News here
hirdetés

HÍREK

Hadházy: „Nem lehet hiteles az az ellenzék, amely a hatalom és a rendszer része”

A politikus szerint nyilvánvaló kudarc, hogy egyedül ő nem ment el az alakuló ülésre az ellenzékiek közül, a pártokat pedig kollaboráns pártoknak nevezte, akik együttműködnek a Fidesszel.

Link másolása

hirdetés

Azután, hogy Hadházy Ákos kihagyta az Országgyűlés hétfői alakuló ülését, és ehelyett egy kis baranyai faluban, Kisvaszaron tett alternatív esküt, hétfő késő délután a Parlament előtt tartott fogadóórát. Az eseményt ezzel a szöveggel hirdette meg a Facebookon:

"Tudom, hogy sokan mélységesen csalódottak, azt fontolgatják, hogy hagyni kellene az egész politikát. 2018-ban hatalmas tüntetésen tiltakoztunk az elcsalt választások miatt. A mostani pofon után a pártok már némán mennek be a Házba. Az élet viszont nem áll meg, és vagyunk néhányan, akik úgy érzik, nem szabad belenyugodni ebbe a helyzetbe, mert feladataink vannak. (..) Várom azokat, akik tenni szeretnének azért, hogy a következő már ne ilyen körülmények mellett történjen!"

Délután 5 órára már kisebb tömeg gyűlt össze a Kossuth téren. A független képviselő köztéri fogadóóráját a Facebook-oldalán közvetítették élőben.

Hadházy azzal kezdte beszédét, hogy amikor 4 éve "hasonlóan elcsalt, tisztességtelen és nem demokratikus" váalsztás után a kormány nyert és az ellenzék veszített, egy nagyon komoly tüntetés volt, sokaknak pedig csalódás, hogy ez a mostani választás után nem történt meg. A politikus szerint nyilvánvalóan nem az emberekben kell a hibát keresni. Úgy véli, az ellenzék hibák sorozatát követte el, ami ahhoz vezetett, hogy vezetett, hogy egy ilyen választás után az ő fogadóórája legyen az egyetlen lehetőség, hogy kimondják, ez a választás "elcsalt, nem volt tisztességes és nem volt demokratikus."

Hadházy ezután arról beszélt, hogy hiába voltak tüntetések, tiltakozások, megmozdulások, ezek nem voltak elegendőek a változáshoz.

hirdetés
"Minden részprobléma elleni tiltakozás tulajdonképpen csak egy tünet elleni tiltakozás volt. Semmilyen ilyen harcot nem fogunk tudni megnyerni addig, amíg a fő bástyát, azt a géppuska fészket, a propagandagépezetet le nem győzzük"

- fogalmazott.

Szerinte akkor, amikor az MTVA székházánál összellenzéki tüntetést tartottak, a pártok között létrejött az összefogás, de onnantól kezdve vége lett az ellenállásnak. A 2019-es önkormányzati választáson ugyan már hozott eredményeket az együttműködés, de már akkor lehetett látni, hogy az akkor hatalmas ellenzéki győzelemként értékelt számok összeadásával, azzal a szavazatmennyiséggel elveszítettek volna egy országgyűlési választást.

A politikus úgy véli, hiába jött létre az összefogás, hatalmas tévedés, hatalmas hazugság volt az, hogy pusztán az összefogással el lehet zavarni ezt a hatalmat, ehhez ugyanis szerinte az ellenállás és a megújulás is kell. Azonban mit mondta, nem tudja, hogy lehet megújulásról beszélni, ha az ellenzéki pártok kettő (Momentum, Kétfarkú Kutya Párt) kivételével mind "egy gengszert" támogattak Tóth Csaba személyében az előválasztáson a zuglói választókerületben.

"Az ellenzék sajnos sokszor beszélt megújulásról, de nem így viselkedett. Még többször beszéltünk ellenállásról, de nem történt meg a valódi ellenállás"

- jelentette ki Hadházy.

Elmondása szerint a pártokban azt mondták, a propagandával nem lehet mit csinálni, ő pedig feltette a kérdést, hogy "miért, mit tettünk ellene?". Úgy gondolja, nyomást minden hatalomra lehet gyakorolni, mindig lesznek olyanok, akik felvállalják a véleményüket és hajlandóak a legsúlyosabb helyzetekben is arcukat felvállalva felemelni a szavukat. Szerinte a nyomásgyakorlás sikere attól függ, hogy hány ember erősíti ezt a tábort. Hadházy úgy látja, most nem lehet megdönteni ezt a rendszert, "de jöhetnek szikrák", és biztos benne, hogy sokkal többen is lesznek azok, akik hajlandóak tiltakozni, ellenállni. Abban is biztos, hogy le lehet győzni a propagandát.

Az Országgyűlés alakuló ülése kapcsán azt mondta, nyilvánvaló kudarc, hogy egyedül ő volt az, aki nem ment be a Parlamentbe, de szerinte az már előrelépés, hogy egyáltalán vita volt arról, hogy bemenjenek-e az ellenzéki képviselők az ülésre. Azt Hadházy is elismerte, hogy önmagában a kivonulással nem lehet semmit elérni, ez csak egy eszköz, méghozzá az új ellenzéki politikának az egyik alapvetése kell, hogy legyen. Úgy gondolja, nem lehet hiteles az az ellenzéki képviselő, aki egy ilyen választás után szó nélkül bemegy a Parlamentbe és úgy csinál, mintha mi sem történt volna.

"Nem lehet az az ellenzék hiteles, és nem érhet el semmit a hatalommal szemben, amely a hatalom és a rendszer része. Ebből kell kijönnünk"

- hangsúlyozta.

Azt is mondta, hogy fáj neki, amiért egyik ellenzéki politikustársa sem említette meg, hogy ez egy "elcsalt" választás volt. Pedig szerinte igenis foglalkozni kell azzal, hogy ez egy "elcsalt" választás volt, mert ha ezt nem most teszik meg, akkor a következő és az az utána lévő választás is az lesz.

Hadházy "a nép horgászának" nevezte Áder Jánost, aki szerinte végignézte a demokrácia leépítését köztársasági elnökként. Szerinte a leköszönő államfő nem véletlenül adta azt az intelmet a parlamenti képviselőknek, hogy legyenek csendesek, kimértek, decensek.

"A hatalom tényleg szeretné, ha nagyon csendesek lennék és semmi mást nem csinálnánk, csak azt, hogy a parlamentben morgunk"

- jegyezte meg.

Ezután arról beszélt, hogy annak, hogy ma nem tette le a képviselői esküt, nem az eskü le nem tétele volt a lényege. Azt ugyanis le akarja tenni a későbbiekben, de ezt elmondása szerint "állítólag Kövér László fogja eldönteni". Szerinte ez nonszensz, mivel egy parlamenti képviselő megteheti, hogy éljen a jogaival, de a házelnök nem mondhatja meg neki, hogy mikor éljen a jogaival. Sajnálja, hogy sok ellenzéki képviselőtársa ettől megijedt, vagy a kormánypárti "fenyegetések" hatására úgy döntött, hogy mégis elmegy az alakuló ülésre. Pedig szerinte az ellenálláshoz kockázatokat kell vállalni, és ez is egy ilyen dolog volt.

Az alakuló ülésen részt vevő ellenzéki pártokra azt mondta, hogy kollaboráns pártok, "akkor is ha ezt nem gondolják át, akkor is ha tévedtek, akkor is, ha teljes meggyőződésből mentek be", mivel "együttműködnek a Fidesszel, és azt csinálják, ami a Fidesznek a jó".

Hadházy arra kérte a jelenlévőket, hogy győzzenek meg másokat arról, hogy segítsenek az ellenállásban, merjék felvállalni a véleményüket. Úgy véli, a tüntetések, a sztrájkok, az aláírásgyűjtések és a polgári engedetlenségek is működhetnek, ha sokan csatlakoznak ehhez a táborboz. Mint mondta, ő is azon lesz, hogy megkeresse azt a 100-200 ezer embert, aki hajlandó foglalkozni a politikával, és erre biztat másokat is. Arra is kitért, hogy sokaktól hallotta azt a választás után, hogy mostantól már nem fognak híreket olvasni és nem is foglalkoznak a politikával. Szerinte nem ez a jó irány, mert ha így tesznek, akkor négy év múlva is ugyanez lesz a választások eredménye.

"Harcoljuk ki a valódi választás feltételeit"

- zárta beszédét a politikus.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Hatalmas gázfelhő kezdett keringeni Svédország és Norvégia fölött – videó is készült róla
Akár 80 ezer tonna metán is kiszabadulhatott az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után.

Link másolása

hirdetés

Az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után metán-gázfelhők borították be Norvégia és Svédország jelentős részeit – írja a norvég NRK portál.

Erről az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) oldalán egy műholdas felvétel is elérhető, amely az elmúlt napokban észlelt gázfelhő-mozgást mutatja.

Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt kiszámolta, hogy az ICOS adatait felhasználva arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött.

Ez a mennyiség, Norvégia által éves szinten kibocsátott metánnak négyszerese.

A kutató kiemelte, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, nem válik gyúlékonnyá ebben a koncentrációban sem.

Inkább a gáznak a klímára gyakorolt hatása az aggasztó.

Egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére.

hirdetés

Samset szerint viszont az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani szivárgás, ugyanis

a 80 ezer tonnányi metán, a földünk napi metánkibocsátásának kevesebb, mint tíz százaléka.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Navalnij: ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, és nem tudni, miért
A bíró félbeszakította, amikor a háborút kezdte bírálni.

Link másolása

hirdetés

Pénteken megkezdték Alekszej Navalnij panaszainak tárgyalását a kirovszkiji bíróságon.

Korábban azért tett panaszt a börtönhatóságok ellen, mert büntetőtelepre küldték először öt, majd hét napra.

Navalnij távmeghallgatással vett részt a tárgyaláson és amikor szót kapott, a Zona tudósítása szerint a mozgósításra és a háborúra utalva a bírónak azt mondta:

„Ártatlan emberek fekszenek majd az árokban, a saját beleiket tömik a gyomrukba, nem tudni, miért.”

A bíró ekkor félbeszakította őt. Amikor egy tudósító a szünetben megkérdezte a megszállt ukrán területek annektálásáról, Navalnij azt mondta:

„Teljesen hamis kvázi jogi intézkedés, amelynek célja, hogy a folyamatot a lehető legfájdalmasabbá tegye. Rengeteg ember fog meghalni ennek a folyamatnak az eredményeként, és a véres konfliktus végtelen lesz. Jogi szempontból ez egy teljes szemfényvesztés lesz, bármennyi csecsebecsét is tesznek rá.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció
Ezek a döntések nem jelentenek intézkedési kényszert, mert Magyarországon már működik az extraprofitadó rendszere – mondta Szijjártó Péter.

Link másolása

hirdetés

Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció, mivel itthon már hoztak intézkedéseket az energiacégek extraprofitjának elvonására - erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Eurológus szerint.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, pénteken a vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek Brüsszelben. Az elfogadott intézkedések között van az is, hogy

ideiglenes szolidaritási hozzájárulást is kell fizetni az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát.

A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg.

A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.

Az ülést követő tájékoztatón Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem rontott és igazán nem is javított a jelenlegi helyzeten a mai tanácsülés. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy mivel nem szerepelt a gázársapka, ezért a kormány támogatta az előterjesztést.

hirdetés

Szijjártó szerint ugyanakkor

ezek a döntések nem jelentenek intézkedési kényszert, mert Magyarországon már működik az extraprofitadó és a kötelező átvételi támogatás rendszere, amelyek megfelelnek a mostani uniós döntéseknek.

"A már Magyarországon működtetett adózási-pénzügyi mechanizmusok céljukban, hatásukban gyakorlatilag ugyanazt a célt és hatást érik el, mint amelyről most itt szó volt" - mondta Szijjártó, aki szerint így „ez a csomag alkalmatlan arra, hogy megoldást hozzon a jelenlegi energiaellátási válságra Európában”.

A miniszter azt üdvözölte, hogy az újabb intézkedések nem tartalmaznak gázársapkát, az ugyanis szerinte alapvetően lehetetlenítené el Magyarország ellátását. Szijjártó felidézte, hogyha az unió ársapkát vezetne be, akkor az oroszok „leállítják teljesen a gázszállítást Európa irányába”. Szerinte ez szankciós intézkedés, de az EU kereskedelmi köntösbe akarja öltöztetni, amelynek elfogadása esetén már nincs vétóra lehetőség.

A nyolcadik szankciós csomag esetében azonban a magyar külgazdasági és külügyminiszter vétót helyezett kilátásba.

A szerdán bemutatott csomagnak ugyanis része lenne az is, hogy egyes építőipari, mérnöki, informatikai szolgáltatások orosz vállalatoknak történő nyújtását megtiltaná az EU. Ez pedig problémát okozhat a paksi bővítésnél, hiszen a Roszatom amerikai, német és francia vállalatokkal kötött alvállalkozói szerződéseket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Végleges: aláírta Putyin a négy ukrán régió Oroszországhoz csatolását
Az orosz elnök szerint az itt élő polgárok „örökre” Oroszország részei lesznek, az új területeket pedig minden eszközzel meg fogják védeni.

Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin aláírta azt a szerződést, amellyel Oroszországhoz csatoltak négy ukrajnai régiót - írja a Guardian. A ceremóniára péntek délután a Kremlben került sor a teljes orosz politikai elit részvételével.

A csatlakozási szerződést az orosz elnök, illetve a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői írták alá. A dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell.

Az aláírás előtt Putyin beszédében bejelentette, hogy négy új régiója van Oroszországnak.

Az orosz elnök szerint a négy érintett megyében lakók „világosan kinyilvánították akaratukat”, és az itt élő polgárok „örökre” Oroszország részei lesznek.

Putyin azt is megígérte, hogy a „rendelkezésükre álló összes eszközzel” meg fogják védeni az újonnan elcsatolt területeket.

A Guardien cikkében megjegyzi, hogy ezzel Ukrajna területének körülbelül 15 százalékát - több mint 100 ezer négyzetkilométert - annektálta Oroszország.

hirdetés
Ez a második világháború óta a legnagyobb erőszakos területfoglalást jelenti Európában.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az MTI beszámolója szerint azt mondta korábban, hogy Oroszország agressziónak fogja tekinteni az "új területeire" mért ukrán katonai csapásokat. Peszkov azt is közölt, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz.

Arra kérdésre a későbbiekben ígért választ, hogy Moszkva szerint hol húzandók meg a herszoni és a zaporizzsjai régió határai.

Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja például jelenleg ukrán ellenőrzés alatt áll.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: