Hann Endre reagált Deák Dániel vádjaira: Szakmai baromság, amit állít, és illegálisan jutott az adatokhoz
A Medián kutatója és vezetője, Hann Endre a Válaszonline Választás ’26 című műsorában reagált az őt és cégét ért támadásokra. A kormány, a DK, Deák Dániel és a Nézőpont Intézet is bírálta a Medián méréseit, a vádak a manipulációtól a hamisításig terjedtek. Hann Endre szerint egy lejárató kampány zajlik ellene, amit jól tűr, de fárasztónak tartja, mert elvonja az energiát a kutatómunkától. Kiemelte, hogy ő nemcsak cégvezető, hanem aktív kutató is, ami szerinte ma már nem minden kutatócég vezetőjéről mondható el.
Benyó Ritának a kérdésére, hogy mitől lett ilyen fontos szereplő, hogy még a miniszterelnök is posztol róla, szerénytelennek tűnve, de tényként közölte, hogy ő űzi legrégebben a szakmát a jelenlegi pályatársai közül. Felidézte, hogy már a Kádár-rendszerben is dolgozott közvélemény-kutatóként.
Állítása szerint a Medián teljesítménye széles körben elismerten a legjobb a jelenlegi kutatók között, és már 1989-ben is készítettek sikeres prognózist a négyigenes népszavazásról.
Hozzátette, hogy a tekintélyük sokáig a kormányoldalon is megvolt, és bár közvetlen kormányzati megrendelést nem kaptak, fideszes önkormányzatoktól és kormányközeli szervezetektől, közvetítőkön keresztül érkeztek hozzájuk megbízások.
„Olyan megbízásokat kaptunk – nem mondom, hogy sokat – kormányközelből, ahol a megrendelő azt mondta, hogy biztos akar lenni. Tehát inkább ilyen kontrollként” – fogalmazott, utalva arra, hogy a megbízók a más, kormányközeli cégektől rendelt kutatások eredményeit akarták ellenőriztetni a Mediánnal.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vádjaival kapcsolatban, aki egy állítólagos belső Medián-adatsort lobogtatva vádolta hamisítással a céget, Hann Endre azt mondta, az elemző illegális módon juthatott hozzá az adatbázishoz. Azt is elmondta, hogy a bemutatott papír nem a végleges, hivatalos adatokat tartalmazza.
– magyarázta.
Elmondása szerint a telefonos felmérések során a minta demográfiai összetétele torzul – például több idős nő válaszol –, ezért az adatokat a népszámlálási adatok alapján súlyozni kell, ami egy bevett és szükséges szakmai eljárás. Deák Dániel azon felvetését, hogy a kispártoknál a súlyozás nem okoz eltérést, Hann így kommentálta:
Az adatbázis kiszivárgásáról azt gondolja, nem feltétlenül rosszindulatú adatlopás történt. Szerinte az adatok iránti óriási kíváncsiság miatt fordulhatott elő, hogy valaki megmutatta, továbbküldte azokat, és a folyamat végül kontrollálhatatlanná vált. „Ez egy kontrollálhatatlan folyamat. Elmeséli, megmutatja, továbbküldi, és valahogy végül eljut. Ez az én jóhiszemű hipotézisem” – mondta. Hozzátette, hogy belső vizsgálat indult az ügyben, és az adatvédelmi hatósághoz is fordulnak.
A támadások hatásáról szólva kijelentette, hogy nem kezd öncenzúrába.
„Nagyon kemény és határozott nemmel válaszolhatok” – szögezte le.
Úgy látja, a kormányzati kommunikáció célja az egész szakma lejáratása, hogy a saját szavazótáborukat megpróbálják elzárni a számukra kedvezőtlen kutatási eredményektől. Lázár János azon kijelentésére, hogy 2022 után minden közvélemény-kutatónak le kellett volna mondania, Hann azt válaszolta, hogy az akkori előrejelzések sem voltak olyan rosszak, a kampány végén ugyanis a háború kitörése és az „osztogatás” drámaian megváltoztatta a helyzetet, amit az utolsó mérések már mutattak.
„Igenis a közvélemény-kutatás befolyásol, mert tájékoztat arról, amiről egy hagyományos, mondjuk rurális társadalomban mindenki tudott a másikról mindent” – fogalmazott.
Felidézte a 2012-es esetet is, amikor a Medián az Együtt 2014-et a megjelenése után nem sokkal 20 százalékra mérte. Hann szerint akkor „baromi szerencséjük” volt, mert pont egy olyan esemény után mértek, ami hatalmas, de csak átmeneti lelkesedést váltott ki. Állítása szerint a Nézőpontnak is volt akkoriban hasonló mérése, és az Együtt támogatottsága hamar visszaesett, ami mutatja, hogy nem kampányoltak mellette.
Azzal a kritikával kapcsolatban, hogy a fiatalok körében irreálisan magas, 90% feletti részvételi hajlandóságot mértek, Hann Endre hangsúlyozta:
A független és a kormányközeli kutatóintézetek eredményei közötti akár 20 százalékpontos különbségre azt mondta: „Nincs megfejtésem.” Kételkedéssel fogadja a kormányközeli intézetek eredményeit, és feltűnőnek tartja, hogy azok milyen rendszertelenül publikálnak. A 2022-es választásokkal kapcsolatban elismerte, hogy volt egy olyan megszólalása, amikor a pszichológiai nyomás hatására azt sugallta, szorosabb a verseny, mint amilyen valójában volt.
Ugyanakkor cáfolta, hogy a Medián része lett volna az ellenzéki kampánystábnak. Azt a sokat idézett mondatát, miszerint készültek a közvéleményt befolyásoló céllal közlemények, úgy pontosította, hogy az nem a Medián kutatásaira, hanem a kampánystáb kommunikációjára vonatkozott.
„Nem azt mondtam, hogy kutatásaink – közleményeink. Hát volt ez a kampánystáb” – mondta, hozzátéve, hogy a szakma egésze valóban nem szerepelt túl jól akkor.
Úgy véli, a módszertani különbségek nem magyarázhatják a hatalmas eltéréseket a mérések között. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy a különböző módszerek miatt mindkét oldalnak a „maga módján” igaza van, egyetlen szóval válaszolt: „Nem lehetséges.” A támadások hatásaként azt is megemlítette, hogy azok stimulálják is őket, sőt, egyre többen keresik meg a Mediánt azzal, hogy szívesen támogatnák a munkájukat. „Ezt meg kell mondanom, hogy az ilyen Deák Dániel-féle kampányoknak is köszönhetjük” – zárta gondolatait.
