás elé időzített posztjában fejtette ki, miért tartja szükségesnek a közjogi tisztségviselőkre vonatkozó szabályok megváltoztatását. Írását Babits Mihály-idézettel kezdte: „Az »áruló« írástudó tehát nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a Csillagra. Léptei magánügyek; de szavaiért és útjelzéséért felelős a világnak, melynek kalauzává szegődött.”
A miniszter szerint az elmúlt tizenhat évben nemcsak egy kormányzati rendszer épült ki, hanem egy olyan mélyállam is, amely hosszú megbízatásokkal és kétharmados szabályokkal egy választási vereség után is fenn akarja tartani a „régi rendszer hazug, korrupt, álszent befolyását”. Úgy látja, ennek részei azok az „írástudók” is, akiknek az alkotmányosságra, az emberi méltóságra és a nemzet egységére kellett volna mutatniuk, de nem tették.
„A jogszerűség azonban nem azonos az erkölcsösséggel. Ami formailag jogszerű, az lehet teljesen etikátlan. Ezért nem elegendő arra hivatkozni, hogy a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész vagy más közjogi méltóság minden döntését a jogszabályok keretei között hozta meg. A kérdés nemcsak az, hogy megsértettek-e egy törvényt. Az is, hogy teljesítették-e hivataluk erkölcsi kötelességét” – írta, feltéve a kérdést, hogy ezek a tisztségviselők felemelték-e a szavukat, amikor kellett volna, vagy hozzájárultak a NER „ámokfutásához”.
A posztban három köztársasági elnököt állított párhuzamba, akik szerinte különböző okokból buktak meg.
„Schmitt Pál a tettével bukott meg: plagizált, majd doktori címének visszavonása és a közbizalom elvesztése után távoznia kellett.
Novák Katalin szintén a tettével bukott meg: olyan kegyelmi döntést hozott, amely a bicskei gyermekotthonban történt visszaélések eltussolásában közreműködő személyt részesítette kegyelemben. Döntésével elveszítette a tisztségéhez szükséges erkölcsi hitelességet, majd lemondott.”
A poszt szerint az államfő nem ítélte el világosan, amikor a miniszterelnök magyar állampolgárokat „poloskáknak” nevezett, és nem állt ki kellő határozottsággal a politikai támadásoknak kitett bírák, újságírók, civilek és művészek mellett.
Hegedűs felidézte a kárpátaljai rakétatámadás ügyét is, amikor az államfői közleményből törölték az „orosz” jelzőt, hozzátéve: „Ha egy agresszort még megnevezni sem mer, akkor nem mutat a Csillagra.” A miniszter szerint Sulyok Tamás nem szólalt meg kellő erővel a bántalmazott gyermekek érdekében, nem állt ki a cigányságot megalázó kijelentésekkel szemben, és nem képviselte kellő súllyal a határon túli magyarok védelmét sem.
Úgy fogalmazott, nemcsak az felelős, aki elfogadhatatlan döntést hoz, hanem az is, aki hatalommal és tekintéllyel rendelkezve hallgat, amikor szólnia kellene. „Schmitt Pál a plágiummal bukott meg. Novák Katalin a kegyelmi döntésével bukott meg. Sulyok Tamás pedig a hallgatásával. Babits szavaival: nem mutatott többé a Csillagra.”
Hegedűs szerint ha egy elsöprő választási felhatalmazás után ezek a közjogi tisztségviselők nem mondanak le, az új demokratikus többségnek „békés és jogállami eszközökkel kell megszüntetnie a megbízatásukat”.
Arra is kitért, mi a célja a módosításnak: „Azért, hogy lebontsuk a mélyállamot, helyreállítsuk a népszuverenitást, és biztosítsuk: a leváltott és jövő rendszere többé ne tudja bebetonozott tisztségeken keresztül megbénítani a választók akaratát. Nem embereket üldözünk. Egy rendszert bontunk le, miközben egy demokratikus rendszert építünk” – zárta bejegyzését.
