Halálra szúrtak egy nőt egy veszprémi gyár öltözőjében vasárnap hajnalban, a gyanúsítottat a közelben elfogták a rendőrök - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője az MTI-vel.
Bartók Judit tájékoztatása szerint
a rendőrségre vasárnap reggel 6 óra után érkezett bejelentés arról, hogy egy veszprémi gyár öltözőjében több késszúrással megsebesítettek egy nőt. A mentők a 45 éves nő életét már nem tudták megmenteni
- tette hozzá.
A bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható 25 éves férfit a gyártól - a munkahelyétől - nem messze, egy helyi buszmegállóban fogták el a rendőrök. A gyanúsítottat előállították, tart a helyszíni szemle és a nyomozás - jelezte a szóvivő.
Halálra szúrtak egy nőt egy veszprémi gyár öltözőjében vasárnap hajnalban, a gyanúsítottat a közelben elfogták a rendőrök - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője az MTI-vel.
Bartók Judit tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyilvánosan megtagadta Szijjártó Pétert a volt egyetemi tanára
Békési László, a Corvinus Egyetem korábbi oktatója nyílt levélben közölte, hogy nem tekinti többé tanítványának a külügyminisztert. Azt írja, Szijjártó Péter tudatosan és rosszindulatúan megy szembe az egyetemen tanult elvekkel.
Nyílt levélben tagadta meg egykori tanítványát, Szijjártó Pétert a Corvinus Egyetem volt oktatója. Békési László a Facebookon azt írja, hónapok óta gondolkodott a nyilatkozaton, de most jött el a pont, ahol már nem tudta tovább halogatni, mert élete legnagyobb csalódásáról van szó.
Békési felidézi, hogy a Corvinus Egyetemen (akkori nevén Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen) heti hat órában tanított társadalom- és politikai földrajzot a jelenlegi külügyminiszternek, aki szerinte nagyon rendes, szorgalmas diák volt. Az egyetemi órákon arról tanultak, hogy a posztmodern világban a hatalmas, rugalmatlan vállalatok helyett a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni. „Beszéltünk telephelyelméletekről, például, hogy hova nem szabad üzemet telepíteni, illetve, hogy a területfejlesztés célja nem a vállalatok kiszolgálása, hanem a lakosság életkörülményeinek javítása és a regionális különbségek csökkentése” – írja a volt oktató.
A politikai földrajz keretében szó esett geopolitikáról is.
„Tanultunk arról, hogy ütközőzónában élünk és amikor Oroszország határossá válik, vált térségünkkel, akkor abból mindig egyensúlyfelborulás és súlyos háborúk származtak.”
A volt tanár hozzáteszi, hogy az orosz területi gondolkodásról és identitásról szóló tárgyát Szijjártó még nem hallgathatta, pedig abban Békési állítása szerint már húsz éve megjósolta Oroszország várható terjeszkedését.
A volt oktató úgy véli, ha valaki egyetemen sajátít el dolgokat, majd tudatosan az ellenkezőjét teszi, az bűn.
„Ha valamit egyetemen sajátítottunk el, majd tudatosan, rosszindulatúan, prostituálódva, szisztematikusan az ellenkező irányba visszük a dolgokat, az bűn. Vannak dolgok, amit egy értelmiségi nem tesz meg, mert nem tehet meg. Vannak dolgok, amit egy becsületes ember nem tesz meg, mert nem tehet meg” – fogalmazott, majd közölte döntését:
„Mindezeket átgondolva úgy döntöttem, hogy Szijjártó Urat, mint egykori tanítványomat megtagadom.”
Békési László posztja végén megemlíti, hogy nyolc éve lépett ki a Corvinusról, és reméli, hogy volt kollégái között is van olyan, aki szerint a „Szijjártó-féle tudatos ámokfutás” óriási károkat okozott.
Az oktató azután tagadta meg a jelenlegi külügyminisztert, hogy kedden oknyomozó portálok nyilvánosságra hoztak egy hangfelvételt, amin Szijjártó Péter az orosz külügyminiszterrel egyeztet telefonon az uniós szankciós listákról.
Nyílt levélben tagadta meg egykori tanítványát, Szijjártó Pétert a Corvinus Egyetem volt oktatója. Békési László a Facebookon azt írja, hónapok óta gondolkodott a nyilatkozaton, de most jött el a pont, ahol már nem tudta tovább halogatni, mert élete legnagyobb csalódásáról van szó.
Békési felidézi, hogy a Corvinus Egyetemen (akkori nevén Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen) heti hat órában tanított társadalom- és politikai földrajzot a jelenlegi külügyminiszternek, aki szerinte nagyon rendes, szorgalmas diák volt. Az egyetemi órákon arról tanultak, hogy a posztmodern világban a hatalmas, rugalmatlan vállalatok helyett a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni. „Beszéltünk telephelyelméletekről, például, hogy hova nem szabad üzemet telepíteni, illetve, hogy a területfejlesztés célja nem a vállalatok kiszolgálása, hanem a lakosság életkörülményeinek javítása és a regionális különbségek csökkentése” – írja a volt oktató.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb 35 milliárdot tett az állam Tiborczék magántőkealapjába
A Gránit Alapkezelő által kezelt Andezit Magántőkealap kapta a befektetést a Baross Gábor Tőkeprogram zöld pilléréből. A pénzmozgás részletei egy bírósági eljárás után derültek ki.
Egy bírósági per során derült ki, hogy Tiborcz István egyik érdekeltsége, az Andezit Magántőkealap újabb 35 milliárd forint állami forráshoz jutott a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A Transparency International Magyarország által indított közérdekű adatigénylési perben került napvilágra az is, hogy a befektetésről döntő testületben olyan személy is ült, aki korábban a miniszterelnök vejének cégét, a kedvezményezett alapot kezelő Gránit Alapkezelőt vezette.
A korrupcióellenes szervezet azért fordult bírósághoz, mert az állami hátterű MFB Invest Zrt. nem adta ki a Baross Gábor Tőkeprogram későbbi, kevésbé átlátható szakaszában odaítélt befektetések részleteit.
Az első fokon megnyert per tárgyalásán ismertették, hogy az Andezit Magántőkealap a program Zöld Alapok alprogramja keretében kapta meg a 35 milliárdos állami tőkeinjekciót.
A befektetéshez 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulás is kellett, amit a Főnix Magántőkealapon keresztül egy szintén Tiborcz Istvánhoz kötődő energetikai vállalat, az Alteo Nyrt. biztosított 15 milliárd forintos kötelezettségvállalással. Az Andezit Magántőkealapot a Magyar Nemzeti Bank tavaly augusztusban vette nyilvántartásba.
A bíróságon bemutatott dokumentumok szerint a befektetésről az MFB csoport igazgatósága 2023. november 29-én hozhatott döntést.
A döntéshozók között volt Benczédi Balázs is, aki 2023 februárjáig a később Gránit nevet felvevő Diófa Alapkezelő vezérigazgatója volt, 2023 májusától tavaly májusig pedig az MFB Zrt. igazgatóságában töltött be pozíciót.
A jelenlegi magyarországi szabályozás nem korlátozza az úgynevezett forgóajtó-jelenséget, vagyis azt, hogy valaki a magánszférából szinte azonnal átüljön egy olyan állami döntéshozói székbe, ahol korábbi munkaadójának kedvezhet.
A Baross Gábor Tőkeprogramot 2023 márciusában hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding 600 milliárd forintos keretösszeggel. A program hivatalos leírása szerint célja „a gazdaság élénkítését, a magyar gazdaság növekedési pályára állítását, a beruházási aktivitás növelését, a versenyképesség növelését, a munkahelyek védelmét, az energiahatékonyság javítását, zöldfejlesztések realizálását hivatott szolgálni, sikeresen működő piaci alapkezelők közreműködésével.” Míg a program elején 164 milliárd forintot nyílt pályázaton osztottak ki, a később létrehozott Zöld Alapok és Gazdaságélénkítő pillérek esetében már nem hirdettek pályázatot, és a kedvezményezettek listáját, valamint a befektetések feltételeit is titkolták – írta a 24.hu.
A Transparency International korábbi, Közpénzek és magánhasznok című tanulmánya szerint az MFB csoport által magántőkealapokba fektetett mintegy 740 milliárd forintból 2024 végéig 146 milliárd forint a Gránit Alapkezelő által menedzselt alapokhoz került.
Az összes hozzájárulás mintegy ötödét egyetlen, a miniszterelnök vejének tulajdonában álló alapkezelő kapta, amihez most az Andezit Magántőkealap 35 milliárdos befektetése is hozzáadódott.
Nem nyilvános, hogy az állam milyen hozamelvárások és kockázatmegosztási feltételek mellett szállt be az alapba, és az sem ismert, hogy az MFB belső eljárásrendje alapján Benczédi Balázs részt vett-e a döntésben, vagy kizárta-e magát az eljárásból.
Egy bírósági per során derült ki, hogy Tiborcz István egyik érdekeltsége, az Andezit Magántőkealap újabb 35 milliárd forint állami forráshoz jutott a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A Transparency International Magyarország által indított közérdekű adatigénylési perben került napvilágra az is, hogy a befektetésről döntő testületben olyan személy is ült, aki korábban a miniszterelnök vejének cégét, a kedvezményezett alapot kezelő Gránit Alapkezelőt vezette.
A korrupcióellenes szervezet azért fordult bírósághoz, mert az állami hátterű MFB Invest Zrt. nem adta ki a Baross Gábor Tőkeprogram későbbi, kevésbé átlátható szakaszában odaítélt befektetések részleteit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nézőpont: Hadházy nyerhet Zuglóban, Budapesten és a nagyvárosokban a Tisza az esélyes
A kormányközeli Nézőpont Intézet mandátumbecslése szerint a kormánypártok 66, a Tisza Párt 39 egyéni körzetet nyerhet. A kutatás alapján a Fidesz a községekben, a Tisza Párt pedig a megyeszékhelyeken erős.
A Fidesz a vidéki, kisvárosias körzetekben, a Tisza Párt a nagyvárosokban erősebb – ez a kép rajzolódik ki a Nézőpont Intézet mandátumbecsléséből. A kormányközeli intézet kedden már közzétette, hogy méréseik szerint a 106 egyéni választókerületből 66-ban a kormánypártok, 39-ben a Tisza Párt jelöltjei győzhetnek, egy körzetben pedig egy "Tisza-közeli független jelölt" áll nyerésre. Szerdán nyilvánosságra hozott kutatásukból kiderül, hogy ez a jelölt nem más, mint
Hadházy Ákos, aki a Nézőpont szerint legyőzheti ellenfeleit Budapest 6. számú választókerületében, azaz Zuglóban.
Az intézet térképen jelölte, hogy pontosan mely választókerületekben jósolnak Fidesz-, illetve Tisza-győzelmet.
A kutatás alapján a Fidesz jelöltjei nem valószínű, hogy a budapesti választókerületekben nyerni tudnak, és Pest vármegye 14 körzetéből is csupán 6-ban számíthatnak győzelemre.
A kormánypártok elsősorban a kisvárosok és községek által dominált választókerületekben diadalmaskodhatnak, míg a Tisza Párt jelöltjei Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett, valamint Nyíregyháza és Győr egyes részein esélyesebbek.
Az elemzés szerint Békés, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Vas és Zala vármegyék összes választókerületében Fidesz-győzelem várható. Szintén erős a kormánypárti pozíció Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér vármegyékben, ahol egy-egy kivétellel mindenhol fideszes jelölt végezhet az élen.
A Nézőpont Intézet közlése szerint a választókerületek besorolásához három eljárást alkalmaztak. Figyelembe vették a választástörténeti és országos listás adatokat, emellett idén 30 választókerületben önálló felmérést is készítettek. Az intézet ugyanakkor jelezte, hogy a besorolás nem végleges, mivel a helyi ügyek és a kutatás óta eltelt idő is befolyásolhatja a végeredményt, de a becslés ettől függetlenül alkalmas a legvalószínűbb győztes előrejelzésére.
A Fidesz a vidéki, kisvárosias körzetekben, a Tisza Párt a nagyvárosokban erősebb – ez a kép rajzolódik ki a Nézőpont Intézet mandátumbecsléséből. A kormányközeli intézet kedden már közzétette, hogy méréseik szerint a 106 egyéni választókerületből 66-ban a kormánypártok, 39-ben a Tisza Párt jelöltjei győzhetnek, egy körzetben pedig egy "Tisza-közeli független jelölt" áll nyerésre. Szerdán nyilvánosságra hozott kutatásukból kiderül, hogy ez a jelölt nem más, mint
Hadházy Ákos, aki a Nézőpont szerint legyőzheti ellenfeleit Budapest 6. számú választókerületében, azaz Zuglóban.
Az intézet térképen jelölte, hogy pontosan mely választókerületekben jósolnak Fidesz-, illetve Tisza-győzelmet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron nyílt levélben üzent a filmjét betiltó kispesti iskolaigazgatónak
A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója egy levélben indokolta a filmvetítés letiltását. Erre a közleményre válaszolt Molnár Áron egy éles hangvételű, nyilvános írásban a közösségi oldalán.
Újabb fejezethez érkezett a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban betiltott film ügye: Molnár Áron nyílt levélben bírálta az iskola igazgatójának döntését, cenzúrát emlegetve és a diákok szabadságára hivatkozva. Az intézményvezető ezzel szemben a diákok védelmével és szakmai felelősséggel indokolja, miért halasztotta el az Itt érzem magam otthon című film vetítését.
Tömpe László, a gimnázium igazgatója a Telexnek írt levelében védte meg a döntését. Ebben úgy fogalmazott: „Felelős vagyok azért, hogy a napi politikai küzdelmektől távol tartsam a diákokat, különösen egy ilyen felfokozott időszakban. Ezért kértem a filmklub vezetőjét, hogy ebben az időszakban ne vetítse le a filmet, természetesen ezt később pótolhatja.” Hozzátette, a külső reakciók megerősítették abban, hogy helyesen cselekedett. „Látva és tapasztalva az iskolán kívüli szereplők gyűlölködő reakcióját, jó döntést hoztam” – írta.
Erre a levélre reagált Molnár Áron a közösségi oldalán reagált, nem rejtve véka alá a véleményét. A színész szerint az igazgató úgy tiltotta be a filmet, hogy nem is látta, csupán a kritikákra hagyatkozott.
„Megmondom, szerintem mi az aktuálpolitika: korlátozni a diákok szabadságát! A művészet mindig pártpolitika felett áll, ahogy sajnos Ön nem. A cenzúrája tökéletes példa arra, hogy miért kell leváltani ezt a rendszert”
– fogalmazott Molnár. A színész az igazgatónak címezve többek között azt a kérdést is feltette: „Melyikünk lázít az oroszok által megtámadott Ukrajna ellen? Melyikünk hívja a vele egyet nem értőket poloskáknak? Melyikünk mérgezi háborús pszichózissal a gyerekeket?” Molnár szerint az igazgató döntése pártpolitikai érdekeket szolgál, míg a filmjük a művészet szabadságát képviseli. Levelét azzal zárta:
„Én az Ön szabadságáért is harcolok, ha nem is értünk egyet pártpolitikailag. A rendszerváltás mindenkinek jár.”
A konfliktus azzal kezdődött, hogy a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon című film vetítését az iskolában. A filmet a rendező, Holtai Gábor mutatta volna be a saját laptopjáról, amit egy közös elemzés követett volna. A tiltás hírére a film főszereplői, Molnár Áron és Lovas Rozi egy videóban „szégyennek” nevezték a döntést, és egy általuk szervezett privát vetítésre hívták meg a diákokat. Molnár a nyílt levelében azt is megemlítette, hogy az alkotást az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tananyaggá tették.
Újabb fejezethez érkezett a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban betiltott film ügye: Molnár Áron nyílt levélben bírálta az iskola igazgatójának döntését, cenzúrát emlegetve és a diákok szabadságára hivatkozva. Az intézményvezető ezzel szemben a diákok védelmével és szakmai felelősséggel indokolja, miért halasztotta el az Itt érzem magam otthon című film vetítését.
Tömpe László, a gimnázium igazgatója a Telexnek írt levelében védte meg a döntését. Ebben úgy fogalmazott: „Felelős vagyok azért, hogy a napi politikai küzdelmektől távol tartsam a diákokat, különösen egy ilyen felfokozott időszakban. Ezért kértem a filmklub vezetőjét, hogy ebben az időszakban ne vetítse le a filmet, természetesen ezt később pótolhatja.” Hozzátette, a külső reakciók megerősítették abban, hogy helyesen cselekedett. „Látva és tapasztalva az iskolán kívüli szereplők gyűlölködő reakcióját, jó döntést hoztam” – írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
