KULT
A Rovatból

Hány ember életét tennéd tönkre, hogy kijavítsd egy hibádat? – Megnéztük a Sötét anyagot

AppleTV+ lejtmenetben? Már a második párhuzamos-dimenziós sci-fijük, ami valahogy nem működik. Pedig most egy sikeres könyvet adaptáltak. Akkor hol a hiba?
B.M. - szmo.hu
2024. május 17.



A feldolgozások korát éljük. A nagy hollywoodi stúdiók szinte mindent felvásárolnak, csak hogy valami újat adhassanak el nekünk. Ez a streaming korában kiemelten igaz. Szükség van tartalomra: ha nincs újdonság a streaming-szolgáltatónál, akkor nem lesz, ami behúzza az embereket, és egy idő után lemondják a szolgáltatást. Ez egy ördögi kör, aminek a vége az, amit a Netflixnél is látunk.

Már egészen minősíthetetlen tartalmakkal hígult fel a könyvtáruk, hiába van jó pár szórakoztató mű, ha nem lehet megtalálni a temérdek szemét között.

Az Apple TV+-nál eddig erősen fogták a gyeplőt, nem volt jellemző a gyenge tartalom. Azonban az utóbbi időben a Sötét anyag a második olyan próbálkozás, ami mintha félrecsúszott volna. A Noomi Rapace nevével fémjelzett sci-fi, a Constellation nem csak zsánerében volt hasonló, de a konkrét témája is nagyon közel állt a Sötét anyaghoz. Ez pedig nem más, mint a párhuzamos dimenziók és a közöttük lévő utazás kérdésköre.

Történetünk szerint Jason Dessen (Joel Edgerton) tanár egy nem túl jónevű egyetemen, élete lassú, és a családi élete unalmas. Folyamatosan motoszkál a fejében, hogy mi lett volna, ha nem a családot választja, hanem a munkáját. Felesége (Jennifer Connelly), mintha unná férjét, a kreatív festőművész hölgy teljesen beleszürkült a hétköznapokba. Egy nap, a férfi régi barátja Ryan (Jimmi Simpson) egy hatalmas tudományos elismerésben részesül, itt ez a helyi Nobel-díj, csak, gondolom, nem akarták használni a hivatalos nevet. A díj pénzzel és rengeteg lehetőséggel jár, és Ryan szeretné, ha Jason vele tartana, hogy együtt dolgozhassanak.

Ezt Jason fontolóra is veszi, de hazafele egy maszkos idegen elrabolja. SPOILER veszély!

Nos itt spoilereznem kell, hogy beszélhessünk a sorozat lényegéről, mert megkerülhetetlen ez a rész. Jasont önmaga rabolta el, nevezzük Jason2-nek. Amikor Jason magához tér, egy számára idegen Chicagóban találja magát. Nincs felesége, se gyermeke, ámde a nagy díjat ő nyerte el, és ahogy megpróbálja összerakni a képet, rájön, hogy egy párhuzamos valóságban van. Jason2 pedig felvette Jason eredeti szerepét a felesége mellett.

Itt is érezni a Constellationnel való kapcsolatot. A különbség, hogy ott ezt a párhuzamos univerzum témát nagyon nyakatekerten használták, a Sötét anyag nem lacafacázik, még hangeffektet is ad a Jasonök közti váltáshoz. Egyszerűen oldják meg, ám a legnagyobb probléma, hogy szinte az egész eltűnik az érdektelenségben. Pedig az előzetes alapján lesz itt akció.

Azonban az első két rész után, egyedül a második epizód végén lévő cliffhanger miatt gondolkodnék el rajta, hogy folytassam.

Ezt már nem spoilerezem el, de az amúgy addig eléggé visszafogott sorozat, húz egy váratlant, és megtesz egy olyan lépést, amire nem számítottam. Nem azt mondom, hogy hatalmas csavar, mert nem az, és a történet szerint is könnyen megoldható a probléma, de az biztos, hogy váratlanul ért. Ez az egyetlen dolog, amiért a folytatást fontolgatom, illetve az előzetesben ígért „látványosságok”.

Blacke Crouch, azonos című könyve alapján az író maga írta meg a Sötét anyag forgatókönyvét, sőt a Sony Pictures 2014-ben megvette tőle a megfilmesítési jogokat 1,25 millió dollárért, Crouchnak sikerült elérnie, hogy a cég rábízza a showrunneri pozíciót is. Tehát elmondhatjuk, hogy egy szerzői sorozatról van szó, minden úgy történik, ahogy az eredeti alkotó gondolta. Nem biztos, hogy ez jó dolog egyébként.

Ami könyvként működik, nem biztos, hogy a képernyőn is megállja a helyét, és Crouch nem tűnik tapasztalt forgatókönyvírónak.

Neve mellett filmográfiájában a Sötét anyagon kívül két, a kritikusok által szeretett, de csupán két-két évadot megérő sorozat szerepel: A visszaeső és a Wayward Pines. Mindkettőnek ő volt a showrunnere és az írója is, saját könyvei alapján, csakúgy, mint most. A különbséget egyelőre ott érzem, hogy a Sötét anyag nem izgalmas, nem lebilincselő, nem igazán szórakoztató, és a második rész végét leszámítva nem is sokkoló.

A színészeket felesleges kiemelni, Joel Edgerton mindig zseniális, az ausztrál színész ritkán adja a nevét gyenge produkciókhoz. Persze a streaming ezt biztos meg tudja változtatni. Jennifer Connellyt pedig bármiben elnézem.

Sokat nem enged a forgatókönyv és a rendezés eddig a két főszereplőnek, de meglátjuk majd a folytatásban, hogy ki tudnak-e bontakozni.

Rajtuk kívül Jimmi Simpson mindig szórakoztató: a karakterszínész nevét kevesen ismerik, de a fizimiskája alapján sokak be tudják majd azonosítani. Eddig csupán mellékágon, de valószínűleg negatív oldalon szerepel a történetben Alice Braga és Dayo Okeniyi. Nekik még nem volt annyi képernyőidejük, hogy a karakterük nevét egyáltalán meg tudjam jegyezni.

Mást nem igazán lehet elmondani a Sötét anyagról. Lassan indul be, erősen érdektelen, sci-fi karakterdráma, egyenlőre a beígért igazi látványelemek nélkül, de a második rész vége bátor, sokkóló, akár még folytatni is fogom azért a húzás miatt. Nem hiszem, hogy minden Blake Crouch hibája, de valószínűleg hozzájárult a könyv írója, hogy a sorozat ritmusa és minősége ingadozik.

Azt el tudom mondani, hogy a Constellationnél jobb – ez nem tudom mekkora dicséret, még ha ez is egy kicsit „magyarázós” sci-fi.

Ami biztos, az egyszeri nézőt nem ez a látványvilág fogja behúzni: szürke hétköznapok Joel Edgertonnal. Csak sajnos a karakterek se érdekesek eddig, meglátjuk hova fut ki az első évad, én egy-két részt adok még neki, de megértem, ha valaki halálosan unalmasnak fogja találni.

A Sötét anyag megtekinthető magyar felirattal az Apple TV+ streamingszolgáltató kínálatában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk