HÍREK
A Rovatból

„Hála és köszönet a Fidesznek, hogy nem önt indítja a választókerületben” – összecsapott a fideszes Tasó László az ellenzéki polgármesterrel

Nyíradony polgármestere szerint a korábbi fideszes vezetés szabálytalanul használt fel uniós forrásokat. A városnak most egy ipari park miatt 550 milliót, más projektekből pedig 251 milliót kell visszafizetnie.


Egymilliárdos visszafizetési kötelezettség, költségvetési csalás gyanúja és egyre durvuló üzengetés árnyékolja be Nyíradony mindennapjait, miután a város ellenzéki polgármestere és a térség fideszes országgyűlési képviselője nyílt levélháborúba kezdett.

A vita azután robbant ki, hogy Szilágyi Zoltán polgármester közzétette: a városnak mintegy egymilliárd forintot kell visszafizetnie a korábbi, fideszes vezetés idején indított projektek szabálytalanságai miatt.

A hatalmas teher több tételből áll össze. A legnagyobb részét, mintegy 550 millió forintot egy ipari parkra kapott támogatás teszi ki, amit egy az egyben vissza kell fizetni. Emellett a jelenlegi városvezetés szerint további

251 millió forintot a korábbi önkormányzat a céltól eltérően, a város működési költségeire, például bérekre és közüzemi számlákra költött, és ezt az összeget soha nem pótolta vissza.

Az ipari parkra kapott támogatást azért kell teljes egészében visszafizetni, mert az önkormányzat nem teljesítette a feltételeket: a 48,8 hektáros terület több mint felét kellett volna birtokolnia tavaly december végéig, de a határidőre csupán 3 százalék volt a tulajdonában. A vita másik forró pontja a Művelődési Ház állapota. Míg Tasó László fideszes országgyűlési képviselő az épület pusztulásáért a jelenlegi vezetést hibáztatta, Szilágyi Zoltán polgármester szerint a kivitelező mulasztott, amit egy igazságügyi szakértő is megállapított. A cég elismerte a felelősségét, és pénzügyi biztosíték mellett vállalta a teljes helyreállítást.

Tasó László nyílt levélben támadt a városvezetésnek, szerinte az önkormányzat nem érdemel kormányzati segítséget.

Azt írta, a „városvezetők” a hivatalból a fedett és másoktól elzárt privát parkolóból, a kirúgott vezetők és dolgozók elfoglalt irodájából nézik nap mint nap, ahogyan tönkre megy, lerohad a vakolat, a falak és a többmilliós gőzölt parkettaburkolat. A vitatott pénzfelhasználást azzal magyarázta, hogy az a város működőképességét szolgálta: „Ezt a pénzt ideiglenesen munkabérre és járulékfizetésre, a sportcsarnok és uszoda működtetésére vagy mint ahogyan most is, közüzemi számlák kifizetésére használták fel, hogy a város működőképes maradjon. Amennyiben nem lesz újabb bevételi forrása a városnak, … akkor az önkormányzatnak meg vannak számlálva a hónapjai.”

Szilágyi Zoltán polgármester válaszában élesen bírálta a képviselő stílusát. „Mi nem fogjuk az ön stílusát felvenni. Nem fogunk személyeskedni. Tényeket és valóságot fogunk válaszolni” – írta, majd egyenesen bűncselekmény gyanúját vetette fel a támogatások elköltése miatt.

„Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a pályázatra leutalt pénzeket, támogatásokat … felhasználni bűncselekmény, amit úgy hívnak, hogy költségvetési csalás.

Szilágyi szerint „Ez már azáltal megvalósult, hogy a céltól eltérően másra használták fel a támogatást. De ehhez, ha hozzátesszük, hogy az elköltött 180 millió és 71 millió forintot soha ‘nem tették vissza’, akkor különösen igaz, hogy minimum a bűncselekmény gyanúja fennáll.

S tudja képviselő úr, hogy a pályázati támogatásból másra elköltött 251 millió forintot most ennek a városvezetésnek kell visszafizetni. Azt az összeget, amit az ön unokaöccse [Tasó Béla, korábbi fideszes polgármester - a szerk.] elköltött a rendeltetéstől eltérő célra. S ez önnek rendben van?”

– tette fel a kérdést a polgármester, aki azt is írta, hogy

„Hála és köszönet a Fidesznek, hogy nem önt indítja a választókerületben. Csak remélni tudjuk, hogy a város új országgyűlési képviselője magasabb színvonalat fog képviselni a jövőben, függetlenül attól, hogy melyik pártból kerül ki a személye.”

A kormány 2023 augusztusában beruházási célterületté nyilvánította a nyíradonyi ipari parkot. Korábbi sajtóhírek szerint a 2019 és 2024 közötti ciklusban a Tasó család érdekeltségei jelentős önkormányzati megrendeléseket nyertek el, a most vitatott, mintegy 250 millió forintos hiány miatt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálódik. Az ügyre Hadházy Ákos független képviselő is reagált, aki szerint a nyíradonyi helyzet országos problémára világít rá.

„Szilágyi Zoltánék helyzete Nyíradonyban megmutatja kicsiben, mekkora kihívás lesz nagyban az egész országban egy szétlopott romhalmazt eltakarítani és újjáépíteni”

– kommentálta a Facebookon a vitát, melyet a 24.hu foglalt össze.

Ahogy korábban megírtuk, a körzetben 2026-ban már nem Tasó Lászlót indítják a kormánypártok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ha ez igaz, ennek az embernek börtönben van a helye” – Kocsis Máté nyíltan kihátrált Matolcsy fia mögül
A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, soha nem találkozott Matolcsy Ádámmal, aki nem is tagja a kormánypártoknak. A politikus szerint a Fideszben nagy az indulat, és elvárja, hogy Matolcsy maga védje meg magát.


„Ha igaz, amit az újságírók mondanak, akkor ennek az embernek börtönben van a helye” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Matolcsy György volt jegybankelnök fiáról, Matolcsy Ádámról. A kijelentések egy tapolcai kampányeseményen hangzottak el, ahol a frakcióvezető Navracsics Tiborral közösen jelent meg. Kocsis gondolatait Navracsics osztotta meg a Facebook-oldalán.

A Fidesz frakcióvezetője egyértelműen elhatárolódott Matolcsy Ádámtól. „Magyarázkodom egy olyan ember miatt, akit Matolcsy Ádámnak hívnak, akit én a büdös életbe nem láttam, nem tagja a Fidesznek, nem tagja a KDNP-nek sem, nem jár a köreinkbe sem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem szeretnék „egy Matolcsy Ádám nevű embernek az ügyeit” a hátukon cipelni.

Kocsis szerint az MNB-ügyet csak egy büntetőeljárás zárhatja le.

„El kell mindenkinek, mindennel számolnia. Az MNB-ügyét csak úgy lehet lezárni, ha egy büntetőeljárásban mindenkinek tisztázzák a szerepét, ha pedig nem volt ügy, akkor álljanak ki és védjék meg magukat” – mondta.

A fórumon szóba kerültek a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítási költségei is, ahol a hírek szerint brutálisan túlköltekeztek: jutott pénz aranyvécére és 11 milliós ajtókra is. „A felfoghatatlan luxusköltések a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításánál magyarázatra és büntetőjogi eljárásra szorulnak. Nem szabad senkinek megúsznia azt a vizsgálatot, amit megkövetel egy ilyen horderejű ügy” – jelentette ki Kocsis.

Tavaly márciusban az Állami Számvevőszék nagy vihart kavaró jelentéseket publikált a Magyar Nemzeti Bankról, a PADME-ról és a Kecskeméti Egyetem alapítványáról. A számvevőszék megállapította, hogy a jegybank 150 milliárd forintos befektetésének megtérülése nem garantált.

Kocsis Máté kitért arra is, hogy a tapolcai ellenzék Navracsics Tibort támadja az ügyben. „Ne Navracsics Tibort okolják érte a tapolcai ellenzékiek, hogy mi van a Nemzeti Bankban” – mondta.

Jelezte, hogy a Fideszben „nagyon indulatosak” az üggyel kapcsolatban, és neki személyesen is hiányérzete van. „Itt is nagyon bízom abban, hogy ez a hiányérzetem elmúlik, és azt is remélem, hogy hamarosan.”

A frakcióvezető üzent Matolcsy Ádámnak is: amennyiben nem igazak az újságírói állítások, akkor neki kellene kiállnia és megvédenie magát.

Via: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán szerint „marhaság”, hogy puffogott és nyugtalanul járkált volna Zelenszkij beszéde közben az EU-csúcson
A miniszterelnök egy helyszíni fotó szerint felállt a tárgyalóasztaltól és hátrébb, egy székre támaszkodva állt, miközben az ukrán elnök videókapcsolaton keresztül bejelentkezett a csúcstalálkozóra. Orbán szerint Magyarországnak és Szlovákiának joga van blokkolni az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönt.


„Harcosnak” és „göröngyösnek” nevezte Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcsot, elismerve, hogy az uniós partnerek „nem voltak boldogok”, amiért Magyarország megváltoztatta a decemberi egyhangú döntést az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönről. A magyar és a szlovák kormány az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt akadályozza a politikai alku végrehajtását. A két ország blokkolása miatt a többi 25 tagállam külön következtetéseket fogadott el Ukrajna támogatásáról.

A Telex cikke szerint

Orbán azt mondta „a jogi helyzet teljesen világos, hogy ehhez van jogunk, mert nem zárult le a döntési folyamat”. Állítása szerint a többi vezető „kicsit fenyegetőzött, aztán belátták, hogy ez nem fog menni”.

Az uniós vezetők azonban egészen másként értékelték a helyzetet.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcs után közölte, hogy

a tagállami vezetők egyértelműen elítélték a magyar hozzáállást, mert az sérti az uniós jogi alapelveket.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a 90 milliárd eurós kölcsön azért akadt el, mert

„egy vezető nem tartja be a szavát”.

Orbán Viktor az ülés után azzal érvelt, hogy amikor a decemberi döntés született, még jött az olaj a Barátság vezetéken. Kijelentette: „Határozottan szükség van az orosz olajra”, ami nélkül szerinte Európa nem élhet túl.

A kormányfő egyúttal azzal vádolta az uniós intézményeket, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, és az Európai Tanács épületére mutatva azt mondta: „innen finanszírozzák az ellenzéket”.

A csúcstalálkozón videókapcsolaton keresztül felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben Orbán Viktor nem hagyta el a termet, de az AFP fotója szerint hátrébb, egy székre támaszkodva állt.

Az Euronews forrásai arról számoltak be, hogy a magyar miniszterelnök nyugtalanul járkált és időnként puffogott a beszéd közben, amit Orbán marhaságnak nevezett.

A migrációs vitáról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, „para van”, és szerinte több ország már a legális menekülteket sem engedné be, amit „a magyar modellként” jellemzett.

Tavaly decemberben az uniós állam- és kormányfők politikai megállapodást kötöttek arról, hogy 2026-2027-re 90 milliárd eurós hitelkeretet biztosítanak Ukrajnának. A döntés végrehajtásához szükséges egyik jogszabályt azonban egyhangúlag kellene elfogadni.

Január végén az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték egy támadásban megrongálódott, ami miatt a szállítás akadozni kezdett. Erre hivatkozva a magyar és a szlovák kormány bejelentette, hogy amíg a vezeték helyreállítása nem garantált, addig blokkolják a hitel folyósításának jogi jóváhagyását. Brüsszel jelezte, hogy kész lenne finanszírozni az ukrajnai szakasz javítását a patthelyzet feloldása érdekében. A helyzetet tovább nehezítette a Hormuzi-szoros iráni lezárása körüli feszültség, ami jelentős energiaár-emelkedést okozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor cáfolta Gulyás Gergelyt: „Marhaság”, hogy megfontolnák, adjanak-e katonai segítséget Trumpnak
A miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs után minősítette a Kormányinfón elhangzott felvetést. Még egy ironikus mondatot is hozzáfűzött a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaihoz.


Orbán Viktor egyetlen szóval, „marhaságnak” minősítette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kijelentését arról, hogy a kormány megfontolná a katonai segítséget Donald Trump kérésére.

A miniszterelnök péntek hajnalban, az éjszakába nyúló uniós csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol Magyarország Szlovákiával közösen blokkolta az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsön végrehajtását.

Az RTL újságírója Gulyás Gergely kijelentésére kérdezett rá, aki a Kormányinfón arra a felvetésre, hogy magyar katonákat küldenének-e az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására, úgy reagált: „ha ő [Donald Trump] ezt kérné, akkor megfontolnánk”.

Orbán erre először csak annyit mondott, hogy marhaság, majd amikor az újságíró visszakérdezett, hogy „amit Gulyás Gergely mondott, az marhaság?”, azt felelte, „igen”. Ironikusan azt is hozzátette: „Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk”.

Ahogy megírtuk, Gulyás Gergely a Kormányinfón azt is hozzátette: Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Mint mondta, a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel”.

Azt is kiemelte, hogy Magyarország NATO-tag, és ha a katonai részvétel a szövetségen belül merülne fel kérdésként, akkor Magyarország ott fog állást foglalni. A NATO-tól érkező kérésekre pedig szerinte a NATO-főtitkárnak kell reagálnia.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, amelyek tengeri flottával rendelkeznek, a magyar hadsereg pedig ezen a téren nem jöhet szóba.

A kijelentésre, miszerint Trump kérését „megfontolnák” Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy reagált: „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását – mondta az EU-csúcsról António Costa
Az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen is élesen bírálta a magyar miniszterelnököt a csütörtöki uniós csúcs után. A magyar és a szlovák kormányfő blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, így az EU most egy áthidaló megoldást keres a pénz folyósítására.


„A vezetők felszólaltak, hogy világosan elítéljék Orbán Viktor hozzáállását” – jelentette ki péntek hajnalban Brüsszelben António Costa, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozó után.

A magyar miniszterelnök – Robert Fico szlovák kormányfő támogatásával – a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt utólag blokkolta Ukrajna 90 milliárd eurós hitelét, ami több uniós és tagországi vezetőt is felháborított – írja a Telex.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a hitelcsomag „blokkolva marad, mert egy vezető nem tartja be a szavát”, de az ígéretet így vagy úgy teljesíteni fogják. A tét Ukrajna 2026–2027-es finanszírozása és az Európai Unió egysége.

António Costa a péntek hajnali sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a decemberi politikai megállapodást végre fogják hajtani.

„Minden vezetőnek be kell tartania a szavát, és senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők a zárt ülésen nyíltan elítélték a magyar álláspontot.

Az Európai Tanács elnöke szerint az EU üdvözli Ukrajna erőfeszítéseit, hogy hat héten belül megjavítsa a vezetéket, de nem tartja jóhiszeműnek olyan feltételt támasztani, amit a tagállamok nem tudnak garantálni, mivel Oroszország döntése, hogy újra megtámadja-e a vezetéket, ahogy eddig 23-szor tette.

Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő szintén elfogadhatatlannak és az EU történetében példátlannak nevezte, hogy egy tagállami vezető nem tartja a szavát.

A vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy áthidaló megoldást, amelyről az április végi informális uniós csúcson tárgyalhatnak.

A nemzetközi hírügynökségek arról számoltak be, hogy a vezetők nyíltan bírálták Orbánt, miközben a pénzügyi nyomás nő, mert Kijevnek legkésőbb május elején szüksége lenne a pénzre.

A csütörtöki ülésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón jelentkezett be, aki az összeget „életek védelmét szolgáló erőforrásnak” nevezte. A bejelentkezés alatt Orbán Viktor felállt és hátrébb vonult a tárgyalóasztaltól.

Az uniós többség álláspontja szerint a 90 milliárd eurós közös hitelről már decemberben megszületett az elvi döntés, februárban pedig a jogi keretről is megállapodtak, így a végrehajtásnak haladnia kell. Ezzel szemben a magyar kormány a vétót addig tartja fenn, amíg az orosz olajszállítás a Barátság vezetéken újra nem indul. Orbánék szerint Ukrajna „olajblokádot” alkalmaz, és garanciákat vár a jövőre nézve. Ebben a vitában Robert Fico szlovák kormányfő is Orbán mellé állt.

A kialakult helyzet megoldására az Európai Bizottság egy „áthidaló” javaslatot készít, amelynek egyik lehetséges eleme az önkéntes, kétoldalú hitelekre való visszatérés a tagállamok között. Az ügyet legközelebb az április végi, ciprusi informális csúcson tárgyalják, de a kifizetések előkészítése miatt május eleje kritikus határidő lehet.

Ha a magyar vétó marad, a többi tagállam külön konstrukciókban is megállapodhat, ami tovább mélyítené az intézményi feszültségeket az unión belül.

Az Ukrajnáról szóló európai tanácsi következtetéseket már ki is adták, de csak 25 tagállam nevében, mivel Orbán Viktor és Robert Fico nem csatlakozott a dokumentumhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: