Hatalmas a készültség Washingtonban és tucatnyi más államban is az elnökváltás miatt
Az FBI szerint a Capitolium ostromához hasonló erőszakos tüntetések, zavargások lehetnek Donald Trump utolsó elnökségi napjain és Joe Biden beiktatásakor is.
Lezárásokkal, kerítéshúzással, fokozott rendőri és katonai jelenléttel készül az Egyesült Államok fővárosa és több állam is a Donald Trump leváltása és Joe Biden beiktatása miatt várható tömegmegmozdulásokra.
Miután január 6-án a Trump-hívók erőszakkal betörtek a Capitolium épületébe,
az FBI figyelmeztetett, hogy hasonló zavargásokra kell készülni az elnökváltás napján és már napokkal előtte is.
Az ostrom után megerősítették a törvényhozás épületének védelmét, a biztonságot pedig a környéken is lezárásokkal és rendőri jelenléttel igyekszenek biztosítani.
Donald Trump január 12-én szükségállapotot rendelt el a fővárosban január 24-ig, ezzel lehetővé téve, hogy az amerikai belbiztonsági minisztérium és a szövetségi katasztrófaelhárítási ügynökség együttműködjön a helyi rendvédelmi hatóságokkal. Az már korábban kiderült, hogy
a washingtoni erők mellett például New Yorkból is érkeznek rendőrök, a nemzeti gárdából pedig 21 ezren állnak majd készenlétben.
A CNN biztonsági forrásokra hivatkozva azt írja, a hatóságok szerint több ezer szélsőséges Trump-párti tüntető tervezi felfegyverkezve bekeríteni a Capitolium épületét Biden beiktatása előtt. Az amerikai hírszerzés szerint a január 6-i zavargás esélyt adott a demokrataelleneseknek az egyesülésre, az ostrom pedig egy olyan folyamatnak a része lehet, amely során a szélsőségesek tüntetéseket, tiltakozásokat és egyéb összejöveteleket szerveznek azért, hogy erőszakos, törvényellenes módon demonstráljanak. Több védelmi tisztviselő elárulta a CNN-nek, hogy
a nemzeti gárda és a bűnüldöző szervek arra számítanak, hogy a zavargók, akiknek a "szándékaik nagyon súlyosak", agresszíven támadnak majd, akár csőbombát és Molotov-koktélt is bevethetnek.
De nemcsak a fővárosban és Washington államban, hanem több más államban is tüntetésekre, zavargásokra készülnek a hatóságok. Az FBI figyelmeztetett, hogy
minden állam fővárosában számíthatnak erőszakos demonstrációkra, ezért a kormányzók is készenlétbe állították a helyi rendvédelmi szerveket.
Az AP hírügynökség beszámolója szerint Új-Mexikóban, Marylandban és Utahban szükségállapotot rendeltek el, míg Pennsylvaniában, Ohióban, Michiganben, Virginiában, Wisconsinban és Kaliforniában a Nemzeti Gárdát is mozgósították. A michigani állami rendőrség a legrosszabb forgatókönyvre készül, ezért az állam Capitoliumát hatméteres kerítéssel vették körbe, a földszinten lévő ablakokat pedig bedeszkázták. Wisconsin és Illinois fővárosában is így tettek a törvényhozás épületénél, a kaliforniai Capitoliumot pedig drótkerítéssel kerítették körbe. A legtöbb államban napokra, vagy akár egész hétre lezárták a parlament épületét a biztonság kedvéért, sok helyen az ott dolgozókat is otthoni munkavégzésre kötelezték.
Trump elnökségéből már csupán két teljes nap maradt a mait is beleértve, ezért hétfőn és kedden is várhatóak tüntetések, a kormány és az államok rendfenntartó szervei azonban szerdára várják a legnagyobb és legkockázatosabb megmozdulásokat.
Közben a szerdai beiktatására váró Joe Biden már előrevetítette, mit fog csinálni első elnöki napján.
Lezárásokkal, kerítéshúzással, fokozott rendőri és katonai jelenléttel készül az Egyesült Államok fővárosa és több állam is a Donald Trump leváltása és Joe Biden beiktatása miatt várható tömegmegmozdulásokra.
Miután január 6-án a Trump-hívók erőszakkal betörtek a Capitolium épületébe,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„10-15 centi magasan állt a fekete por” – belső fotók szivárogtak ki a gödi Samsung-gyárból
A Telex újabb képeket és belső dokumentumokat hozott nyilvánosságra a gyárban tapasztalt szennyezésekről. A műholdképek tanúsága szerint az üzem tetejére kijutó fekete por problémája évekig fennállt.
Újonnan kiszivárgott, a gyárban készült fotók és belső dokumentumok szerint a Samsung gödi üzemében nemcsak a gyártósorokon, hanem az álmennyezet felett is vastagon állt a fekete por.
Egy volt középvezető szerint volt, hogy a mennyezet megbontása után 10-15 centi magasan találtak a potenciálisan rákkeltő anyagokból álló porból.
A Telexhez eljuttatott belső dokumentumokból az is kiderül, hogy egy dolgozóra szerelt mérőeszköz 2023 februárjában a megengedett határérték több mint ötszázszorosát mutatta ki. A cikk szerint a fotókon egyértelműen azonosíthatók a gyári berendezések, sőt, a cég akkori környezetvédelmi és munkabiztonsági vezetőjének neve is.
A műholdképek tanúsága szerint a gyár tetejére kijutó fekete por problémája évekig fennállt, a szennyeződést hiába takarították és festették le rendszeresen, az újra és újra megjelent.
A por az egész üzemben szétterjedhetett, mert a különböző gyárrészek egy közös szellőzőrendszerre voltak kötve, így a porbetöltés és a mixing részlegeken használt, súlyosan rákkeltő nikkel, kobalt és mangán a gyár más területeire is eljuthatott. A probléma egyik fő oka, hogy az álmennyezet felett futó, nagy nyomású csövek rendszeresen meghibásodtak, és a karbantartásuk elmaradt. Egy forrás szerint a szükséges csőcseréknek csak a negyedét végezték el.
„Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, azt mondanám, hogy a normális működéshez havi 400 méternyi csövet kellett volna kicserélni, de csak 100-at cseréltek ki”
– fogalmazott. A helyzetet súlyosbította, hogy a porelszívó rendszer szűrői nem voltak alkalmasak a gyárban használt, rendkívül finom, 0,3 mikrométeres szemcseméretű porok hatékony leválasztására.
A rendszerhibák következményei a dolgozókon is megmutatkoztak.
A cég 2022-es belső összesítése szerint 2159 dolgozóból 857 főt teszteltek nehézfémekre, közülük 98-nál lett pozitív az eredmény. A vizsgálatból az is látszik, hogy nagyjából 1300 dolgozót abban az évben egyáltalán nem teszteltek.
Pozitív eredmények születtek olyan részlegeken is, mint a gyártástervezés vagy a munkabiztonság. A levegő minőségét mérő adatok még drámaibb képet festenek: a hatósági iratokban szerepel egy 2023-as mérés, ami a notching részlegen a határérték 275-szörösét mutatta ki.
A most nyilvánosságra került belső jegyzőkönyv szerint pedig egy dolgozóra szerelt eszköz 509,96-szoros határérték-túllépést rögzített.
Ez az adat azért nem került a hatósághoz, mert a jogszabályok nem írják elő minden belső mérés kötelező átadását.
A gyárban dolgozók beszámolói szerint a munkavédelmi előírásokat sokáig lazán kezelték. A mixing részlegen, ahol a legveszélyesebb porok koncentrálódtak, sokáig nem biztosítottak a nehézfémeket is kiszűrő, megfelelő védőfelszerelést, a dolgozók gyakran csak egyszerű FFP2-es maszkot viseltek.
Többen állandó szemvörösségre és fejfájásra panaszkodtak, és elmondásuk szerint a részleget a bejelentett hatósági ellenőrzések előtt rendszeresen kitakarították.
Akit a biológiai expozíciós marker vizsgálatok során pozitívra teszteltek, azt jellemzően áthelyezték egy kevésbé veszélyes munkakörbe.
Vita van arról is, hogy pontosan milyen összetételű por borította a gyár tetejét. A Samsung és a kormányhivatal szerint tiszta grafit, több belső forrás és a Greenpeace által a környéken talált nikkel viszont arra utal, hogy a mixingről elszívott, kevert porról van szó.
A munkavédelmi hatóság a 275-szörös határérték-túllépés ellenére sem függesztette fel az érintett üzemrész működését, ehelyett 10 millió forint bírságot szabott ki. A bírság felső határa 2024-ig 10 millió forint volt, azóta 100 millióra emelték.
A cég korábban elismerte, hogy a porelszívók hatékonysága nem volt megfelelő, és hogy a dolgozóknak korábban nem biztosítottak megfelelő védőruhát, de szerintük ezt mára megoldották. Paplanos Péter, a Samsung PR-igazgatója egy interjúban azt is megerősítette, hogy a dolgozókat a teszteredmények alapján rotálják. Szerinte „ez általános eljárás, nem csupán az akkumulátorgyártásban, hanem minden olyan iparágban, ahol a munkatársat fokozott expozíció érheti”. Hozzátette, hogy a cégnél nem jelentettek a vegyi anyagokkal kapcsolatos megbetegedést.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben nem is a Samsung saját alkalmazottai, hanem a külsős cégekkel szerződött munkavállalók voltak. A gyárban a termelés csúcsán dolgozó közel nyolcezer ember több mint fele alvállalkozókhoz vagy munkaerő-kölcsönzőkhöz tartozott. Források szerint ezeknél a cégeknél gyakran elmaradt a megfelelő munkavédelmi oktatás és a védőfelszerelések biztosítása. Jól példázza a helyzetet egy férfi esete, akit 2022-ben súlyos áramütés ért a gyárban. A baleset után a magyar munkaerő-közvetítőt felszámolták, a koreai alvállalkozó kivonult az országból, így a férfi csak a Samsungtól tud kártérítést követelni, amely tagadja a felelősségét.
Újonnan kiszivárgott, a gyárban készült fotók és belső dokumentumok szerint a Samsung gödi üzemében nemcsak a gyártósorokon, hanem az álmennyezet felett is vastagon állt a fekete por.
Egy volt középvezető szerint volt, hogy a mennyezet megbontása után 10-15 centi magasan találtak a potenciálisan rákkeltő anyagokból álló porból.
A Telexhez eljuttatott belső dokumentumokból az is kiderül, hogy egy dolgozóra szerelt mérőeszköz 2023 februárjában a megengedett határérték több mint ötszázszorosát mutatta ki. A cikk szerint a fotókon egyértelműen azonosíthatók a gyári berendezések, sőt, a cég akkori környezetvédelmi és munkabiztonsági vezetőjének neve is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Budapesten zárja a kampányt, egy órával Magyar Péter után mond beszédet
A miniszterelnök közzétette a kampányhajrá programját, eszerint szombaton 19 órakor a budapesti Szentháromság téren tart beszédet. Magyar Péter Debrecenben zárja a a kampányt, szombaton 18 órakor kezdi beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
szombat este 19 órakor pedig a budapesti Szentháromság téren tartja meg a kampányzáró beszédét.
Magyar Péter eközben napi öt-hét településre látogat el, szombaton még Hajdúsámsonban, Újfehértón, Balmazújvárosban és Püspökladányban áll ki az emberek elé. A Tisza Párt elnök végül Debrecenben zárja a kampányt, ahol egy órával Orbán előtt, 18 órakor kezdi a beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyarok többsége nem hisz a Tisza-ellenes háborús riogatásnak egy felmérés szerint
A 21 Kutatóközpont kutatásából az derül ki, hogy a magyarok 54 százaléka nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborút okozna. Ezzel szemben a válaszadók mindössze 25 százaléka tartja reális veszélynek a fenyegetést.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
A kutatás demográfiai adatai szerint minél idősebb, minél kisebb településen él és minél alacsonyabb iskolai végzettségű valaki, annál valószínűbb, hogy elhiszi a háborús fenyegetést.
A nyolc általánost végzettek körében a fideszes narratíva elfogadottsága a legmagasabb (38 százalékuk tart a háborútól, 37 százalékuk nem), míg az érettségizettek és a diplomások elsöprő többsége elutasítja azt. A falvakban élők 31 százaléka gondolja, hogy a Tisza Párt háborút hozna az országra, a budapestieknek viszont csak a 19 százaléka.
A legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztályról szinte teljesen lepereg a háborús riogatás: 77 százalékuk nem tartja valóságosnak a fenyegetést, és csupán 9 százalékuk fél ettől. Ezzel szemben a 65 év felettiek a leginkább fogékonyak az üzenetre: körükben 36 százalék tart egy kormányváltás háborús következményeitől, bár még itt is többségben vannak a szkeptikusok 38 százalékkal.
A felmérés rákérdezett Ukrajna támogatásának kérdésére is, amelyben szintén megosztott a magyar társadalom. A válaszadók 44 százaléka pénzügyi és humanitárius eszközökkel segítene, de majdnem ugyanekkora arányban, 42 százaléknyian semmilyen módon nem támogatnák az ukránokat. Fegyvereket 16, katonákat pedig mindössze 3 százalék küldene.
A kormánypárt híveinek 70 százaléka minden segítséget megtagadna Ukrajnától. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 78 százaléka támogatná pénzügyi és humanitárius eszközökkel a védekező országot,
34 százalékuk fegyvereket is adna, és csupán 12 százalékuk zárkózik el teljesen a segítségnyújtástól. A katonák küldésének ötlete minden társadalmi csoportban rendkívül alacsony támogatottsággal bír.
Az Ukrajnával szembeni attitűdöt is befolyásolja az iskolai végzettség, az életkor és a lakóhely. A fiatal, fővárosi, diplomás szavazók a leginkább szolidárisak, míg az alacsonyabb végzettségű, idősebb, kisebb településen élők körében a legmagasabb az elutasítottság.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Esküszegéssel vádolja vezető közgazdászát a Gazdasági Versenyhivatal
A hatóság visszautasította Berezvai Zombor politikai befolyásolásról szóló állításait. A hivatal kabinetfőnöke szerint a közgazdász nyilatkozata a köztisztviselői eskü megszegésének minősül.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Berezvai „saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít”.
A közlemény hangsúlyozza, a „GVH független a pártpolitikától és nem vesz részt a választási kampányban”. Horváth szerint Berezvai Zombor a hivatalban napi szinten előforduló szakmai vitákat vitt ki a nyilvánosság elé, és az általa említett konkrét ügyekben semmilyen külső, politikai befolyásolás nem történt. Arra a felvetésre, hogy a kommunikációs vezető szakmai jelentéseket írt át, Horváth Bálint közölte: feladatkörébe tartozik az egyes jelentések vezetői összefoglalójának véleményezése.
A közlemény kitér az interjúban említett ügyekre is.
A budapesti repülőtér földi kiszolgálásának fúziós ügyében a hivatal szerint nem voltak káros hatások, a döntést a versenytárs sem támadta meg. A Lidl-, a Nitrogénművek- és a Homlok-ügyben pedig a bíróságok vagy megerősítették a feltárt jogsértéseket, vagy jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban.
A közleményből kiderült az is, hogy Berezvai Zombor az elmúlt időben többször tett a hivatal szakmai álláspontjával ellentétes nyilatkozatokat, ezért már kapott írásbeli figyelmeztetéseket a GVH újra kinevezett elnökétől, Rigó Csaba Balázstól. Horváth Bálint külön kiemelte, hogy a folyamatban lévő ügyekben tett meggondolatlan nyilatkozatok további jogi lépéseket vonhatnak maguk után.
Szerinte az interjú konkrétan veszélyeztette a Lidl-ügyben folyamatban lévő bírósági eljárást.
A GVH kommunikációs vezetője azzal zárta a közleményt, hogy a Versenytanács által kiszabott bírságok bírósági felülvizsgálat alá esnek, és az Európai Unió is vétójogot gyakorol a döntések felett, ezért a politikai nyomásgyakorlás vádja csupán választási hangulatkeltés.
Ahogy megírtuk, Berezvai Zombor hétfőn a Partizánnak adott interjúban beszélt arról, miként befolyásolta a politika a versenyhivatal működését.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
