HÍREK
A Rovatból

Hatalmas járatritkítás jöhet a HÉV-vonalakon – nincsen elég hadrafogható szerelvény, öregszik a járműpark

Különösen a csepeliek járnának rosszul, de a ráckevei és a gödöllői vonalakon is komoly problémákat és kényelmetlenséget okozhat az új menetrend bevezetése.


Drasztikus férőhelycsökkentés és járatritkítás várható a HÉV-vonalakon, ami komolyan érinti a ráckevei (H6), a gödöllői (H8) és a csepeli (H7) vonalakat. A MÁV–HÉV Zrt. kapacitásproblémái miatt, decembertől vagy legkésőbb január elejétől érvénybe lépő új menetrenddel 18-23 százalékkal csökkenhet a csúcsidőben elérhető férőhelyek száma. A járműállomány elöregedése és a karbantartás hiánya miatt a szolgáltatás színvonala egyre romlik, miközben a vonalak forgalmát semmilyen alternatív közlekedési megoldás nem tudja érdemben pótolni.

A helyzet az elmúlt években csak romlott: a HÉV-kocsik átlagéletkora már 50 év körül jár, az új járművek beszerzésére pedig továbbra sincs forrás. A most tervezett "A" és "B" menetrendi javaslatok közül egyik sem kecsegtet pozitív változásokkal: a ráckevei H6-os HÉV-en a csúcsidőben például a szerelvények fele kevesebb kocsival közlekedik majd, ami jelentős zsúfoltságot eredményez. Hasonló a helyzet a gödöllői H8-as és a csepeli H7-es vonalakon is, ahol a férőhelycsökkentés a reggeli és délutáni órákban még inkább érzékelhető lesz.

A MÁV–HÉV Zrt. “A” javaslata a 2024/2025. évi közszolgáltatási menetrendre:

A ráckevei (H6) HÉV-en reggel és a délutáni csúcsidőben Tököl és Közvágóhíd között minden második járat 6 helyett csak 3 kocsival közlekedik. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a csúcsidőszakokban a férőhelyek 18 százalékos csökkenését okozza.

A gödöllői (H8) HÉV-en a reggeli csúcsidőszak végén 6 helyett csak 3 kocsi közlekedne Gödöllő és az Örs vezér tér között, míg délután minden második vagy harmadik szerelvény közlekedne 6 helyett csak 3 kocsival. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a reggeli csúcsidőben 13 százalékos, a délutániban 23 százalékos férőhelycsökkenést okoz.

A MÁV–HÉV Zrt. “B” javaslata a 2024/2025. évi közszolgáltatási menetrendre:

A csepeli (H7) HÉV még ritkábban közlekedik, az iskolaszünetben érvényes menetrend szerint iskolaidőben is (7,5 percenként indulna a mostani 6-7 perc helyett). Ez a reggeli csúcsidőben 12 százalékos kapacitáscsökkenést jelent. (A 2016-os, a fővárostól az állami fenntartóhoz kerülés idején érvényes menetrendi kínálathoz viszonyítva a kapacitáscsökkenés már 20 százalékos lenne.)

A gödöllői (H8) HÉV-en a reggeli csúcsidőszak végén 6 helyett csak 3 kocsi közlekedne Gödöllő és az Örs vezér tér között, míg délután minden második vagy harmadik szerelvény közlekedne 6 helyett csak 3 kocsival. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a reggeli csúcsidőben 13 százalékos, a délutániban 23 százalékos férőhelycsökkenést okoz.

Ahogy a HÉV-ek üzemeltetését – a kormány és Tarlós István akkori főpolgármester egyezsége alapján – 2016-ban átadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és Karácsony Gergely főpolgármester tavaly is tiltakozott, úgy a HVG információi szerint a főváros most sem támogatja a tervet, de jogilag nem tehet mást, mint tudomásul veszi.

Ugyan az “A” és a “B” forgatókönyv sem kedvező az utasok számára, a csepeli HÉV-et is érintő “B” terv bevezetése különösen rosszul érintené a XXI. kerületbe vagy onnan a belváros felé utazókat. A csepeli (H7) HÉV-nél ugyanis ez már a második kapacitáscsökkentés lenne, hiszen a 2016 előtti 6 percenkénti indulás 7,5 percenkéntire nőne.

A főváros és a BKK már tavaly is hevesen tiltakozott a hasonló járatritkítások ellen, és most sem nézik jó szemmel a fejleményeket, ám jogi lehetőségük nincs megakadályozni az intézkedéseket.

A Csepelről vagy oda ingázó utasok különösen rosszul járhatnak, hiszen a H7-es vonalon ez már a második szolgáltatáscsökkentés lenne, miközben a kormány részéről nem látszik, hogy lenne terv a zsúfoltság enyhítésére.

Karácsony Gergely Facebook-oldalán többek között úgy fogalmazott: „Budapest számára teljesen elfogadhatatlan a HÉV-ek járatritkítása, hogy az állam drasztikusan csökkentse az elővárosi közlekedési kapacitásokat. Évek óta kongatjuk a vészharangot, hiszen régóta világos, ha az állami fenntartású MÁV-HÉV nem szerez be új járműveket, vagy nem pörgeti fel a felújítást, akkor ellehetetlenülhet a közlekedés Budapest külső kerületeiben és egy sor agglomerációs településen is.

A MÁV-HÉV-et üzemeltető állam gyakorlatilag azt várja tőlünk, hogy válasszunk: a csepeliek, a soroksáriak, vagy épp a cinkotaiak közlekedését áldozzuk fel pusztán azért, mert ők nem végzik rendesen a feladatukat. A válasz nyilvánvaló: egyiket sem! Amit ők akarnak, az az utasoknak hosszabb várakozást, tumultust, rosszabb minőségű szolgáltatást, majd nyilvánvalóan az autós forgalom növekedését, több dugót, rosszabb levegőt eredményezne.”

A hvg.hu cikke szerint a HÉV-vonalak állami átvétele óta várt fejlesztések továbbra is elmaradnak, a szolgáltatás pedig egyre inkább romlik. Bár 2016-ban az állam a járműpark és a pályák korszerűsítését ígérte, ezek az ígéretek mára a múlt ködébe vesztek. Az egykor 100 új jármű beszerzésére vonatkozó tervekből mára semmi sem maradt, az utasok pedig a mindennapokban érzik meg ennek következményeit.

A cikkel kapcsolatban Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója szerkesztőségünknek az alábbi nyilatkozatot küldte el:

Sajnáljuk, hogy a HÉV is a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos politikai viták része lett: ez felesleges aggodalmat kelthet az utasainkban. Járműhiány van, döntés még nincs. A régi járművek karbantartását az alkatrészhiány, az új járművek beszerzését pedig az uniós forrásokkal kapcsolatos politikai vita hátráltatja. A helyzet kezelésére olyan megoldást keresünk, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti. A sajtóban megjelent mértékű módosításokat tehát nem lehet a MÁV-VOLÁN-csoport álláspontjának tekinteni. Ha lesz változás, csak ennél jóval szerényebb mértékű lehet: olyan, amelyet az utasok túlnyomó része nem is érzékel majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az ablakom elé fog épülni négy darab, 18 emeletes toronyház, és én a földszinten lakom” - politikai botrány lett az óriáslakóparkból a 15. kerületben
Hiába vonultak a testületi ülésre a tiltakozó civilek, a polgármester szerint nem volt más választásuk. A gigaberuházás keretében 18 emeletes toronyházak épülnek egy zöldterületre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 27.



Ritkán látott politikai fordulatnak adott otthont a XV. kerületi önkormányzat csütörtökön: a helyi civilek és a képviselők egy részének heves tiltakozása ellenére, a DK és a Fidesz frakciója közösen szavazta meg, hogy zöld utat adjanak egy 3500 lakásos, brutális léptékű lakópark megépítésének. A döntés után azonnal felrobbant a kerületet eddig vezető koalíció, a Momentum ugyanis bejelentette, kilép a szövetségből.

A több mint háromórás, feszült hangulatú testületi ülésen, amelyre a tiltakozó lakosok is bevonultak, a képviselők a Tiborcz István volt üzlettársához, Balázs Attilához köthető Bayer-cégcsoporttal kötendő szerződésről döntöttek. A kormány által korábban kiemelt beruházássá nyilvánított projekt így megvalósulhat Újpalotán, a Pólus Center mögötti zöldterületen – számolt be róla az RTL Híradó. A tervek szerint nyolc, 12-18 emeletes tömb épülne, a legmagasabb épületek a 60 métert is meghaladnák.

A kerület DK-s polgármestere, Cserdiné Németh Angéla azzal érvelt a döntés mellett, hogy a kiemelt státusz miatt az építkezés mindenképpen elindul, az önkormányzatnak gyakorlatilag nincs beleszólása. A most megkötött megállapodással azonban a kerület kap cserébe néhány kisebb fejlesztést, valamint minden eladott lakás után 500 ezer forintot, ami összesen körülbelül 1,7 milliárd forintos bevételt jelenthet a városrésznek. A polgármester a szavazás előtt elismerte a kényszerhelyzetet. „Felelősséggel kell meghoznunk ezt a döntést, amit sem a lakosság, sem az önkormányzat nem akar” – mondta Cserdiné.

A kiemelt kormányzati státusz lényegében azt jelenti, hogy a beruházásnak nem kell megfelelnie a helyi építési szabályoknak, azokat a kormányrendelet felülírja. A helyszínen tiltakozók között feltűnt Hadházy Ákos, a szomszédos kerület független képviselője is. „Egészen gyalázatos, ahogyan a kormány gyakorlatilag kiveszi a jog és a törvények alól, ezek az emberek gyakorlatilag azt csinálhatnak, amit akarnak” – fogalmazott Hadházy.

A helyiek attól tartanak, hogy a toronyházak tönkreteszik a környék hangulatát és élhetőségét.

„Az ablakom elé négy, 18 emeletes toronyház fog épülni. A földszinten lakom”

– panaszolta az RTL Híradó stábjának egy helyi lakos.

Barkóczy Balázs, a kerület DK-s országgyűlési képviselője a kármentés logikájával magyarázta a helyzetet. Szerinte hiába tiltakoztak a kormánynál, érdemben nem tudják befolyásolni az építkezést. „Ha már a Bayer Construct a helyiek megkérdezése nélkül, az önkormányzat által állított szabályok és az országos építészeti szabályok áthágásával valósítja meg ezt a beruházást, akkor ebből valamit az önkormányzat is profitáljon” – tette hozzá Barkóczy.

A Szilas Liget néven futó projekt az Otthon Start Program egyik zászlóshajója, amelynek célja a lakáskínálat bővítése. A fejlesztő a honlapján természetközeli környezetet és energiahatékony megoldásokat ígér, az első ütem átadását 2027 végére tervezik. A döntés értelmében a beruházás megkezdődhet, a kerületi politikai erőviszonyok pedig a Momentum kilépésével alapjaiban rendeződtek át.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hazaküldték Pakisztánba a nyolchónapos terhes magyar nő férjét, aki így nem lehet ott gyermeke születésénél
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok, a férfi a családegyesítő vízumért utazott haza. Az elutasítás óta a kismama egyedül kénytelen dolgozni, és nem tudja, mi lesz a családjukkal.


Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.

Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok. A férfi nyolc éve érkezett Magyarországra, vendégmunkásként dolgozott, itt ismerkedtek meg, majd összeházasodtak

írta a Blikk.

Májusban aztán minden megváltozott, amikor Muhammad hazautazott Pakisztánba, hogy a helyi magyar nagykövetségen nyújtsa be a családegyesítési kérelmét. Nem sokkal később derült ki, hogy Bora a közös gyermeküket várja.

Bár a hatóságok a házasság valódiságát nem kérdőjelezték meg, a vízumkérelmet mégis elutasították.

„Ahhoz azonban, hogy ezt a vízumot kikérje, haza kellett utaznia Pakisztánba” – mondta Fábián Bora. „Borzasztó lelki megterhelést jelent, hogy a férjem nélkül kell megélnem a várandósság örömeit és nehézségeit. Mivel a párom nem volt mellettem, hogy támogasson, a terhességem 30. hetéig dolgoznom kellett a vendéglátásban napi 10-12 órát. Eközben pedig maga a hivatal veszi el tőlem a férjemet, vele együtt pedig az ő bevételét is.

Mint leendő édesanya, úgy érzem, a gyermekemnek joga van ahhoz, hogy az édesapja itt legyen a születésekor, amiként ahhoz is, hogy együtt nevelhessük fel a kicsit.”

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint a családegyesítési engedély feltétele a magyarországi lakhatás, a teljes körű egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem adható ilyen engedély annak, aki többek között vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel él az országban. A vonatkozó uniós irányelv szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok a családegyesítés feltételéül a „megfelelő erőforrások” igazolását szabják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Beleheljük a kocsit, és akkor úgy vagyunk!” – elvontatták a debreceni autót, amiben négy hajléktalan húzta meg magát
Ezzel a módszerrel próbáltak túlélni a hidegben, de a környékbelieknek elegük lett a mocsokból. A hatósági intézkedés után a csapat szétszakadt, sorsuk bizonytalan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 27.



Véget ért a fűtetlen, betört szélvédőjű Fordban tengődő négy hajléktalan férfi kálváriája Debrecenben: kedd délután a rendőrök és a szociális munkások kiköltöztették őket a lakótelepi parkolójában álló autóból, amit el is vontattak – számolt be róla az RTL Híradó. A négy férfiból egyelőre csak egyikük fogadta el a felajánlott segítséget, három társát azóta is keresik.

A hatósági lépést a környéken élők panaszai előzték meg, akiknek elegük lett a működésképtelen autó körül felgyülemlett szemétből, és abból, hogy a férfiak a közeli parkot használták illemhelynek. A Fordban uralkodó állapotok valóban méltatlanok voltak: a kocsi nem indult, így fűteni sem lehetett benne.

„Beleheljük a kocsit, és akkor úgy vagyunk!” – magyarázta az egyikük a stábnak, hogyan védekeznek a hideg ellen.

Az autó tulajdonosa szerint senkinek nem ártottak, és a rendre is próbáltak ügyelni. „Egy rossz szót nem szólunk senkihez! Össze van szedve minden!” – állította.

A lakók ezt másként látták. „Juj, hát ez még szép! Hát volt itt akkora szemét, hogy jaj, istenem!” – fakadt ki egy helyi asszony a riportban, a kocsi hűlt helye felé bámulva.

A kiérkező szociális munkások szerint az intézkedés a férfiak érdekét szolgálta, mert az életük is veszélyben forgott. „A kihűlés veszélye fennállt, hiszen mégiscsak egy fűtetlen autó, és mivel bent dohányoztak, bármikor kigyulladhatott volna” – indokolta a lépést Kovács László, utcai szociális munkás.

Az ügynek komoly jogi vetülete is van. Az autót azért vontatták el, mert korábban már kivonták a forgalomból. „Ha a jármű tulajdonosa úgymond életvitelszerűen lakik ebben az autóban, és az autó nincs kivonva a forgalomból, akkor nincs olyan jogszabály, ami ezt kifejezetten tiltaná” – vázolta a jogi helyzetet Mohácsi Ferenc ügyvéd. Debrecenben azonban külön önkormányzati rendelet szabályozza az üzemképtelen vagy hatósági jelzés nélküli járművek közterületi tárolását, ami feljogosítja a hatóságokat az elszállításra. Az esetre emellett a 2018 óta hatályos, életvitelszerű közterületi tartózkodást tiltó törvény is vonatkozik.

A Debreceni Nap korábban arról írt, hogy a kocsi tulajdonosát 10 ezer forintra bírságolták, amit valószínűleg nem tud kifizetni. A keddi kiköltöztetés után a négy férfiból csak egyikük volt hajlandó menedékhelyre menni, a többieknek nyoma veszett. A szociális szolgálat munkatársai azóta is keresik őket, hogy segítséget nyújthassanak nekik a debreceni, például a ReFoMix által üzemeltetett hajléktalanszállókon.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – Nagy Márton ezzel magyarázta 800 ezer forintos brüsszeli éjszakáit
A miniszter egy ellenzéki képviselő kérdésére fakadt ki a parlamentben. A hivatalos limitet ötszörösen túllépő szállásköltség szerinte a hivatásával járó áldozat.


„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – ezzel a mondattal reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Parlamentben arra a kérdésre, miért szállt meg Brüsszelben éjszakánként 700–800 ezer forintért, írja a Telex. A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén Sebők Éva, a Momentum képviselője tette fel a kérdést, amire a tárcavezető azt is hozzátette,

szerinte nem az a fontos, ki milyen járattal megy, de „viszont oda kell figyelni rá, mert a társadalmat is érdekli.”

A miniszter utazásairól a 24.hu közérdekű adatigénylésben szerzett adatokat még októberben. Eszerint a minisztérium tavaly november 28. és december 2. között négy éjszakára összesen 3 325 597 forintot fizetett a brüsszeli szállásáért, ami éjszakánként 831 399 forintos kiadást jelent. Egy májusi, szintén brüsszeli úton a szállás két éjszakára 1 442 396 forintba került, ami nagyjából 721 ezer forint éjszakánként. A kikért iratokban szerepelt egy tavaly októberi ausztriai út is, ahol a szállásdíj elérte a 796 ezer forintot éjszakánként.

A magas szállásdíjak azért is feltűnőek, mert a miniszterek külföldi útjaira vonatkozó szabályozás 400 eurós – mai árfolyamon körülbelül 153 ezer forintos – plafont határoz meg éjszakánként, bár ezt az összeget a közigazgatási államtitkár indokolt esetben felülírhatja. A Nemzetgazdasági Minisztérium belső szabályzata szerint ugyanakkor a miniszteri szállásköltségeknek nincs felső határa. A tárca nem közölte, hogy Nagy Márton pontosan melyik hotelekben szállt meg, ezért a részletek kiadásáért az adatokat eredetileg kikérő 24.hu pert indított.

Az ellenzéki képviselők a bizottsági ülésen nemcsak a szállásköltségeket, hanem a gyenge gazdasági növekedést és a német gazdaságtól való függést is bírálták. A nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „amikor a német gazdaság 0-val nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén 0”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk