Halált kívánt Zelenszkijnek a Moszkvából hazahozott hadifogoly a DPK debreceni gyűlésén
A két, Szijjártó Péter által hazahozott fogoly egyike a kormányközeli Patrióta csatorna kérdésére nyilatkozott. Kijev a kijelentés után azonnal bekérette a magyar nagykövetség ügyvivőjét a külügyminisztériumba.
Halált kívánt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az a magyar állampolgársággal is rendelkező hadifogoly, akit nemrég hoztak haza Moszkvából, és akit külön felszólítottak a Digitális Polgári Körök debreceni gyűlésén. Az ukrán katonaként orosz fogságba esett férfi megszólalására Kijev néhány órán belül reagált: Szijjártó Péter külügyminiszter közlése szerint az ukrán külügyminisztériumba bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét.
A háborúellenes gyűlésen a kormányközeli Patrióta munkatársa kérdezte meg a férfit, mit kívánna az ukrán elnöknek – írta a hvg.hu. A volt hadifogoly erre azt válaszolta, hogy a halált. Ezután arról is faggatták, mit üzenne azoknak, akik nem hiszik el a háborús riogatásokat.
„Kitartás legyen minden emberben és remény” – mondta szűkszavúan.
A debreceni rendezvényen megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is, akit főleg helyi lakosok kérdezhettek, vagy mondhattak neki köszönetet.
A megszólaló férfit egy másik fogollyal együtt Szijjártó Péter hozta haza Moszkvából még március 5-én. Az ukrán fél már akkor tiltakozott az átadás módja miatt, mert az a megkerülésükkel történt. Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a hadifoglyok kiszabadítását »soha nem kíséri ilyen cinikus PR és politizálás«. Több jogi szakértő is felhívta rá a figyelmet, hogy a hadifoglyokról készített és bemutatott felvételek sérthetik a genfi egyezményt.
Halált kívánt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az a magyar állampolgársággal is rendelkező hadifogoly, akit nemrég hoztak haza Moszkvából, és akit külön felszólítottak a Digitális Polgári Körök debreceni gyűlésén. Az ukrán katonaként orosz fogságba esett férfi megszólalására Kijev néhány órán belül reagált: Szijjártó Péter külügyminiszter közlése szerint az ukrán külügyminisztériumba bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét.
A háborúellenes gyűlésen a kormányközeli Patrióta munkatársa kérdezte meg a férfit, mit kívánna az ukrán elnöknek – írta a hvg.hu. A volt hadifogoly erre azt válaszolta, hogy a halált. Ezután arról is faggatták, mit üzenne azoknak, akik nem hiszik el a háborús riogatásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volt főtanácsadója Orbán Viktorról: Már nem látom a személyes képességeket benne
Elek István azt is mondta, hogy szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll. Más, egykori fideszes frakciótársak szerint viszont korai lenne leírni Orbánt, és akár a visszatérésre is lehet esélye.
„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.
A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.
A kérdésről, hogy mi áll a lépés hátterében, és van-e politikai jövője Orbánnak, a 24.hu négy egykori fideszes politikust kérdezett meg, akik a kilencvenes években ismerték meg Orbán politikai észjárását. Szelényi Zsuzsa, Elek István, Fodor Gábor és Hegedűs István egyetértett abban, hogy a távozó miniszterelnök taktikailag jól döntött, de a jövőjét illetően két, egymással homlokegyenest ellenkező forgatókönyv rajzolódik ki.
Az egyik véleménycsoport szerint a Fidesz megújulása Orbán vezetésével már nem lehetséges. Szelényi Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet kutatója szerint a párton belül is megdőlt az a hit, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van. Úgy látja, a vereség utáni helyzetet most is a belső bizalom helyreállítására használhatja, de ezúttal sokkal nehezebb dolga lesz. A CEU kutatója szerint a Fideszen belül egy-két éven belül elkerülhetetlen lesz a hatalmi harc.
„Nagyon sok ember található a Fideszben, akik jelentős ambícióval bírnak a politikai vezetésre, ők most azt várják, hogy Orbán még jobban megbukjon”
– tette hozzá.
Ennél is tovább ment Elek István, aki 1998 és 2002 között Orbán főtanácsadójaként is dolgozott. Szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll.
„De őszintén szólva én már nem látom a személyes képességeket benne” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a korábbi sikerek után egy összezsugorodott öntudattal kellene politizálnia, ami szerinte hosszú távon kilátástalan történet.
Mások azonban óva intenek attól, hogy bárki leírja a kormány éléről távozó miniszterelnököt. Fodor Gábor, a Fidesz alapító tagja szerint Orbán számára a lengyel Jarosław Kaczyński útja lehet a minta.
„Nem nagyon van más megoldás, mint a Kaczynski-modell: ő meghatározó figuraként lebeg a párt fölött, de nincs ott a politika frontvonalában”
– utalt a lengyel Jog és Igazságosság vezéralakjára. Fodor szerint Orbán visszatérésére akkor nyílhat esély, ha a kormányzást átvevő Tisza Párt nehézségekkel szembesül.
Hasonlóan látja a helyzetet Hegedűs István egykori fideszes képviselő is, aki szerint Orbánt a revánsvágy is fűtheti. Úgy véli, a vereségből nem a mérséklődés, hanem a még keményebb fellépés szükségességének tanulságát vonhatja le.
Szerinte, ha a politikai helyzet megváltozik, és új elégedetlenség jelenik meg a társadalomban, Orbán előtt egy másik példa, „Donald Trump példája lebeghet előtte, azaz: vissza lehet jönni”.
„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.
A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még a választás előtt döntött az Orbán-kormány két, 2033-ig szóló uniós posztról
Csehi Zoltánt újrajelölték bírónak, Fehér Miklós Zoltánt pedig főtanácsnoknak az EU Bíróságára. A jelölésről azokkal a közjogi vezetőkkel is egyeztettek, akiknek a lemondását Magyar Péter követeli.
A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy
a kormány újrajelöli Csehi Zoltánt az Európai Unió Bíróságára a 2027 és 2033 közötti ciklusra
– írja a HVG. A döntés időzítése azért érdekes, mert Csehi jelenlegi mandátuma csak 2027 októberében jár le, így a lap szerint nem látszott olyan határidő, ami miatt a választás előtt kellett volna dönteni.
Ezzel egy időben a kormány egy másik fontos pozícióról is határozott:
Fehér Miklós Zoltánt jelöli főtanácsnoknak, szintén 2027 októberétől kezdődően.
Ez a lehetőség Magyarország uniós tagsága óta most először nyílt meg az ország számára.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány a jelölés előtt az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is konzultált. Időközben Magyar Péter a választás után mindhármukat lemondásra szólította fel május 31-i határidővel.
Az Európai Unió Bírósága az EU legfőbb igazságszolgáltatási intézménye, amelynek döntései a tagállamokra, így Magyarországra is kötelezőek. A Bíróság testülete tagállamonként egy bíróból, összesen 27 bíróból áll, munkájukat tizenegy főtanácsnok segíti. A főtanácsnok nem ítélkezik, hanem független jogi véleményt, úgynevezett „indítványt” készít, ami gyakran irányt mutat a bíráknak. Míg az öt legnagyobb tagállam állandóan küldhet főtanácsnokot, a többi helyet rotációs rendszerben osztják szét, ezért a mostani magyar jelölésnek különös súlya van.
A bírói posztra újrajelölt Csehi Zoltán 2016 óta dolgozik a luxembourgi testületben, 2021 óta a Bíróság bírája. A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán pedig 2010 óta vezeti azt a minisztériumi jogászcsapatot, amely a magyar kormányt képviseli az uniós bírósági eljárásokban.
A jelölteket egy uniós szakértői bizottság, az úgynevezett 255-ös bizottság is megvizsgálja, a végső szót pedig a tagállamok kormányainak képviselői mondják ki közös megegyezéssel.
A tét nem kicsi, hiszen az Európai Unió Bírósága az elmúlt években számos, Magyarország számára rendkívül fontos ügyben döntött.
Az egyik ilyen ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok nemrégiben azt javasolta, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság döntését, amellyel feloldották a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását. A Bíróság ítélete ebben a kérdésben még várat magára.
A Bíróság egy másik ítéletében kimondta, hogy a 2021-es, „gyermekvédelminek” nevezett törvény több ponton sérti az uniós jogot. Jogvédő szervezetek szerint a döntés alapján a Pride-tilalom sem maradhat hatályban.
A testület emellett 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő büntetést is kiszabott az országra a menekültügyi szabályok megsértése miatt, és a Paks II. atomerőmű körüli eljárások is megjárták a luxembourgi fórumot.
A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris feszült az átadás a Honvédelmi Minisztériumban: Ruszin-Szendi kemény elszámoltatást ígér
A Tisza-kormány leendő honvédelmi minisztere azt közölte, Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi tárcavezető nem személyesen, hanem egy államtitkáron keresztül intézi vele a tájékoztatást. A miniszterjelölt szerint a helyzet ellenére a szakmai delegáltak már megkezdték a munkát a minisztériumban.
Megkezdődtek az átadás-átvételi feladatok a Honvédelmi Minisztériumban – tájékoztatott Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi miniszterjelöltje Facebook-oldalán. Mint írta, a szakmai delegáltak már a minisztériumban dolgoznak, ugyanakkor állítása szerint a jelenlegi tárcavezető, Szalay-Bobrovniczky Kristóf mindeddig nem kereste meg őt személyesen.
„A jelenlegi honvédelmi miniszter azonban mindeddig nem keresett meg engem, hogy tájékoztasson a minisztérium valós helyzetéről. Erre a feladatra a Közigazgatási államtitkárt jelölte ki.”
Ruszin-Szendi szerint pedig lenne miről beszélni – több ügy rövid időn belüli kivizsgálását ígérte. Listáján szerepel a minisztérium költségvetésének helyzete, az állami hadiipari cégek körüli mozgások, valamint több folyamatban lévő fegyelmi eljárás is.
Ezek között említette az újdörögdi kézigránát-baleset körülményeit, a „papíron létező” tartalékosok utáni kifizetéseket, a kecskeméti laktanyában eltűnt repülőalkatrészeket, valamint a Sárkányok Kabul felett című filmforgatás alatt eltűnt két haditechnikai eszközt. Azt is jelezte, hogy vizsgálni fogják, „hogyan lettek milliárdokból plakátok és imázs filmek”.
Ígérete szerint ezek a kérdések nem maradnak a levegőben, és ahol szükséges, a felelősségre vonás sem marad el.
Ruszin-Szendi a programja legfontosabb elemének az állomány moráljának visszaállítását nevezte. Már a miniszterjelölti bejelentése után egyenesen a katonáknak üzent, azt ígérve, hogy a középpontba az embert helyezi. Ezt a gondolatot erősítette meg mostani posztja végén is:
„Egy hadsereget nem plakátok tartanak egyben, hanem a benne szolgáló katonák hite és tartása. És ezt a hitet vissza fogjuk adni nekik.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter és a tárca korábban többször is reagált a honvédséget érő kritikákra. A miniszter következetesen védte a haderőfejlesztési programot és a katonai vezetésben végrehajtott „fiatalítást”. A kecskeméti lopás ügyében a kormányzati kommunikáció azt hangsúlyozta, hogy hadrendből kivont, működésképtelen MiG–29-esek használhatatlan alkatrészei tűntek el. A honvédségi vizsgálati megállapítások szerint pedig az újdörögdi kézigránát-balesetnél a gránátsorozatnál nem találtak rendellenességet vagy hibás működést.
Megkezdődtek az átadás-átvételi feladatok a Honvédelmi Minisztériumban – tájékoztatott Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi miniszterjelöltje Facebook-oldalán. Mint írta, a szakmai delegáltak már a minisztériumban dolgoznak, ugyanakkor állítása szerint a jelenlegi tárcavezető, Szalay-Bobrovniczky Kristóf mindeddig nem kereste meg őt személyesen.
„A jelenlegi honvédelmi miniszter azonban mindeddig nem keresett meg engem, hogy tájékoztasson a minisztérium valós helyzetéről. Erre a feladatra a Közigazgatási államtitkárt jelölte ki.”
Ruszin-Szendi szerint pedig lenne miről beszélni – több ügy rövid időn belüli kivizsgálását ígérte. Listáján szerepel a minisztérium költségvetésének helyzete, az állami hadiipari cégek körüli mozgások, valamint több folyamatban lévő fegyelmi eljárás is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több százezres bírságot kaphatnak a magyar autósok is Ausztriában egy új törvény miatt
Péntektől lép életbe az a jogszabály, ami lehetővé teszi a kamerás behajtás-ellenőrzést az osztrák városokban. A rendszer kiépítése városonként eltérő ütemben halad, Bécsben például csak 2028 körül indulhat.
Péntektől új korszak kezdődik Ausztriában: több nagyváros jogi lehetőséget kap arra, hogy kamerákkal figyelje a belvárosokba behajtó autókat, és aki engedély nélkül lép be a kijelölt zónákba, komoly bírságra számíthat – írja a Blikk.
A szabályszegésért kiszabható bírság felső határa 726 euró, vagyis nagyjából 285 ezer forint lehet, ismételt vagy súlyosabb esetben az összeg 2180 euróra, átszámítva közel 860 ezer forintra is emelkedhet.
Fontos azonban, hogy a törvénymódosítás csak a kereteket adja meg, a rendszerek kiépítése és élesítése városonként eltérő ütemben halad majd. Bécsben például várhatóan csak 2028 körül indulhat el élesben a kamerás beléptetés.
A változás lényege, hogy péntektől hatályba lép az osztrák közúti közlekedési szabályok, a StVO módosítása, amely lehetővé teszi a településeknek az automatizált, kamerás behajtás-ellenőrzést. Az ADAC német autóklub információi szerint
a rendszer a külföldi autósokat is érinti, tehát a magyar vagy szlovák rendszám sem véd meg a csekktől.
A kijelölt zónák bejáratánál kamerák a behajtó többnyomú gépjárművek rendszámát rögzíthetik; a motorkerékpárok és mopedek a minisztériumi ismertetés szerint nem tartoznak az automatikus rögzítés alá. A rendszer összeveti a leolvasott adatokat az engedéllyel rendelkező autók adatbázisával, amelyben a helyi lakosok, a mentők, a taxik és a külön engedéllyel közlekedők szerepelhetnek. A zónákat új táblákkal és útburkolati jelekkel jelölik majd.
A kamerás ellenőrzés iránt már most több osztrák nagyváros is érdeklődik, a legfontosabb érintett települések között van Bécs, Linz, Graz, Salzburg, St. Pölten és Leoben is. A cél mindenhol a dugók csökkentése, a levegőminőség javítása és az élhetőbb belvárosok kialakítása.
Az új szabályozás nemcsak a turistákat, hanem a nagy számban Ausztriában dolgozó magyar munkavállalókat is érzékenyen érintheti, akiknek egy ilyen bírság jelentős terhet róhat.
2025-ben átlagosan közel 130 ezer magyar dolgozott Ausztriában. Az autósoknak eddig is mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, Ausztria ugyanis a drágábbik végletnek számít a régióban az üzemanyagárak tekintetében.
A törvénymódosítást komoly politikai és szakmai vita előzte meg. Michael Ludwig, Bécs polgármestere és az Osztrák Városszövetség elnöke szerint a változás elengedhetetlen a modern városfejlesztéshez.
„Az európai szabványok szerinti elektronikus behajtásmenedzsment bevezetésével olyan városközpontot hozunk létre, amely teret ad a zöldítésnek, a hűtésnek, a vonzó gyalogos- és kerékpárutaknak, valamint a hívogató közösségi tereknek” – fogalmazott.
Ezzel szemben az osztrák autóklub, az ÖAMTC attól tart, hogy a városok visszaélhetnek a lehetőséggel. Bernhard Wiesinger, a klub érdekképviseleti vezetője szerint „ha ez a törvény jön, egész Ausztriában további és nagyobb behajtási tilalmi zónák burjánzása várható”.
Az osztrák városok évek óta sürgették a jogi háttér megteremtését. A törvénymódosítást idén március 25-én fogadta el a Nemzeti Tanács, és pénteken lép hatályba. Az autósoknak ezért azt javasolt tájékozódniuk Ausztriába utazás előtt az adott városban érvényes behajtási szabályokról. Ahol bizonytalanok, érdemes az autót egy P+R parkolóban hagyni, és a belvárost közösségi közlekedéssel megközelíteni.
Péntektől új korszak kezdődik Ausztriában: több nagyváros jogi lehetőséget kap arra, hogy kamerákkal figyelje a belvárosokba behajtó autókat, és aki engedély nélkül lép be a kijelölt zónákba, komoly bírságra számíthat – írja a Blikk.
A szabályszegésért kiszabható bírság felső határa 726 euró, vagyis nagyjából 285 ezer forint lehet, ismételt vagy súlyosabb esetben az összeg 2180 euróra, átszámítva közel 860 ezer forintra is emelkedhet.
Fontos azonban, hogy a törvénymódosítás csak a kereteket adja meg, a rendszerek kiépítése és élesítése városonként eltérő ütemben halad majd. Bécsben például várhatóan csak 2028 körül indulhat el élesben a kamerás beléptetés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
