Hamarosan tárgyalhatja a svéd NATO-csatlakozást a magyar országgyűlés
Ugyanis a parlament júniusi-júliusi üléstervében szerepel a svéd NATO-csatlakozás, de az erre vonatkozó zárószavazás pontos napja egyelőre nem került bele az országgyűlés honlapján látható táblázatba.
A magyar országgyűlés honlapján, „Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt a második rubrikában szerepel „A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat” – szúrta ki az ATV.
Mint ismert, a svéd NATO-csatlakozás vitája tavasszal lezárult, az erről szóló javaslat már a zárószavazásra vár. Korábban a magyar parlament csak a finn NATO-csatlakozást szavazta meg, míg a svédek csatlakozására irányuló voksolást elhalasztották.
Az ATV számításai szerint júliusban valósulhat meg a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyása, mivel az országgyűlés június 16-án megkezdi a rendkívüli ülésszakot, utána pedig a hírek szerint két hétig nem ülésezik.
A Szabad Európa azt írta, kormányzati forrásaik biztosra veszik, hogy a július 11-én kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt a magyar és a török parlament is ratifikálni fogja a svéd NATO-csatlakozást. Ezzel szemben Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán azt mondta, Svédország nem számíthat arra, hogy Törökország jóváhagyja NATO-csatlakozását a jövő havi csúcstalálkozó előtt.
Egyébként a svédek már tettek egy „gesztust” Magyarország irányába: az EU soros elnökeként nem kezdeményezték, hogy tűzzék napirendre a magyar soros EU-elnökség alkalmasságának kérdését.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök a Katari Gazdasági Fórumon úgy fogalmazott, „Magyarország és Svédország politikai kapcsolatai borzasztóan rosszak”. Hozzátette, javulnia kell a két ország viszonyának, mielőtt jóváhagyják az északi állam NATO-tagsági pályázatát.
„Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba” – mondta Orbán.
A magyar országgyűlés honlapján, „Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt a második rubrikában szerepel „A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat” – szúrta ki az ATV.
Mint ismert, a svéd NATO-csatlakozás vitája tavasszal lezárult, az erről szóló javaslat már a zárószavazásra vár. Korábban a magyar parlament csak a finn NATO-csatlakozást szavazta meg, míg a svédek csatlakozására irányuló voksolást elhalasztották.
Az ATV számításai szerint júliusban valósulhat meg a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyása, mivel az országgyűlés június 16-án megkezdi a rendkívüli ülésszakot, utána pedig a hírek szerint két hétig nem ülésezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” - írta szombat délután Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője azt is megnevezte, aki tudomása szerint Poltot követheti a posztján.
„A korábbi hírekkel ellentétben nem Szájer Józsefet, hanem Tuzson Bence jelenlegi alibi igazságügyi minisztert helyezi Orbán a számára és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere számára életbe vágó pozícióba.”
„Polt kirúgása egyrészt Pintér Sándor belügyminiszter teljes elszigetelődését mutatja, másrészt azt is, hogy a bukás előtt álló miniszterelnök már a legközelebbi erős embereitől is tart és igyekszik a választás előtt minden fontos pozícióba új, zsarolható és így irányítható szereplőket helyezni” - tette hozzá Magyar.
„Az nyilván fel sem merül, hogy Polt Péter a feleségének a Nemzeti Bank kirablásában való esetleges felelőssége miatt távozik megalázó módon, a megbízatásának lejárta lelőtt.
Tuzson Bencének és a kapkodva kinevezésre kerülő további Orbán-janicsároknak azt üzenem, hogy ne tervezzenek hosszú távra” - zárja a bejegyzést a politikus.
Magyar Péter decemberben még arról posztolt, hogy értesülései szerint Szájer József lehet a következő legfőbb ügyész:
„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” - írta szombat délután Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője azt is megnevezte, aki tudomása szerint Poltot követheti a posztján.
„A korábbi hírekkel ellentétben nem Szájer Józsefet, hanem Tuzson Bence jelenlegi alibi igazságügyi minisztert helyezi Orbán a számára és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere számára életbe vágó pozícióba.”
„Polt kirúgása egyrészt Pintér Sándor belügyminiszter teljes elszigetelődését mutatja, másrészt azt is, hogy a bukás előtt álló miniszterelnök már a legközelebbi erős embereitől is tart és igyekszik a választás előtt minden fontos pozícióba új, zsarolható és így irányítható szereplőket helyezni” - tette hozzá Magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forrnak az indulatok a pápaválasztás körül: Erdő Péter és Macron neve is felmerült egy befolyásolási ügyben
Emmanuel Macron állítólag nyomást gyakorolt az öt francia bíborosra, hogy befolyásolják a konklávét. Ugyanakkor Erdő Pétert nevezték meg, aki erről a bíborosoknak beszámolt a Vatikánban. Erdő cáfolta mindezt.
Négy nap múlva kezdődik a pápaválasztó konklávé, ahol a bíborosok Ferenc pápa utódjáról döntenek. Az esemény előtt azonban egy vitatott ügy borzolta a kedélyeket: Emmanuel Macron francia elnök és Erdő Péter bíboros neve is felmerült a nemzetközi sajtóban.
A Le Monde francia lap arról számolt be, hogy Macron kapcsolatba lépett az öt, pápaválasztásra jogosult francia bíborossal. A Tribune Chrétienne katolikus lap szerint
a francia elnök célja az volt, hogy megakadályozza a guineai bíboros, Robert Sarah megválasztását.
A lap úgy tudja, Macron azt szerette volna elérni, hogy az öt francia bíboros – akik Ferenc pápához közel álló, progresszív irányvonalat képviselnek – közösen lépjenek fel a konzervatív nézeteiről ismert Sarah ellen.
A sajtóban az is megjelent, hogy Erdő Péter tájékoztatta a Vatikánban tanácskozó bíborosokat a kapcsolatfelvételről. Ennek alapját egy április 22-én, a pápa halálának másnapján közzétett bejegyzés adta egy Stornsen nevű X-felhasználótól. A bejegyzés így fogalmazott:
„Erdő bíboros Emmanuel Macron és az öt francia bíboros közötti kapcsolatfelvételről számol be, hogy elállják Sarah bíboros útját”.
A Le Monde ezt az állítást ellenőrzés nélkül közölte, majd több francia és olasz lap is átvette.
Az olasz jobboldali sajtó hevesen reagált: a La Verità szerint Macron még a pápát is ki akarja választani, míg a Libero már arról írt, hogy „Macron meghiúsítja a konklávét”.
A Le Figaro április 25-én közölt cikkében megerősítette, hogy Macron valóban fogadta az öt francia bíborost, de azt nem, hogy összefogtak volna Sarah bíboros ellen. A francia lap azt is cáfolta, hogy Erdő Péter bármilyen formában összefüggésbe hozható lenne az üggyel. Egy későbbi cikkükben ismét hangsúlyozták, hogy az információ nem helytálló.
A Le Figaro munkatársa megkereste Erdő Pétert is, aki a következőképpen reagált:
„Sarah bíborosról és a francia elnökről soha nem mondott ilyet, ez egyáltalán nem igaz”.
Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete az Indexnek megerősítette, hogy a hír teljesen valótlan. Mint mondta:
„Ez az információ teljesen hamis, a Le Monde által átvett álhír”.
Hozzátette: a Vatikánban és Rómában senki nem foglalkozik a témával, mivel a bíborosok a pápaválasztásra készülnek.
Ferenc pápa húsvéthétfőn hunyt el. A 133 fős konklávé május 7-én ül össze a Sixtus-kápolnában, hogy megválassza az új pápát. Két bíboros egészségügyi okok miatt nem vesz részt a szavazáson, egy pedig pénzügyi visszaélések miatt visszalépett. A nemzetközi sajtó Erdő Pétert az esélyes jelöltek között tartja számon.
Négy nap múlva kezdődik a pápaválasztó konklávé, ahol a bíborosok Ferenc pápa utódjáról döntenek. Az esemény előtt azonban egy vitatott ügy borzolta a kedélyeket: Emmanuel Macron francia elnök és Erdő Péter bíboros neve is felmerült a nemzetközi sajtóban.
A Le Monde francia lap arról számolt be, hogy Macron kapcsolatba lépett az öt, pápaválasztásra jogosult francia bíborossal. A Tribune Chrétienne katolikus lap szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kezdődik a balatoni rémálom: máris lerobbant a Tópart IC, leszállították az utasokat
Szombat délelőtt már két Tópart IC is lerobbant, az utasokat Szabadbattyánnál leszállították. A MÁV szerint műszaki hiba okozza a 30–70 perces késéseket.
Szombat délelőtt több nehézség is adódott a balatoni vasúti közlekedésben. A MÁV közlése szerint
a Nagykanizsáról 9:19-kor a Déli pályaudvarra induló Tópart InterCity (IC 857) műszaki ok miatt 30–35 perces késéssel közlekedik.
Később a másik irányba tartó járatnál is probléma lépett fel.
A Déli pályaudvarról 11:35-kor Nagykanizsára induló Tópart InterCity (IC 844) Székesfehérvártól 50–70 perces késéssel közlekedik, szintén járműhiba miatt
Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.
A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.
„Történelmi csapást hajtottak végre a 13. csoport, a DIU különleges egységének katonái, egy felszíni platformról indított rakétával. Az agresszor orosz állam többcélú vadászgépe, amelynek becsült költsége mintegy 50 millió dollár, a levegőben lángba borult, és végül a tengerbe zuhant, egyenesen a kegyetlen Neptun birodalmának fenekére”
– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.
Az Ukrainska Pravda emlékeztetett: a DIU tavaly hivatalosan bejelentette, hogy megkezdte az infravörös irányítású, szovjet gyártmányú R–73-as rakéták integrálását a Magura típusú drónhajókra. Ez a fejlesztés már tavaly decemberben is sikeres volt, amikor két orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg vele.
Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.
A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
