HÍREK
A Rovatból

Hatalmas járatritkítás jöhet a HÉV-vonalakon – nincsen elég hadrafogható szerelvény, öregszik a járműpark

Különösen a csepeliek járnának rosszul, de a ráckevei és a gödöllői vonalakon is komoly problémákat és kényelmetlenséget okozhat az új menetrend bevezetése.


Drasztikus férőhelycsökkentés és járatritkítás várható a HÉV-vonalakon, ami komolyan érinti a ráckevei (H6), a gödöllői (H8) és a csepeli (H7) vonalakat. A MÁV–HÉV Zrt. kapacitásproblémái miatt, decembertől vagy legkésőbb január elejétől érvénybe lépő új menetrenddel 18-23 százalékkal csökkenhet a csúcsidőben elérhető férőhelyek száma. A járműállomány elöregedése és a karbantartás hiánya miatt a szolgáltatás színvonala egyre romlik, miközben a vonalak forgalmát semmilyen alternatív közlekedési megoldás nem tudja érdemben pótolni.

A helyzet az elmúlt években csak romlott: a HÉV-kocsik átlagéletkora már 50 év körül jár, az új járművek beszerzésére pedig továbbra sincs forrás. A most tervezett "A" és "B" menetrendi javaslatok közül egyik sem kecsegtet pozitív változásokkal: a ráckevei H6-os HÉV-en a csúcsidőben például a szerelvények fele kevesebb kocsival közlekedik majd, ami jelentős zsúfoltságot eredményez. Hasonló a helyzet a gödöllői H8-as és a csepeli H7-es vonalakon is, ahol a férőhelycsökkentés a reggeli és délutáni órákban még inkább érzékelhető lesz.

A MÁV–HÉV Zrt. “A” javaslata a 2024/2025. évi közszolgáltatási menetrendre:

A ráckevei (H6) HÉV-en reggel és a délutáni csúcsidőben Tököl és Közvágóhíd között minden második járat 6 helyett csak 3 kocsival közlekedik. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a csúcsidőszakokban a férőhelyek 18 százalékos csökkenését okozza.

A gödöllői (H8) HÉV-en a reggeli csúcsidőszak végén 6 helyett csak 3 kocsi közlekedne Gödöllő és az Örs vezér tér között, míg délután minden második vagy harmadik szerelvény közlekedne 6 helyett csak 3 kocsival. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a reggeli csúcsidőben 13 százalékos, a délutániban 23 százalékos férőhelycsökkenést okoz.

A MÁV–HÉV Zrt. “B” javaslata a 2024/2025. évi közszolgáltatási menetrendre:

A csepeli (H7) HÉV még ritkábban közlekedik, az iskolaszünetben érvényes menetrend szerint iskolaidőben is (7,5 percenként indulna a mostani 6-7 perc helyett). Ez a reggeli csúcsidőben 12 százalékos kapacitáscsökkenést jelent. (A 2016-os, a fővárostól az állami fenntartóhoz kerülés idején érvényes menetrendi kínálathoz viszonyítva a kapacitáscsökkenés már 20 százalékos lenne.)

A gödöllői (H8) HÉV-en a reggeli csúcsidőszak végén 6 helyett csak 3 kocsi közlekedne Gödöllő és az Örs vezér tér között, míg délután minden második vagy harmadik szerelvény közlekedne 6 helyett csak 3 kocsival. Ez az adott vonatok kapacitásának 50 százalékos csökkentését jelenti, amely összességében a reggeli csúcsidőben 13 százalékos, a délutániban 23 százalékos férőhelycsökkenést okoz.

Ahogy a HÉV-ek üzemeltetését – a kormány és Tarlós István akkori főpolgármester egyezsége alapján – 2016-ban átadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és Karácsony Gergely főpolgármester tavaly is tiltakozott, úgy a HVG információi szerint a főváros most sem támogatja a tervet, de jogilag nem tehet mást, mint tudomásul veszi.

Ugyan az “A” és a “B” forgatókönyv sem kedvező az utasok számára, a csepeli HÉV-et is érintő “B” terv bevezetése különösen rosszul érintené a XXI. kerületbe vagy onnan a belváros felé utazókat. A csepeli (H7) HÉV-nél ugyanis ez már a második kapacitáscsökkentés lenne, hiszen a 2016 előtti 6 percenkénti indulás 7,5 percenkéntire nőne.

A főváros és a BKK már tavaly is hevesen tiltakozott a hasonló járatritkítások ellen, és most sem nézik jó szemmel a fejleményeket, ám jogi lehetőségük nincs megakadályozni az intézkedéseket.

A Csepelről vagy oda ingázó utasok különösen rosszul járhatnak, hiszen a H7-es vonalon ez már a második szolgáltatáscsökkentés lenne, miközben a kormány részéről nem látszik, hogy lenne terv a zsúfoltság enyhítésére.

Karácsony Gergely Facebook-oldalán többek között úgy fogalmazott: „Budapest számára teljesen elfogadhatatlan a HÉV-ek járatritkítása, hogy az állam drasztikusan csökkentse az elővárosi közlekedési kapacitásokat. Évek óta kongatjuk a vészharangot, hiszen régóta világos, ha az állami fenntartású MÁV-HÉV nem szerez be új járműveket, vagy nem pörgeti fel a felújítást, akkor ellehetetlenülhet a közlekedés Budapest külső kerületeiben és egy sor agglomerációs településen is.

A MÁV-HÉV-et üzemeltető állam gyakorlatilag azt várja tőlünk, hogy válasszunk: a csepeliek, a soroksáriak, vagy épp a cinkotaiak közlekedését áldozzuk fel pusztán azért, mert ők nem végzik rendesen a feladatukat. A válasz nyilvánvaló: egyiket sem! Amit ők akarnak, az az utasoknak hosszabb várakozást, tumultust, rosszabb minőségű szolgáltatást, majd nyilvánvalóan az autós forgalom növekedését, több dugót, rosszabb levegőt eredményezne.”

A hvg.hu cikke szerint a HÉV-vonalak állami átvétele óta várt fejlesztések továbbra is elmaradnak, a szolgáltatás pedig egyre inkább romlik. Bár 2016-ban az állam a járműpark és a pályák korszerűsítését ígérte, ezek az ígéretek mára a múlt ködébe vesztek. Az egykor 100 új jármű beszerzésére vonatkozó tervekből mára semmi sem maradt, az utasok pedig a mindennapokban érzik meg ennek következményeit.

A cikkel kapcsolatban Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója szerkesztőségünknek az alábbi nyilatkozatot küldte el:

Sajnáljuk, hogy a HÉV is a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos politikai viták része lett: ez felesleges aggodalmat kelthet az utasainkban. Járműhiány van, döntés még nincs. A régi járművek karbantartását az alkatrészhiány, az új járművek beszerzését pedig az uniós forrásokkal kapcsolatos politikai vita hátráltatja. A helyzet kezelésére olyan megoldást keresünk, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti. A sajtóban megjelent mértékű módosításokat tehát nem lehet a MÁV-VOLÁN-csoport álláspontjának tekinteni. Ha lesz változás, csak ennél jóval szerényebb mértékű lehet: olyan, amelyet az utasok túlnyomó része nem is érzékel majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Van, ahol 20 centi hó esett – vastag hótakaró borítja a Dunántúlt
A Dunántúlon hullott a legtöbb hó az idei szezon első komoly havazásában. Helyenként 15 centimétert meghaladó hótakaró alakult ki.


Túl vagyunk az idei szezon első komoly havazásán.

A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki

- írja az Időkép.

A portál több fotót is megosztott a hóhelyzetről:

Keletebbre azonban jóval szerényebb volt a helyzet. Bár az esti órákban ott is többfelé havazásba váltott a csapadék, a melegebb talajfelszín miatt a hó nem tudott tartósan megmaradni. A Dunántúl ezzel szemben már egy nappal korábban lehűlt, így ott a frissen érkező hó is könnyen megtapadt, míg keletebbre szinte azonnal elolvadt.

Lassan elhagyja az országot a mediterrán ciklon csapadékrendszere, vasárnap reggel már csak helyenként fordul elő havas eső, hószállingózás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megérkezett az új influenza-variáns, ami sokkal veszélyesebb az eddigi évek vírusaitól
A „subclade K” nevű mutáns már Európában is dominál, és több országban a szokásosnál hetekkel korábban kezdődött meg az influenzaszezon. A szakértők szerint az idei sokkal veszélyesebb az eddigi évek influenzatípusainál.


A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy

ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.

Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.

„Ezek az eredmények megnyugtató bizonyítékot jelentenek arra, hogy az idei influenzaoltás a K alkláddal kapcsolatos aggodalmak ellenére is fontos védelmet nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt”

– mondta a brit közegészségügyi hivatal közleményében Dr. Jamie Lopez Bernal, a hivatal immunizációs szaktanácsadó epidemiológusa.

A szezon több helyen a szokásosnál korábban és intenzívebben indult. Japánban már október elején átlépték az országos járványküszöböt, ami miatt több helyen iskolákat kellett bezárni, az Egyesült Királyságban pedig szintén a vártnál hamarabb kezdett emelkedni az esetszám, és a laboratóriumi mintákban a H3N2 vírus dominál. Az új variáns megjelenése mögött a vakcinagyártás időzítése áll. A tudósok minden év februárjában döntenek arról, hogy a következő északi féltekés szezonra mely vírustörzsek ellen készüljön oltóanyag. A K alklád azonban csak a déli féltekés influenzaszezon vége felé, a döntés és a gyártás megkezdése után kezdett elterjedni – számolt be róla a Gizmodo.

Szakértők szerint a helyzetet komolyan kell venni. „Most nincs itt az ideje, hogy ‘vakon repüljünk’ a légúti vírusok szezonjába” – nyilatkozta a CIDRAP egészségügyi szaklapnak Dr. Danuta Skowronski, a British Columbia Járványügyi Központjának vezetője. Más kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy bár a védelem nem lesz százszázalékos, az oltás továbbra is kulcsfontosságú. „Nem arra számítunk, hogy a vakcina védelme teljesen eltűnik, de ha ez a vírus uralja a szezont, némi visszaesés várható” – közölte Dr. Richard Webby, a St. Jude Gyermekkutató Kórház szakértője.

A brit adatok szerint

a jelenleg keringő H3N2 variánsok nem mutatnak rezisztenciát az olyan vírusellenes szerekkel szemben, mint az oseltamivir vagy a zanamivir, így a betegség kezelésére továbbra is hatékony eszközök állnak rendelkezésre.

Az oltás felvételével pedig még mindig nem késtünk el. „Még nem késő. Menjenek, és vegyék fel az influenzaoltást!” – hangsúlyozta Dr. Adam Lauring, a Michigani Egyetem Orvosi Karának infektológiai igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mutatjuk, mennyit kell fizetni idén a karácsonyi halért
Az aszály ellenére a haltermelők idén sem drágítanak, így a családok fellélegezhetnek. Ugyanakkor az ágazat jövedelmezősége idén jelentősen csökken.


A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint

az élő ponty kilogrammonként 2000–2500 forintba, a pontyszelet 3500–4500 forintba kerülhet. Az afrikai harcsa filéjét 4500–5500 forintért, a szürke harcsáét 7000–9000 forintért, míg a busaszeletet 1500–2000 forintért lehet majd megvásárolni.

Egy november eleji piaci körkép szerint a fővárosi Lehel piacon az élő ponty kilója 2350, a pontyszeleté 4200, az afrikai harcsa filéjé pedig 4500 forint volt. Ugyanekkor egy budaörsi Auchan áruházban az élő ponty 1899, a pontyszelet 4499, az afrikai harcsa filéje pedig 4299 forintba került. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, így már december első napjaitól meg lehet vásárolni a karácsonyi halat. A szakemberek szerint a néhány hetes fagyasztás nem ront a hal minőségén, így nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzést.

Az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik, a magyar termelők pedig pontyból, harcsából és busából is képesek fedezni a hazai keresletet.

Noha nyár végéig az időjárás komoly kihívás elé állította az ágazatot – az aszály miatt például a dunántúli völgyzárógátas tómedrek 15-20 százalékát nem tudták vízzel feltölteni –, a meleg ősz kedvezett a termelőknek.

„A magasabb hőmérsékletet tartó vízben a pontyok a szokásosnál hetekkel tovább táplálkoztak, így nagyobbra nőttek, egy háromkilós példány pedig a konyhában jóval értékesebb alapanyag, mint két másfélkilós”

– magyarázta Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja. A szakember egy novemberi évértékelőn ugyanakkor hozzátette: „nem egy sikeres évünk van” – mondta az Agroinformnak.

A hazai halfogyasztás évi 6,5-7 kilogramm fejenként, ami kevesebb mint harmada az Európai Unió átlagának. Ennek a mennyiségnek ráadásul mindössze negyedét termelik itthoni tavakban, a többi külföldről származó, jobbára tengeri import hal.

Magyarországon a mintegy 26 ezer hektárnyi vízterület közel háromnegyedén pontyot termelnek. Úgy tudni, a ponty egyeduralkodó szerepét csökkenteni kellene a ragadozó halak, például a szürke harcsa, a csuka vagy a süllő javára.

Ennek gátat szab a klímaváltozás: a túlzottan felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, a süllő oxigénigénye pedig négyszer akkora, mint a pontyé.

A termelők versenyképességét rontja, hogy míg Magyarországon az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke hektáronként 100 euró (a november 21-i MNB-árfolyamon körülbelül 38 400 forint), a környező országokban ez a támogatás messze meghaladja a hazai szintet. Ez komoly versenyhátrányt jelent az exportpiacokon. Bár a takarmány, a munkaerő és az üzemanyagok is drágulnak, a haltermelők kénytelenek a tavalyi áron szállítani. Ennek következtében az ágazat eddig is alacsony, 4-5 százalék körüli jövedelmezősége idén 2-3 százalékra csökkenhet.

(via Agroinform)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Havazás a Börzsönyben: kimerült és átázott túrázókat mentettek a hegyimentők
A gyönyörű táj sokakat kirándulásra csábított, de a sár és a hideg veszélyes csapda lett. A hegyimentők hiába figyelmeztettek előre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 22.



A szombati havazás sokakat csábított a természetbe, túrázók és szánkózók lepték el a Börzsönyt is, a kirándulás azonban több esetben mentéssel végződött – írta a 24.hu.

A Börzsönyi Hegyimentő Szolgálatnak kora délutánig már négy embert kellett lehoznia a hegyről kimerültség és átázás miatt.

A szervezet a Facebook-oldalán egy videót is közzétett a gyönyörű, de veszélyes tájról, és arra figyelmeztetett, hogy a túrázást továbbra is csak megfelelő felkészültséggel ajánlják.

A sáros, havas környezet és a hideg veszélyes kombinációt alkot. A hóhatár alatti területek az elmúlt napok esőzései miatt sárosak és csúszósak, ami jelentősen megnöveli a kirándulási időt, és ezzel a kimerülés kockázatát.

A Börzsöny Speciális Mentők már pénteken felhívták a figyelmet a hétvégi túrázás veszélyeire, jelezve, hogy a Magas-Börzsönyben télies túrára kell készülni. A helyzetet nehezítette, hogy szombaton a Királyrétről induló „Ködös Börzsöny” teljesítménytúra miatt a szokásosnál is nagyobb volt a forgalom a térségben.

Az országos időjárási helyzet is indokolta az óvatosságot: a HungaroMet előrejelzése szerint szombaton egyre többfelé lehetett havazásra számítani, a magasabb térszíneken pedig télies körülmények alakultak ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk