HÍREK
A Rovatból

Hatalmas járatritkítás jöhet a HÉV-vonalakon – nincsen elég hadrafogható szerelvény, öregszik a járműpark

Különösen a csepeliek járnának rosszul, de a ráckevei és a gödöllői vonalakon is komoly problémákat és kényelmetlenséget okozhat az új menetrend bevezetése.


Drasztikus férőhelycsökkentés és járatritkítás várható a HÉV-vonalakon, ami komolyan érinti a ráckevei (H6), a gödöllői (H8) és a csepeli (H7) vonalakat. A MÁV–HÉV Zrt. kapacitásproblémái miatt, decembertől vagy legkésőbb január elejétől érvénybe lépő új menetrenddel 18-23 százalékkal csökkenhet a csúcsidőben elérhető férőhelyek száma. A járműállomány elöregedése és a karbantartás hiánya miatt a szolgáltatás színvonala egyre romlik, miközben a vonalak forgalmát semmilyen alternatív közlekedési megoldás nem tudja érdemben pótolni.

A helyzet az elmúlt években csak romlott: a HÉV-kocsik átlagéletkora már 50 év körül jár, az új járművek beszerzésére pedig továbbra sincs forrás. A most tervezett "A" és "B" menetrendi javaslatok közül egyik sem kecsegtet pozitív változásokkal: a ráckevei H6-os HÉV-en a csúcsidőben például a szerelvények fele kevesebb kocsival közlekedik majd, ami jelentős zsúfoltságot eredményez. Hasonló a helyzet a gödöllői H8-as és a csepeli H7-es vonalakon is, ahol a férőhelycsökkentés a reggeli és délutáni órákban még inkább érzékelhető lesz.

A MÁV–HÉV Zrt. “A” javaslata a 2024/2025. évi közszolgáltatási menetrendre:

A ráckevei (H6) HÉV-en reggel és a délutáni csúcsidőben Tököl és Közvágóhíd között minden második járat 6 helyett csak 3 kocsival közlekedik. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a csúcsidőszakokban a férőhelyek 18 százalékos csökkenését okozza.

A gödöllői (H8) HÉV-en a reggeli csúcsidőszak végén 6 helyett csak 3 kocsi közlekedne Gödöllő és az Örs vezér tér között, míg délután minden második vagy harmadik szerelvény közlekedne 6 helyett csak 3 kocsival. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a reggeli csúcsidőben 13 százalékos, a délutániban 23 százalékos férőhelycsökkenést okoz.

A MÁV–HÉV Zrt. “B” javaslata a 2024/2025. évi közszolgáltatási menetrendre:

A csepeli (H7) HÉV még ritkábban közlekedik, az iskolaszünetben érvényes menetrend szerint iskolaidőben is (7,5 percenként indulna a mostani 6-7 perc helyett). Ez a reggeli csúcsidőben 12 százalékos kapacitáscsökkenést jelent. (A 2016-os, a fővárostól az állami fenntartóhoz kerülés idején érvényes menetrendi kínálathoz viszonyítva a kapacitáscsökkenés már 20 százalékos lenne.)

A gödöllői (H8) HÉV-en a reggeli csúcsidőszak végén 6 helyett csak 3 kocsi közlekedne Gödöllő és az Örs vezér tér között, míg délután minden második vagy harmadik szerelvény közlekedne 6 helyett csak 3 kocsival. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a reggeli csúcsidőben 13 százalékos, a délutániban 23 százalékos férőhelycsökkenést okoz.

Ahogy a HÉV-ek üzemeltetését – a kormány és Tarlós István akkori főpolgármester egyezsége alapján – 2016-ban átadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és Karácsony Gergely főpolgármester tavaly is tiltakozott, úgy a HVG információi szerint a főváros most sem támogatja a tervet, de jogilag nem tehet mást, mint tudomásul veszi.

Ugyan az “A” és a “B” forgatókönyv sem kedvező az utasok számára, a csepeli HÉV-et is érintő “B” terv bevezetése különösen rosszul érintené a XXI. kerületbe vagy onnan a belváros felé utazókat. A csepeli (H7) HÉV-nél ugyanis ez már a második kapacitáscsökkentés lenne, hiszen a 2016 előtti 6 percenkénti indulás 7,5 percenkéntire nőne.

A főváros és a BKK már tavaly is hevesen tiltakozott a hasonló járatritkítások ellen, és most sem nézik jó szemmel a fejleményeket, ám jogi lehetőségük nincs megakadályozni az intézkedéseket.

A Csepelről vagy oda ingázó utasok különösen rosszul járhatnak, hiszen a H7-es vonalon ez már a második szolgáltatáscsökkentés lenne, miközben a kormány részéről nem látszik, hogy lenne terv a zsúfoltság enyhítésére.

Karácsony Gergely Facebook-oldalán többek között úgy fogalmazott: „Budapest számára teljesen elfogadhatatlan a HÉV-ek járatritkítása, hogy az állam drasztikusan csökkentse az elővárosi közlekedési kapacitásokat. Évek óta kongatjuk a vészharangot, hiszen régóta világos, ha az állami fenntartású MÁV-HÉV nem szerez be új járműveket, vagy nem pörgeti fel a felújítást, akkor ellehetetlenülhet a közlekedés Budapest külső kerületeiben és egy sor agglomerációs településen is.

A MÁV-HÉV-et üzemeltető állam gyakorlatilag azt várja tőlünk, hogy válasszunk: a csepeliek, a soroksáriak, vagy épp a cinkotaiak közlekedését áldozzuk fel pusztán azért, mert ők nem végzik rendesen a feladatukat. A válasz nyilvánvaló: egyiket sem! Amit ők akarnak, az az utasoknak hosszabb várakozást, tumultust, rosszabb minőségű szolgáltatást, majd nyilvánvalóan az autós forgalom növekedését, több dugót, rosszabb levegőt eredményezne.”

A hvg.hu cikke szerint a HÉV-vonalak állami átvétele óta várt fejlesztések továbbra is elmaradnak, a szolgáltatás pedig egyre inkább romlik. Bár 2016-ban az állam a járműpark és a pályák korszerűsítését ígérte, ezek az ígéretek mára a múlt ködébe vesztek. Az egykor 100 új jármű beszerzésére vonatkozó tervekből mára semmi sem maradt, az utasok pedig a mindennapokban érzik meg ennek következményeit.

A cikkel kapcsolatban Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója szerkesztőségünknek az alábbi nyilatkozatot küldte el:

Sajnáljuk, hogy a HÉV is a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos politikai viták része lett: ez felesleges aggodalmat kelthet az utasainkban. Járműhiány van, döntés még nincs. A régi járművek karbantartását az alkatrészhiány, az új járművek beszerzését pedig az uniós forrásokkal kapcsolatos politikai vita hátráltatja. A helyzet kezelésére olyan megoldást keresünk, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti. A sajtóban megjelent mértékű módosításokat tehát nem lehet a MÁV-VOLÁN-csoport álláspontjának tekinteni. Ha lesz változás, csak ennél jóval szerényebb mértékű lehet: olyan, amelyet az utasok túlnyomó része nem is érzékel majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy többéves szerelmi viszony is szerepet játszott Gyurcsány Ferenc lemondásában - írja a Direkt36
A Direkt36 szerint Gyurcsány Ferencnek viszonya volt a DK egyik munkatársával. A szerelmi viszony egy idő után nyílt titokká vált a párton belül.


Hosszú cikkben ír a Direkt36 Gyurcsány Ferenc visszavonulásának előzményeiről. A tényfeltáró központ újságírói több mint harminc olyan emberrel folytattak beszélgetéseket, akik bennfentes tudással rendelkeztek a témáról.

A cikkben ugyanakkor nemcsak a politikai szálakról, hanem Gyurcsány Dobrev Klárával való házasságának megromlásáról is szó esik.

A Direkt36 szerint ugyanis egy többéves szerelmi viszony is szerepet játszott Gyurcsány Ferenc lemondásában. A tényfeltáró központ információi szerint

néhány évvel azután, hogy a DK 2011-ben megalakult, a párt két meghatározó politikusa, Molnár Csaba és Sebián-Petrovszki László megtudta, hogy Gyurcsánynak viszonya van a párt egyik munkatársával.

Molnár és Sebián-Petrovszki úgy gondolták, hogy a kapcsolat politikai kockázatokat hordoz, mert egyrészt felboríthatja a szervezeten belüli dinamikát, ha az egyik munkatárs a főnök szeretője, másrészt pedig komoly gondokat okozna a párt, illetve Gyurcsány megítélésével kapcsolatban is, ha a viszony nyilvánosságra kerülne.

Emiatt Molnár és Sebián-Petrovszki ki akarta rúgni a munkatársat, akivel Gyurcsány szerelmi viszonyt folytatott. A cikk szerint az érintett emberrel ráadásul szakmailag is elégedetlenek voltak.

Gyurcsány először nem tiltakozott, a Direkt36 szerint később viszont meggondolta magát, így az érintett munkatárs visszakerült a korábbi pozíciójába.

Ezt követően a szerelmi viszony fokozatosan nyílt titokká vált a párton belül

- írja a lap, amely DK-s forrásokra hivatkozva azt is hozzátette:

többször is előfordult, hogy Gyurcsány és az érintett munkatárs egy szobában aludt vidéki eseményeken, és a csapatépítőkről is kettesben távoztak.

A Dobrev Klárát kínos helyzetbe hozó szerelmi viszonyról így egyre többen szereztek tudomást a DK-n belül, ugyanakkor a lap szerint a párttagok igyekeztek nem tudomást venni a helyzetről.

„Úgy álltunk hozzá, hogy ez adottság, ezzel kell együtt dolgozni”

– idézi a történteket ismerő egyik DK-s politikust a Direkt36.

A cikkben egyébként azt is megemlítik, hogy nemcsak a magánéletben, de a politikában is voltak nézeteltérései Dobrevnek és Gyurcsánynak.

A házaspárral közeli kapcsolatban álló egyik ellenzéki politikus szerint

Gyurcsány egy idő után már nem is feleségként, hanem politikustársként hivatkozott a szinte életvitelszerűen Brüsszelben élő Dobrevre.

A lap forrásai szerint a kapcsolatuk 2024 őszére annyira megromlott, hogy szét is költöztek. Egy ismerősük szerint ugyanakkor később mégegyszer megpróbálták megmenteni a házasságukat, ez azonban nem sikerült, így idén februárban eldöntötték, hogy elválnak.

A válást végül Dobrev Klára jelentette be ugyanabban a posztban, amiben közölte, hogy Gyurcsány Ferenc visszavonul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megvett egy utcát az államtitkár Budajenőn, teljesen elzárta a szomszédját a saját telkétől
Soltész Miklós még egy kocsibeállót is építetett a területre. Engedélye viszont nem volt, végül pénzbüntetést kapott, amit állítólag azóta sem fizetett be.


Több mint egy éve nem fizette be a rá kiszabott 150 ezer forintos bírságot Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár - írja a Blikk. Soltészt azért büntette meg a budajenői önkormányzat, mert engedély nélkül épített kocsibeállót, ami miatt a szomszédja nem tud behajtani a saját telkére.

A polgármester korábban bontásra szólította fel, de a kormánypárti politikus fellebbezett, végül az engedély nélküli építkezésért 150 ezer forintos bírságot kapott. Ezt azonban azóta sem fizette be.

Csupán annyi változás történt, hogy leszedette a cserepeket a beálló tetejéről, majd két hintát akasztott a favázra, így az már nem számít engedélyköteles építménynek.

A kormánypárti politikus még 2020-ban vásárolta meg egy budajenői utca végét, miután kiderült, hogy a szomszédja építkezni akar.

A szomszéd most a Blikknek azt mondta: mióta Soltész tulajdonába került az utca vége, azóta nem tudja megközelíteni normálisan a telkét, egyik oldalról ugyanis az államtitkár földje határolja, a másikon pedig egy többméteres betonárok. Mivel a telek már csak egy keskeny sávon közelíthető meg, egy építőanyagot szállító teherautó sem férne el, így a férfi nem kapott építési engedélyt.

„Ügyvédekkel konzultáltam, és mind azt mondták, ilyen nincs, utcát eladni nem lehet, vagy ha mégis, akkor magánútként biztosítani kell a bejutást. Amikor tervezgettük az új otthonunkat a feleségemmel, megnéztük a helyi általános iskolát is, hogy majd ide jár a kisfiunk. Azóta már a hetedikes lesz, de még mindig nem ejthettünk egy kapavágást sem. Az ingatlanadót persze, fizetnem kell, továbbá kaszáltatni is muszáj a növényzetet”

– fogalmazott Ráth Gábor, aki perre vitte az ügyet, mert szerinte törvénytelen volt az utca eladása. De a bíróság első fokon a korábbi szakértői vélemények alapján mégis Soltész javára döntött.

A férfi arról is beszélt, hogy a közműengedélyei már lejártak, így most újra kérelmezni kell őket. Mivel helyben nem talált kivitelezőt, az ország másik végén keres szakembert.

A budajenői polgármester, Vezérné dr. Hevesi Tünde a Blikknek azt mondta, soha nem érzett politikai nyomást sem ebben, sem más helyi ügyben. Az adatvédelmi szabályok miatt nem árulhatták el, hogy az államtitkár befizette-e a bírságot. A polgármester hozzátette: „Mindenképp szeretnénk megoldást találni, hogy Ráth Gábor be tudjon jutni a telkére.”

Beszéltek arról is, hogy lefednék az árkot, hogy autóval is be lehessen hajtani, de kérik, hogy várják meg a bíróság döntését, szabályos volt-e az út eladhatóvá tétele. A polgármester szerint utat nem adnak el, de bizonyos feltételek mellett jogilag van rá lehetőség. Hangsúlyozta, hogy a konkrét döntés 2012-ben született, akkor még nem ő volt a település vezetője.

A lap Soltész Miklóst is kereste, de az államtitkár nem válaszolt a kérdéseikre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Új koronavírus-variáns terjed, ezekre érdemes odafigyelni a szakember szerint
Fertőz a koronavírus új variánsa, a nimbusz. A tünetek a légúti fertőzésekre jellemzőek, de vannak, akiknél súlyosabb lehet a betegség lefolyása.


A szeptemberi iskolakezdéssel és a gyerekek közösségbe való visszatérésével emelkedhet a vírusos megbetegedések száma – erősítette meg Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ prevenciós és epidemiológiai igazgatója.

Galgóczi Ágnes az InfoRádióban beszélt arról, hogy a koronavírus friss variánsa is fertőz. Ezt mutatja, hogy több helyen is enyhén emelkedik a vírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben, míg van, ahol stagnálás figyelhető meg. Az epidemiológus szerint ezek együtt arra utalnak, hogy a következő hetekben tovább nőhet a megbetegedések száma.

„A Covid-19 fertőzés új variánsa okozta légúti fertőzés enyhe vagy tünetmentes lefolyású, ez nyilván köszönhető annak, hogy korábban intenzív oltási kampány volt, illetve hogy kialakult a közösségi immunitás. Az új nimbusz variáns nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint az elmúlt időszakban megjelent variánsok”

– mondta Galgóczi Ágnes. Hozzátette, hogy a tünetek a légúti fertőzésekre jellemzőek: köhögés, torokfájás, orrdugulás, fejfájás, fáradtság, esetleg hányás vagy hasmenés. Ugyanakkor

az idősebbeknél vagy krónikus betegséggel küzdőknél a fertőzés súlyosabb is lehet.

A szakember beszélt a megelőzésről is: fontos továbbra is a kézhigiéné, és be kell tartani a köhögési, tüsszentési etikettet, illetve ha az indokolt, akkor a légúti tünetekkel rendelkezőnek érdemes néhány napig otthon maradnia, tartós tünetek esetén pedig orvoshoz kell fordulni.

„A magas láz, a hosszan tartó makacs köhögés, a rossz közérzet, amikor a beteg a mindennapi tevékenységét sem tudja ellátni, a bágyadtság, a fáradtságérzés mind indokolhatja azt, hogy orvoshoz forduljunk”

– mondta Galgóczi Ágnes, aki szerint a tünetek láz- és köhögéscsillapítóval enyhíthetők, ugyanakkor egy orvosi vizsgálat kimutathat olyan betegséget, például tüdőgyulladást, amely antibiotikum-terápiát igényel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Még a nyertes polgármesterjelöltnek is csak 3 nappal a választás előtt lett lakcíme Magyarföldön, megismétlik az időközi választást
A választás előtti hónapokban csaknem harmadával emelkedett a településen az állandó lakcímmel rendelkezők száma. A nyertes jelölt is egy olyan ingatlanba jelentkezett be, ahol egyébként egy hónap alatt 3-ról 11-re nőtt a bejelentettek száma.


Tömeges betelepülés miatt meg kell ismételni a Magyarföldön szeptember 7-én tartott időközi önkormányzati választást, a törvénysértés miatt a rendőrségnek is átadják az iratokat - tájékoztatta a Zala Vármegyei Területi Választási Iroda vezetője hétfőn az MTI-t.

Mester László a Zala Vármegyei Területi Választási Bizottság jogerős döntését ismertetve közölte: a kistelepülésen négy polgármesterjelölt mérette meg magát, közülük a legtöbbet, 26 szavazatot a független Farkas Gábor kapta, a következő két jelölt 10-10 voksot szerzett. A településen 66 választópolgárt tartottak nyilván a szavazás napján.

Magyarföldön azért kellett időközi választást kiírni, mert a kétfős képviselő-testület a feloszlás mellett döntött, így megszűnt az addigi polgármester, a pozíciót tavaly függetlenként elnyert Horváth Zsanett tisztsége is.

A helyi választási bizottság múlt vasárnapi eredményt megállapító határozata ellen Gyöngy Ramóna, az egyik alulmaradt polgármesterjelölt nyújtott be fellebbezést, arra hivatkozva, hogy a választást közvetlenül megelőző időszakban a település lélekszámához képest jelentős arányban nőtt az újonnan bejelentkezettek száma.

A Zala Vármegyei Területi Választási Bizottság megállapítása szerint

június vége és szeptember eleje között csaknem harmadával, 48-ról 66-ra emelkedett a településre állandó lakcímmel bejelentettek száma.

Hozzátették,

a múlt vasárnapi eredmény alapján nyertes Farkas Gábor is csak három nappal a választás előtt jelentkezett be magyarföldi lakcímre, egy olyan ingatlanba, ahol egyébként egy hónap alatt 3-ról 11-re nőtt a bejelentettek száma.

Egy másik polgármester - és egyben képviselőjelölt - Tóth Zoltán lakcímén szintén jelentősen nőtt ez idő alatt a lakcímmel rendelkezők száma, egyről kilencre.

A területi választási bizottság arra is kitért, hogy a tavalyi önkormányzati választáson is hasonló tömeges betelepülést tapasztaltak Magyarföldön. Farkas Gábor akkor is polgármesterjelölt volt, és mindössze négy nappal a választás előtt létesített lakcímet a településen, egy hónappal később pedig már ismét Lentiben volt az állandó lakcíme. Mindezek miatt azonban akkor nem érkezett jogorvoslati kérelem.

A jogerős határozat szerint a magyarföldi időközi választás eredménye sérti a választás tisztaságát, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét előíró választási alapelveket, "mert olyan polgárok szavazatait is tartalmazhatja, akik tömegesen, közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében leadhassák".

A döntés értelmében október 12-én kell megismételni az önkormányzati választást Magyarföldön. A területi választási bizottság azonban azt is jelezte határozatában: csak azok vehetnek részt ezen választóként, akik szeptember 7-e előtt már lakcímmel rendelkeztek a településen.

A határozatban az is szerepel, hogy a testület a tudomására jutott törvénysértés miatt az iratokat továbbítja a rendőrségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: