News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Hatalmas nemzeti sorstragédiát kockáztat az MSZP a népszavazás-ötlettel a momentumos politikus szerint

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről? – ezt a kérdést tenné fel egy népszavazáson a magyaroknak Ujhelyi István.

Link másolása

hirdetés

„Magyarország az EU teljes jogú tagja. Ennek a tagsági viszonynak a megkérdőjelezését bedobni a politikai aréna napirendjének kellős közepébe, és valós, súlyos téttel bíró vita tárgyává tenni, több mint bűn - óriási hiba” - írta a Facebookon Kele János, a Momentum elnökségi tagja.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről? - ezt a kérdést tenné fel egy népszavazáson a magyaroknak Ujhelyi István. Az MSZP-és európai parlamenti képviselő szerint ugyanis „soha ilyen komoly és valódi veszély nem fenyegette még Magyarország uniós tagságát, mint most, amikor világos és egyértelmű lett, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány képtelen teljeskörű kompromisszumra jutni az Európai Bizottsággal és a hazánknak járó források egy részét bizonyosan elveszítjük”.

Erre írta Kele válaszul, hogy

„egyszerűen nem éri meg egy hatalmas nemzeti sorstragédia kockázata pusztán azért, mert néhány, az irrelevánssá válástól rettegő politikai szereplő ebben az ügyben most saját visszakapaszkodásának lehetőségét látja.”

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Zuhant a forint Orbán Viktor parlamenti beszéde alatt
Az euró 409, a dollár 425 forintig is gyengült.

Link másolása

hirdetés

Ahogy korábban írtunk róla, megtartotta az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök jellemzően a brüsszeli szankciókat, a Nyugat háborúpárti hozzáállását és az USA szerepét emelte ki az európai energiaválság és a gazdasági nehézségek okaként. Ezzel pedig szembeállította Magyarország háborúellenes magatartását és áldozatszerepét a konfliktusban.

Mindeközben meredekek esésbe kezdett a forint árfolyama:

míg kora délután 406 forintba került egy euró, a beszéd alatt gyorsan esni kezdett, 409-ig meg sem állt

– írja a hvg.hu.

Jelenleg (délután háromnegyed 4-kor) 407,60 forintba kerül egy euró.

hirdetés

A beszédben Orbán kitért arra is, hogy ha nem érkeznek az EU-pénzek, akkor más forrásból próbál pénzt szerezni a kormány, ennek érdekében „európai partnereinkkel és másokkal” már meg is indultak az egyeztetések.

A dollárral szemben délután 2 körül került mélypontra a forint, akkor 425,36 forintba került egy dollár, azóta 421 fölé erősödött. Az amerikai devizakereskedők egyébként nagyjából a beszéddel egy időben kezdték a kereskedést, ez is befolyásolhatta a forint és a dollár viszonyát.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Orbán: „Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra”
A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország az EU tagjaként képzeli el a jövőjét, de „mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik, ha nem” – mondta a miniszterelnök a parlamenti beszédében.
MTI, 24.hu, fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2022. szeptember 26.


Link másolása

hirdetés

"Jelentés a két ülésszak közötti kormányzati döntésekről" címmel szólalt fel napirend előtt Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján. Többek között beszélt az orosz-ukrán háborúról, az uniós szankciókról és a magyar kormány intézkedéseiről.

A miniszterelnök kifejtette, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódására számít. Emiatt a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti - mondta. A Magyarország keleti szomszédságában zajló háborúról azt mondta, lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé.

Szerinte Ukrajna és Oroszország háborúja lokális konfliktus lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták azt, "azaz egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben".

Hozzátette, elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az EU, Oroszország tartalékai pedig végtelenek emberben és fegyverben egyaránt - mondta. A háború Magyarország szomszédjában idén és jövőre is folytatódik, a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti - fejtette ki.

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak - vélte.

"Az energia területén mi törpék vagyunk, Oroszország óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra"

- jelentette ki Orbán.

hirdetés

Azt mondta: az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek.

A kormányfő újra elmondta, hogy szerinte ha megszüntetnék az oroszok elleni szankciókat, akkor az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is megfeleződne.

Szankciók nélkül Európa újra erőre kapna és elkerülné a fenyegető recessziót

- tette hozzá.

Arra is figyelmeztetett, hogy az emberek egyre dühösebbek a kialakult helyzet miatt. "Mi tagadás, mi is azok vagyunk. Nem lehet emberek millióinak sorsával hazardírozni" - mondta. Majd ennek kapcsán megemlítette, hogy Olaszországban jobboldali győzelem született: "Dicsőség Olaszországnak, Avanti Ragazzi, de persze ez a mai estére nem vonatkozik" - jelezve, hogy a focimeccsen nem nekik fog drukkolni.

Úgy vélte, a nyugat a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán. "Mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk" - hangsúlyozta Orbán Viktor. A globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei, és Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb - közölte.

Beszélt arról is, hogy "vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek. Dezinformációs háború is zajlik, ezektől is meg kell védeni az országot". Emellett Magyarországnak a biztonság és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. Ezért jött létre a honvédelmi alap és költeni kell a hadsereg fejlesztésére, a határok védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok erősítésére is.

A magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket az Oroszországgal szembeni szankciókról

- jelentette be a kormányfő.

Arról beszélt, hogy az unió gyakran az európai értékek megsértésével vádolja Magyarországot, miközben a legfőbb európai érték a demokrácia. A szankciókat azonban nem demokratikusan fogadták el, hanem brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek róluk.

Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg - magyarázta. Ezért a kabinet egy nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat. Orbán úgy fogalmazott: "ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed". Az európai emberek szegényebbek lettek miattuk, míg Oroszország nem esett térdre, a háború vége még nem látható - vélekedett.

Az energiahelyzetre is kitért. Elmondta, hogy a kormány garantálja az energiaellátást. Az eddig betárolt gázzal pedig már Magyarország éves fogyasztásának 41 százalékát lefedezték. Emlékeztetett rá, hogy mivel saját villamosenergia termelése van az országnak, így itt az árak kézbentarthatók. Beszélt arról is, hogy növelik a hazai energiatermelést, és a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják, valamint hozzákezdenek a Paks 2-höz is, plusz újraindítják a Mátrai Erőművet.

Megerősítette, hogy maradnak az árstopok. A földgáz kiváltása érdekében kedvezményes tűzifa és barnaszén programot hirdettek. Továbbra is segítik a családokat és a vállalkozásokat - ígérte. Forrást a munkahely-teremtő beruházásoknak tudnak most adni: "oda kell tenni egy forintot, ahol hozzátesznek még kettőt" - mondta.

Kitért arra is, hogy fejlesztik az ország energiaellátást, amihez az unió is ígért segítséget. "Ha azt a pénzt a brüsszeli bürokraták nem adják oda, akkor máshonnan szerezzük be azt az összeget" - közölte.

Ígéretett tett arra, hogy megcsinálják az egyetemfejlesztési és hadipari programot is. Az Európai Unióról pedig úgy vélekedett:

"A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Az EU csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. Azok, akik elvitatják a jogainkat, egyszínű, falanszter Európát képzelnek el. Mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik, ha nem. Büszke nemzet vagyunk, ami ha tetszik, ha nem, mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle".

Végül azt mondta, hogy szerinte Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor. És bár most a szankciók nekünk is gondot okoznak, de bízik abban, hogy most is erősebben tudunk majd kijönni belőle. "A kormány erős tempót diktál majd a következő hónapokban. Kívánom a képviselőknek, hogy az elkövetkező üléseken a legtöbbet hozzák ki magukból" - zárta a beszédét.

VIDEÓ: Orbán Viktor beszéde


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
„Szánalmas kormányunk és kormányfőnk van, nagy száj és kis tehetség” – így reagált Orbán beszédére az ellenzék
Szabó Tímea szerint a miniszterelnök nem mond igazat, a Momentum elnöke pedig úgy véli, a kormány éppen bedönti a középosztályt.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, Orbán Viktor napirend előtt szólalt fel a hétfői parlamenti ülésen. A miniszterelnök beszélt az orosz-ukrán háborúról, az energiaválságról, az Európai Unióról, a hazai fejlesztésekről, a családtámogatásról, egyetemi és hadipari fejlesztésről.

Az ellenzéki és kormánypártok egymás után reagáltak a kormányfő beszédére.

Mi Hazánk: Toroczkai László frakcióvezető

"Nem hallottunk semmi újat miniszterelnök úr részéről, ezeket a mondatokat már hallottuk az elmúlt hónapokban.

Olyan krízishelyzet van Magyarországon, hogy igazi nemzeti konzultációra lenne szükség, de amit ma hallottunk, az nem nemzeti konzultáció. Előre kellene kikérni az emberek véleményét" - mondta. Beszélt arról is, hogy nem érti, miért szavazta meg Orbán a szankciókat, amiket most a gazdasági válság okaként említ. Emlékeztetett rá, hogy a pártja kérte a kormányt, hogy csökkentse a világviszonylatban is elképesztően magas rendszerhasználati díjakat, de ehhez képest tovább drágították azt. Azt kérdezte, ezt miért nem vállalja át az állam. Szerinte a kormányt nem érdeklik a javaslataik - írja a 24.hu.

hirdetés

Jobbik: Lukács László György

A frakcióvezető szerint az oroszok tudnák befejezni a háborút, mert ők kezdték el. Szerinte téved Orbán, amikor a nyugatot hibáztatja a háborúért.

Hiába kritizálja a kormányfő a szankciós politikát, hiszen ő maga is megszavazta mindegyik szankciót.

Mit tudna még tenni az unió? - kérdezte, hozzátéve, hogy az látszik, hogy a szankciók működnek. “Ön soha nem ismerteti a valós orosz adatokat - tette hozzá. A politikus szerint fontos lenne a hazai kis- és középvállalkozások támogatása.

LMP: Ungár Péter

Nem kell szeretni Nyugat-Európát, de az még mindig jobb mint az orosz - közölte többek között a kormányfői beszédre reagálva.

Párbeszéd: Szabó Tímea

Orbán Viktor nem mond igazat,

mert nem igaz, hogy azért rossz a helyzet Magyarországon, mert a szomszédban háború dúl. A többi ukránokkal határos országban nincs ilyen infláció - magyarázta. Emlékeztetett rá, hányszor nem mondott igazatt a kormányfő. Például az adóemelésről, a megszorításokról. Majd beszélt a kenyér áráról, a pedagógusok béréről is, és felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormány a rezsicsökkentés megvédést ígérte. De most azt látni, hogy vannak megszorítások mégis. Ő is azt kérte, hogy csökkentsék a rendszerhasználati díjat és támogassák a családokat.

MSZP: Gurmai Zita

Brutális a drágulás és katasztrófális a helyzet az országban - mondta a politikus. Szerint "ordas hazugság", hogy mindezért a háború és Brüsszel politikája a felelős. Úgy fogalmazott, hogy most

nem rezsicsökkentés történt, hanem a "rezsicsökkentés eltörlése". Most “rezsistopra van szükség”

és áfacsökkentésre kellene - mondta. Úgy vélte, hogy az képtelenség, hogy a Pakson termelt áramért többszörös árat kérnek a magyar családoktól.

Momentum: Gelencsér Ferenc

A politikus szintén azt vetette Orbán szemére, hogy ő is megszavazta a szankciókat, amiket most kritizál. A rezsiszámlák hamarosan megérkeznek és ezt nem lehet sokáig elfedni - figyelmeztetett.

“Önök éppen bedöntik a középosztályt"

- mondta.

Szerinte lehetett tudni, hogy gazdasági nehézségek jönnek, a kormány mégis elosztogatta a tartalékokat. A háborúról úgy vélekedett, hogy Orbánékon kívül mindenki tudja, hogy béke csak akkor lesz, ha az ukránok győznek és hazazavarják az oroszokat.

Demokratikus Koalíció - Gyurcsány Ferenc

A politikus úgy fogalmazott: “Önök találkoznak és kezet fognak a gyilkosokkal”, ez pedig szégyen. Szerinte a a magyar kormány nem az embereket megkínzó gyilkosok büntetését kéri az orosz-ukrán háborúban, hanem a háborús bűnökkel vádolt Oroszország oldalára állt. A világ Ukrajna oldalán áll - tette hozzá. A frakcióvezető közölte, az Orbán-kormány emiatt a “rongyemberek” táborába tartozik. Arról is beszélt, hogy a kabinet most véget vetett a szabadságharcos politikának, mert meg akar felelni Brüsszelnek. Emiatt hoznak most új törvényeket. De "közeleg az államcsőd" - figyelmeztetett. Szerinte

"szánalmas kormányunk és kormányfőnk van, nagy száj és kis tehetség. Láttunk már ilyet, előbb-utóbb vége lesz"

- mondta végül Orbán beszéde után.

Hadházy Ákos - aki még mindig nem vehet részt a parlamenti üléseken, mivel Kövér László továbbra sem engedi neki letenni a képviselői esküt - egy Facebook-bejegyzésben reagált:

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté az ellenzéket kritizálta, szerinte a kormány kritikusai mindig csúsztatnak, és ez rossz az országnak.

“Miért nem hagynak fel a Magyarország-ellenes politikával?”

– kérdezte.

Hozzátette, hogy a kormány a magyar érdekeket nézi, míg az ellenzék Brüsszelét. Végül gratulált a harmadik Gyurcsány-kormány megalakításához, hozzátéve, hogy szerinte az ellenzékben kétféle politikus van, az aki már az árnyékkormány tagja, és az, aki az akar lenni. Végül az ellenzéknek nyújtott amerikai pénzekről azt kérdezte, hogy mit ígértek cserébe.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Már legalább 41-en meghaltak az agyonvert 22 éves nő miatt kitört zavargásokban Iránban
A 22 éves Mahsza Aminit az erkölcsrendőrök a letartóztatás után agyba-főbe verték, fejét pedig az egyik rendőrségi autónak többször is nekiütötték, amibe később belehalt.

Link másolása

hirdetés

Országszerte tüntetések robbantak ki Iránban, miután meghalt egy 22 éves nő, akit azért tartóztattak le, mert állítólag nem megfelelően viselte a hidzsábot.

A kurd származású Mahsza Amini családjával látogatott Irán fővárosába, Teheránba, ahol az erkölcsrendőrség letartóztatta, amiért szerintük nem viselte megfelelően fejkendőjét.

Szemtanúk szerint a lányt a letartóztatás után az erkölcsrendőrök agyba-főbe verték, fejét pedig az egyik rendőrségi autónak is többször nekiütötték. A fiatal nő itt kómába esett, majd néhány napon belül meg is halt.

Az iráni elnök az ügy kivizsgálását ígérte - írta meg a Guardian.

Az Amini halála miatt kirobbant tiltakozások azonban egyszerre terjedtek a virtuális és a fizikai térben. A szeptember 17-én szülővárosában rendezett temetése tüntetéssé változott, a fiatal nő pedig napok alatt az elnyomó rezsim mártírjává vált.

hirdetés
A vele szolidaritást vállaló nők sorra az internetes sorra posztolnak ki olyan videókat, amikben hidzsábokat égetnek vagy levágják az iszlamista előírásoknak megfelelően hosszúra növesztett hajukat.

Az irániak már 10 egymást követő éjszakán vonultak utcára, hogy tiltakozzanak Mahsa Amini halála ellen, dacolva az igazságszolgáltatás figyelmeztetésével.

Hivatalosan legalább 41 ember halt meg a zavargások kezdete óta, többségükben tüntetők, de a halottak között van a biztonsági erők több tagjai is. Más források szerint a valós szám ennél magasabb.
Tüntetés Teheránban - Fotó: Northfoto - ZUMA Press, Inc/Rouzbeh Fouladi

A norvég székhelyű Iran Human Rights (IHR) vasárnap este azt közölte, hogy a halálos áldozatok száma legalább 57 főre növekedett, de hozzátették, hogy a folyamatos internetes kimaradások egyre nehezebbé teszik a halálos áldozatok számának megállapítását.

Eddig több száz tüntetőt, reformista aktivistát és újságírót tartóztattak le, miután az igazságszolgáltatás vezetője elrendelte, hogy határozott, engedékenység nélküli fellépésre van szükség” a „lázadások” fő felbujtóival szemben.

Az elmúlt három év legnagyobb iráni tüntetései során a biztonsági erők éles lövéseket hajtottak végre, a tüntetők pedig válaszként köveket dobáltak, rendőrautókat és állami épületeket gyújtottak fel.

Néhány női tüntető levette és elégette a hidzsábját a gyűléseken. Van aki a helyszínen levágta a haját, néhányan pedig nagy máglyák mellett táncolnak a „zan, zendegi, azadi” azaz a „nő, élet, szabadság” szavakat skandáló tömeg tapsára.

Az iráni nőkkel való szolidaritás jegyében több külföldi nagyvárosban is tüntettek, többek között Athénban, Berlinben, Brüsszelben, Isztambulban, Madridban, New Yorkban és Párizsban is.

Szolidaritási tüntetés az iráni nők mellett Berlinben - Fotó: Northfoto - ZUMA Press, Inc/Michael Kuenne

Asghar Farhadi iráni Oscar-díjas rendező arra szólította fel az aktivistákat és a művészeket szerte a világon, hogy támogassák a tüntetőket, akik szerinte „egyszerű és mégis alapvető jogokat szeretnének, amiket az állam évek óta megtagad tőlük”.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: