Hat hónapja van az emberiségnek arra, hogy megmentse a Földet a klímakatasztrófától

Az osztrák Der Standard információi szerint Tiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.

A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy

a forrás azonban a vevő személyét nem erősítette meg.

„Sem Tiborcz Istvánnak, sem a BDPST-csoportnak nem áll szándékában a Raiffeisen Russia felvásárlása” – írták.

A Raiffeisen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta próbálja eladni oroszországi leányvállalatát, amely a legnagyobb nyugati tulajdonú bank maradt az országban. A kivonulást azonban jogi akadályok nehezítik: egy orosz bírósági ítélet megtiltotta a leánybank értékesítését, a pénzintézet fellebbezését pedig idén júniusban elutasították. Az osztrák bankcsoport korábban más konstrukciókkal is próbálkozott a pénz kimentésére, például a Strabag építőipari cég részesedésén keresztül, de ezek az amerikai szankciós aggályok miatt meghiúsultak. Az ügyletet tovább bonyolítja, hogy egy orosz bíróság később több mint kétmilliárd eurós kártérítésre is kötelezte a bankot egy másik ügyben.

A hétvégi robbantásos vasúti szabotázsakció után Lengyelország bezárja az utolsó, Gdańskban működő orosz konzulátust, és az orosz diplomaták schengeni mozgásának korlátozását sürgeti az Európai Uniónál. A lengyel kormány a Varsó–Lublin vasútvonalon történt merényletre reagálva döntött a kemény diplomáciai lépésekről – írja a 444.hu.

– jelentette ki Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a történtekre nemcsak diplomáciai válasz érkezik.

Jacek Dobrzynski, a lengyel hírszerző szolgálatokért felelős miniszter szóvivője megerősítette, hogy a két gyanúsított mellett több embert is őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatban, de további részleteket nem árult el.

Moszkva tagadja a vádakat, a lengyel lépéseket „oroszfóbiának” minősítette, és közölte, hogy viszonossági alapon korlátozni fogja Lengyelország diplomáciai és konzuli jelenlétét Oroszországban. A Kreml sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, amelyet „józan ésszel össze nem egyeztethetőnek” nevezett.

A szabotázsakció a múlt hétvégén történt a Varsót az ukrán határral összekötő vasútvonalon, Mika település közelében, mintegy 100 kilométerre délkeletre a fővárostól. A robbanás megrongálta a síneket, de személyi sérülés nem történt.

Ugyanezen a hétvégén a közeli Puławy térségében nagyfeszültségű vezetékeket is megrongáltak.

A gdański konzulátus bezárásával Oroszországnak már csak a varsói nagykövetsége marad nyitva Lengyelországban, miután a krakkói és a poznańi képviseleteket már korábban bezáratták. A mostani lépés illeszkedik abba a sorba, ahogyan Varsó és más európai országok reagálnak az elmúlt években megszaporodott, Oroszországnak tulajdonított szabotázs- és kémkedési akciókra.

A Tisza Párt több száz politikai újonccal vág neki a 2026-os választásnak, és "a legfideszesebb körzetekben" is aktív kampányt tervez – erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Telex szerdai élő adásában. Az elemző szerint

Ilyen például Csorna, ahol Bóna Szabolcs is a jelöltek között van.

A párt hétfőn éjszaka tette közzé annak a több mint 300 embernek a nevét, akik közül a 106 egyéni képviselőjelölt kikerül. A kiválasztás kétfordulós online szavazáson zajlik: november 23-24-én a párt regisztrált tagjai, majd november 25-27-én az adott választókerület lakói szavazhatnak. A végleges névsort november 30-án jelentik be a Nemzet Hangja weboldalon, miután egy korábbi adatbiztonsági incidens miatt a szavazást egy mobilapplikációról a webre költöztették.

A Policy Solutions legfrissebb kutatása szerint a magyar társadalomban csökken a háborús félelem, és ezzel párhuzamosan a magyarok egyre kevésbé támogatnák Ukrajnát pénzügyi vagy humanitárius segítséggel.

Budapesten annyira meggyengült a Fidesz, hogy Bíró-Nagy szerint még két ellenzéki jelölt indulása esetén is valószínűbb az ellenzéki győzelem. „Nagyobb összegbe mernék fogadni, hogy a Fidesz eredménye kettessel fog kezdődni Budapesten” – fogalmazott az elemző. Emiatt a Tisza Pártnak nem éri meg egyezkedni olyan bejáratott politikusokkal, mint Tordai Bence, mert egy ilyen alku országos szinten adna támadási felületet a Fidesznek.

Újabb fejezethez érkezett Vitézy Dávid és a Lázár János vezette közlekedési minisztérium vitája, miután a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője egy friss posztban élesen bírálta a kormány vasútpolitikáját. Vitézy szerint Csepreghy Nándor miniszterhelyettes „olyan arcpirító szövegeket mondott, amiket a főnöke szokott”, majd a bejegyzést azzal a mondattal zárta:

A frakcióvezető Csepreghy Nándor szavaira reagált, aki egy nyilatkozatában azt állította, hogy az önkormányzatok nem a vasút, hanem az autópályák fejlesztését kérték.

– jelentette ki a miniszterhelyettes, aki szerint „új szerelvényeket és mozdonyokat venni gazdaságilag teljesen indokolatlan”.

Vitézy Dávid szerint Csepreghy állításai nem felelnek meg a valóságnak.

Vitézy szerint a Lázár-féle közlekedéspolitika csak akkor hivatkozik az önkormányzatokra, amikor a felelősséget akarja hárítani, miközben a kormány 255 milliárd forintot költ egy új MÁV-székházra a Kopaszi-gáton ahelyett, hogy a vasútra fordítaná a forrásokat.

November 17-én adták át az 50. lízingelt mozdonyt abból a 100 darabos flottából, amellyel a vasúttársaság a járműparkját frissíti. A tervek szerint 2025 végéig további öt, 2026 első három negyedévében pedig a maradék 45 jármű érkezik meg. Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója az eseményen azt mondta, ezzel „a MÁV napi működéséhez szükséges mintegy 200 mozdony közül 100 már teljesen korszerű lesz.”

A mostani lízingprogramot sokan azért tartják ellentmondásosnak, mert a MÁV-START 2022-ben keretmegállapodást kötött 115 darab új Siemens Vectron villanymozdony vásárlására, ám ezt a beszerzést a kormány később leállította. A járműbeszerzések mellett a pályahálózatot érintő döntések is vitákat váltottak ki Lázár János minisztersége alatt: 2023 nyarán tíz mellékvonalon állították le a személyszállítást, a vonatok helyét pótlóbuszok vették át.

via 24.hu