Hadházy Ákos napszámosként dolgozhatja le a dudálós tüntetésért kapott büntetést

Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.

A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.

A kivitelezők bizalmatlanságát azok a hírek alapozták meg, amelyek szerint a cégből jelentős vagyont vontak ki, és százak állása került veszélybe.

Ezzel párhuzamosan a cég tatai és oroszlányi telephelyeiről elkezdték elszállítani a gépeket, miután a dolgozókat arra kérték, hogy értékeljék fel a vagyonelemeket. A fejlemények miatt egy volt dolgozó szerint százak állása került veszélybe.

A Mészáros Csoport a pénzmozgást nem cáfolta, de közleményében törvényes, éves osztalékkifizetésről írt.

A géppark mozgatását pedig a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat részének nevezték.

A közlemény a jelek szerint nem győzte meg a felújító cégeket. A Mészáros Csoport szerdára egyeztetésre hívta őket, de a tárgyalás végül elmaradt, a folytatás a hétvégén lesz.

A lap szerint az Envirotis utoljára a 2023-as üzleti évről adott le pénzügyi beszámolót. Az akkori adatok szerint a 8,3 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 6,5 milliárdos nyereséget értek el, amit az alapítói határozat szerint teljes egészében ki is vettek osztalékként. Szerintük a cég profitja az elmúlt években masszív volt, bár tavaly jelentősen csökkent: 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami tavaly 690 millióra esett vissza.

Mint írják, az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi a Cicahomok bánya vitatott „rekultivációját” is. Ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen lévő egykori bányát, amelynek gödrében tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.

Felidézik, hogy szerintük a felcsúti milliárdos cégeinek reputációját az utóbbi időben megtépázták a fizetési elmaradásokról szóló állítások. Tavaly különféle vasúti projektekben részt vevő alvállalkozók azt állították, hogy nem fizették ki őket, a becslések szerint 10-20 milliárdos nagyságrendű lehet a ki nem fizetett számlák összege. Külön kiemelik, hogy

Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.

– írja az EconomX.

Az Európai Néppárt elnöke szerint a kormányváltás után Magyarország reménykedhet a szankciós eljárás gyors lezárásában. Weber a leköszönő miniszterelnök politikájához kötötte az eljárás elhúzódását.

Hozzátette, hogy a változások miatt most lépni kell.

Míg a Néppárt a politikai irányváltás mellett érvel, más európai parlamenti frakciók, például a zöldek és a szocialisták, valamint civil jogvédő szervezetek szerint az eljárást csak kézzelfogható, már végrehajtott reformok után lehet lezárni.

A hetes cikk szerinti mechanizmus az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata esetén indul, és végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Fontos, hogy ez az eljárás nem azonos azzal a jogállamisági feltételességi mechanizmussal, amely az uniós költségvetési kifizetéseket köti feltételekhez.

Az Európai Parlament 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az eljárást Magyarország ellen. Precedenst jelenthet a 2024-ben lezárt lengyel ügy, ahol egy kormányváltás és reformígéretek után szüntették meg az eljárást. A helyzetet árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-es magyar „LMBTQI-törvény” sérti az uniós jogot, ennek az ítéletnek a végrehajtása pedig az új kormány egyik első komoly próbatétele lehet.

Csütörtök délután Magyar Péter az 1989 előtti időszakkal való szimbolikus szakításról és szembenézésről tett közzé egy posztot. Megismételte a közösségi médiában azt az ígéretét, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat.

A politikus szerint a párt képviselői az elhelyezésükkel kapcsolatban is szimbolikus döntést hoztak. Ennek értelmében a Tisza Párt képviselői elutasítják, hogy beköltözzenek a Képviselői Irodaházba, amely korábban az állampárt és az államvédelem központja volt.

Magyar tegnap jelentette be, hogy kancelláriaminiszternek kérte fel a Partizán Vétó című műsorából ismert elemzőt, Ruff Bálintot. Ruff ezután azt nyilatkozta, hogy első projektje az ügynökakták megnyitása lesz, mert annak emlékezetpolitikai, és társadalmi szempontból komoly jelentősége van:

„A minisztérium az első naptól azon lesz, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással. Ez az első pont, ami a még nem létező irodám falára van írva. Mert ez a probléma a mai napig velünk él. 89-ben nem lehetett rendesen feltárni sem a Kádár-rendszer, sem az előző rendszerek bűneit, visszamenőleg a Horthy-rendszerig. Mindent a szőnyeg alá söpörtek. Ez történészi feladat, de abban tudok majd segíteni, hogy ennek a keretét az új kormány biztosítsa, vagyis adjon lehetőséget a politikai nyomás nélküli kutatásra” - ígérte Ruff a Válasz Online-nak adott interjújában.

Péntektől nem osztogatják többet a Metropolt a budapesti utcákon, miután a lapot kiadó Mediaworks felmondott az állásközvetítőn keresztül alkalmazott terjesztőknek. A kiadó hivatalosan a dolgozóikat ért atrocitásokkal indokolta a lépést, ám a háttérben a hírt közlő lap szerint inkább költségcsökkentés és a megváltozott politikai erőviszonyok állhatnak.

A HVG csütörtökön írta meg, hogy a KESMA-hoz tartozó Mediaworks megszünteti az ingyenes napilap személyes terjesztését. A cég magyarázata szerint az osztókat foglalkoztató vállalkozó írásban jelezte, hogy a dolgozókat zaklatják: leköpték, lökdösték őket és kiabáltak velük. A Mediaworks közölte, a lap továbbra is elérhető lesz a gyűjtőpontokon.

A döntés mögött azonban más okok is állhatnak. A HVG felvetése szerint az állami források csökkenésével a Mediaworks egyszerűen a költségein farag. A Fidesz választási veresége után sajtóhírek szerin leépítések kezdődtek a kormányzati narratívát influenszerekkel felerősítő Megafon Központnál, és a fideszes trollfarmot üzemeltető Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökségnél is.

Emellett a választások utáni, a Tisza Párt előretörését mutató Medián-felmérések alapján a lap vélhetően már nem annyira népszerű az utcán, mint korábban.

A mostani döntés után felröppent a pletyka, hogy a nyomtatott Metropol teljesen megszűnhet, ezt azonban a kiadó egyelőre nem erősítette meg. Az utcai osztás leállítása mindenesetre jelentősen csökkentheti a lap elérését, és kérdéseket vet fel a jövőbeli üzleti modelljével kapcsolatban.

A Metropol és a kiadója az elmúlt években több ügybe is belekeveredett. A kormánypárti lapok, köztük a Metropol is, mesterséges intelligencia által generált, manipulatív képeket használtak egy ukrán pénzszállítmányról szóló hírhez.

A Metropol a múltban is szegett már meg sajtóetikai normákat. A lap 2021-ben koldustérképet hozott létre, vagyis térképre tette a hajléktalanokat a fővárosban. Valamint szintén a Mediaworks Metropolja volt az, ami rövid szoknyás nőkről közölt olvasói fotókat. A képeken szereplő nők valószínűleg nem tudtak róla, hogy idegenek lefényképezték őket, és beküldték az újságnak.

Az ingyenes napilap fontos bevételi forrása volt a kormányzati, állami hirdetések.