Hadházy Ákos: Lekerült az EU-S tábla a pétervásárai polgármester kacsalábon forgó „falusi vendégházáról”
A független országgyűlési képviselő arról is írt, hogy a polgármester elveszítette a rágalmazási pert, amit „azért indított városának polgárai ellen, mert megosztották a videómat, amin munkaidőben a »vendégházában« sertepertélt”.
„Lekerült az EU-S tábla a pétervásárai polgármester kacsalábon forgó »falusi vendégházáról«” - írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő úgy folytatta: az egri bíróság tegnapi ítélete szerint Eged István elvesztette a rágalmazási pert, amit „azért indított városának polgárai ellen, mert megosztották a videómat, amin munkaidőben a »vendégházában« sertepertélt”.
„Én megérteném, ha szégyellné, de valószínűleg nem szégyelli, csak kellemetlen neki a tény: úgy nyert a családja több projektben százmilliós nagyságrendű fejlesztési pénzeket, hogy közben ő volt az ezekről döntő egyik szervezet elnöke. A per valami egészen bizarr próbálkozás volt a részéről, ennél csak az ítélethozatal utáni viselkedése volt bizarrabb. Eged úr ugyanis az ítélet hallatán annyira indulatba jött, hogy a szóbeli indoklás közben a bíró még a kivezetésével, sőt, a feljelentésével is megfenyegette” - fogalmazott a képviselő.
Hadházy azt is megjegyezte, hogy a polgármester őt is meg akarta idézni tanúnak, de a bíróság erre nem tartott igényt.
A képviselőnek így végül nem kellett tanúskodnia, de ha már arra járt, ismét megnézte a „bizarr helyszínt”.
„Nos, nemcsak a »vendégház« táblája tűnt el, hanem a szintén EU-s pénzből felújított, véletlenül pont a polgármester házához vezető földes út projekttáblája is (ezt a projektet amúgy az Integritás Hatóság is elkaszálta)”
- írja Hadházy.
„Lekerült az EU-S tábla a pétervásárai polgármester kacsalábon forgó »falusi vendégházáról«” - írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő úgy folytatta: az egri bíróság tegnapi ítélete szerint Eged István elvesztette a rágalmazási pert, amit „azért indított városának polgárai ellen, mert megosztották a videómat, amin munkaidőben a »vendégházában« sertepertélt”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor a közösségi oldalán reagált a közvélemény-kutatások adataira.
Pár nappal korábban ugyanis a Medián felmérése a Tisza Párt 9 százalékos előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben.
A Nézőpont Intézet pedig a Fidesz előnyét hozta ki.
A két kutatást összevetve politikai elemző azt írta:
"Közel három hónap után újra publikált pártpreferencia adatokat a Nézőpont. Így pár napon belül ismét megcsodálhatjuk a két világot:
- a Mediánnál a teljes népességben 33-29 a Tiszának
- a Nézőpontnál a teljes népességben 37-25 a Fidesznek
Nincs az a hibahatár, amelyben a kettő egyszerre lehetne igaz"
- írta bejegyzésében.
A Publicus Intézet most közölte legutóbbi kutatását, amely szerint a teljes népességben a Tisza Párt 28, a Fidesz 26 százalékon áll, míg a biztosan szavazó pártválasztóknál a Tisza szintén 2 százalékkal előzi a Fideszt (41-39).
Török Gábor a közösségi oldalán reagált a közvélemény-kutatások adataira.
Pár nappal korábban ugyanis a Medián felmérése a Tisza Párt 9 százalékos előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rusvai Miklós a kisbajcsi marhavészről: nem lehet teljesen kizárni az emberi hanyagság vagy a bioterrorizmus lehetőségét sem
A kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával kerülhetett fertőzött anyag a földekre, amit járványügyi szakemberek vizsgálnak. A szakértők szerint a szél és a madarak is továbbterjeszthetik a veszélyes vírust.
Járványügyi szakemberek vizsgálták a Győr melletti földeket, miután kiderült, hogy a kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával száj- és körömfájást okozó vírus kerülhetett a talajba. A trágyát még azelőtt szórhatták ki a földekre, hogy az állatok betegségére fény derült.
A szakemberek munkájáról készült fotók bejárták a sajtót, a képeken szkafanderszerű védőruhát viselő emberek láthatók a mező közepén. A helyszínen az elmúlt napokban száraz szélvihar tombolt, amely jelentős távolságokra sodorhatta a port és a földet. Egy járványügyi szakember a helyszínen azt mondta: „Nagyon nem jó nekünk ez az időjárás.”
Balla Zoltán agrármérnök szerint ilyenkor
hektáronként akár 30-40 tonna trágyát is kijuttatnak a földekre. Ha ebben fertőzött anyag volt, azt gyakorlatilag lehetetlen eltávolítani. A szél nemcsak a port és a szalmát, hanem a vírusos trágyát is továbbsodorhatja.
Az agrármérnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a madarak a földekről felszedhetik az állatok által meg nem emésztett magokat, és így is továbbvihetik a fertőzést.
Rusvai Miklós virológus megerősítette, hogy a szél képes terjeszteni a száj- és körömfájás kórokozóját. Példaként említette, hogy a 2000-es évek elején a vírus a La Manche csatornán keresztül is átterjedhetett Angliából Franciaországba. Hozzátette, hogy
a madarak a lábukra tapadt trágyával is szállíthatják a kórokozót, viszont az emésztőrendszerükben a vírus elpusztul.
A szakember szerint nemcsak a fertőzés terjedése, hanem annak eredete is kérdéseket vet fel. „Azt már tudjuk, ez a törzs nem azonos azzal, amit január elején Németországban azonosítottak. Sem ott, sem Magyarországon nem jelentettek közben megbetegedést, nem vonult végig a fertőzés úgy, mint mondjuk az influenza. De akkor hogyan kerülhetett be egyik napról a másikra abba a gazdaságba?” – tette fel a kérdést.
A virológus szerint egy olyan törzsről van szó, amelynek rokontörzsét korábban több ezer kilométerrel távolabb azonosították. Hangsúlyozta, hogy
egyelőre semmi nem zárja ki az emberi mulasztás vagy akár a bioterrorizmus lehetőségét. „Sajnos nem lehet teljesen kizárni az emberi hanyagság vagy a bioterrorizmus lehetőségét sem, amíg az ellenkezője be nem bizonyul. Ez utóbbi sajnos könnyű módja egy országban a gazdasági károkozásnak, zavarkeltésnek”
– mondta.
A járványügyi hatóságok vizsgálják ezt a lehetőséget is. Rusvai szerint ha valaki szándékosan hozta be a vírust, megtehette például néhány ampullába rejtve, de elég lehetett egy fertőzött tárgyat is bedobni az állatok közelébe.
A fertőzés után 3-5 nappal jelentkeznek a tünetek, így a megbetegedések valamikor február végén, március elején történhettek.
Járványügyi szakemberek vizsgálták a Győr melletti földeket, miután kiderült, hogy a kisbajcsi szarvasmarhák trágyájával száj- és körömfájást okozó vírus kerülhetett a talajba. A trágyát még azelőtt szórhatták ki a földekre, hogy az állatok betegségére fény derült.
A szakemberek munkájáról készült fotók bejárták a sajtót, a képeken szkafanderszerű védőruhát viselő emberek láthatók a mező közepén. A helyszínen az elmúlt napokban száraz szélvihar tombolt, amely jelentős távolságokra sodorhatta a port és a földet. Egy járványügyi szakember a helyszínen azt mondta: „Nagyon nem jó nekünk ez az időjárás.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Euronews: Magyarország mégsem vétózott, beleegyezett az oroszok elleni uniós szankciók meghosszabbításába
A magyar kormány az utolsó pillanatban engedett, kevesebb mint 48 órával az intézkedések lejárta előtt hagyott fel a vétójával. A szankciós listáról azonban néhány orosz üzletember neve lekerül.
Magyarország végül beleegyezett az Európai Unió szankciós listájának meghosszabbításába, amely több mint 2400, főként orosz személyt és szervezetet érint.
Az Euronews értesülései szerint a magyar kormány pénteken, kevesebb mint 48 órával az intézkedések lejárta előtt hagyott fel a vétójával.
Ez a döntés az utolsó pillanatig feszültséget okozott az uniós diplomáciai körökben. A szankciók szombat éjfélkor jártak volna le, így egyre nagyobb volt a nyomás a tagállamokon.
A szankciós listáról azonban néhány orosz üzletember neve lekerül.
A Szabad Európa információi szerint köztük van Vjacseszlav Mose Kantor orosz üzletember, Mihail Degtyarjov orosz sportminiszter, Vlagyimir Rasevszki üzletember, valamint Gulbahor Iszmajlova, Aliser Uszmanov orosz-üzbég oligarcha testvére. Rasevszkit azért vették le a listáról, mert az ellene felhozott jogi érvek „nem voltak kellően megalapozottak”.
A magyar kormány eredetileg nyolc ember nevét akarta töröltetni, köztük olyan orosz üzletemberekét is, mint Dmitrij Mazepin, Mihail Fridman, Pjotr Aven és Musza Bazsaev. A végső megállapodás szerint azonban csak néhány nevet vettek le, miután a 27 uniós ország kompromisszumra jutott.
A megegyezés részeként három olyan személy nevét is törölték a listáról, akik időközben elhunytak.
Az Európai Unió szankciós listáján olyan nevek is szerepelnek, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter, valamint több oligarcha és üzletember, akiket azzal vádolnak, hogy finanszírozzák vagy hasznot húznak a Kreml háborús politikájából. A listán nemcsak magánszemélyek, hanem számos orosz vállalat is szerepel, amelyek a hadiiparban, a banki szektorban, a közlekedésben, az energiapiacon, a gyémántiparban, a repülésben, az IT- és telekommunikációs ágazatban, valamint a médiában tevékenykednek.
A szankciókat az összes tagállam egyetértésével félévente hosszabbítják meg. Ez minden év márciusában és szeptemberében történik meg, és most a március 15-i határidő előtt sikerült megegyezni.
Korábban, januárban Magyarország az orosz gazdaságot érintő átfogóbb ágazati szankciókat támadta. Ezek az intézkedések kiterjednek az olaj-, szén-, technológiai, pénzügyi, luxuscikk-, közlekedési és műsorszolgáltatási tilalmakra, valamint az Orosz Központi Bank 210 milliárd eurós (kb. 80 ezer milliárd forintos) vagyonának befagyasztására. Akkor Magyarország végül engedett.
Ezúttal a szankciós listáról volt szó, amelyen több katonai parancsnok, kormányzati tisztviselő, oligarcha, propagandista és Wagner-zsoldos is szerepel. Minden érintett vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom alá esik.
A magyar kormány álláspontját részben az is befolyásolta, hogy Donald Trump újraválasztása és az általa szorgalmazott orosz-ukrán békemegállapodás miatt Budapest szerint az EU-nak is át kellene gondolnia szankciós politikáját.
Az európai vezetők többsége ezzel nem ért egyet,
szerintük a Moszkvára nehezedő nyomásnak addig kell folytatódnia, amíg a háború tart. Több ország a „béke az erő által” elvét követi, vagyis Ukrajna katonai helyzetének erősítésével próbál jobb tárgyalási pozíciót biztosítani Kijev számára.
Az Európai Bizottság már dolgozik az Oroszország elleni 17. szankciós csomagon. A döntés hivatalos bejelentése pénteken várható.
Magyarország végül beleegyezett az Európai Unió szankciós listájának meghosszabbításába, amely több mint 2400, főként orosz személyt és szervezetet érint.
Az Euronews értesülései szerint a magyar kormány pénteken, kevesebb mint 48 órával az intézkedések lejárta előtt hagyott fel a vétójával.
Ez a döntés az utolsó pillanatig feszültséget okozott az uniós diplomáciai körökben. A szankciók szombat éjfélkor jártak volna le, így egyre nagyobb volt a nyomás a tagállamokon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iványi Gábor: Nem könnyű átélni, hogy negyed század munkáját valaki barbár módon széttapossa
Jogerős ítélet született: a fővárosi kormányhivatal jogszerűtlenül záratta be a Magyar Evangéliumi Testvérközösség budapesti iskoláit és óvodáját. Azt azonban még nem tudni, hogy mikor indulhat újra a tanítás.
Jogerős ítélet született arról, hogy a fővárosi kormányhivatal jogszerűtlenül záratta be a Magyar Evangéliumi Testvérközösség budapesti iskoláit és óvodáját. Iványi Gábor szerint erkölcsi elégtétel a bíróság döntése, de nem tudnak azonnal újranyitni.
Az iskolákat tavaly, a tanévkezdés előtt pár nappal záratta be a budapesti kormányhivatal, arra hivatkozva, hogy a fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség adóhátralékai és közüzemi tartozásai veszélyeztetik a gyerekek biztonságos nevelését. A szülőknek csak pár napjuk volt, hogy új iskolát keressenek a gyerekeiknek. Egyik szülő elmondta akkor, hogy ide elsősorban problémás gyerekek jártak, akiknek még nehezebb az elhelyzésük.
A kis létszámú osztályokban a diákok többsége, bár jó képességű volt, de egy átlagos iskolában nem tudnak úgy teljesíteni.
A Fővárosi Törvényszék csütörtökön hozott ítéletet, amelyben kimondták, hogy
a kormányhivatal két esetben is jogszabályellenesen járt el, ezért visszamenőlegesen megsemmisítették az intézményeket bezáró határozatokat.
Iványi Gábor az RTL Híradónak elmondta, hogy az ítélet erkölcsi elégtétel, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal újra tudnák indítani az oktatást.
Beszélt arról is, hogy "különböző trükköket használtak eddig, tehát ahol nem saját ingatlanban volt az iskola, ott a kincstár felmondta a bérletet, aztán folyamatban van egy olyan, hogy a MÁK közölte, hogy semmiképpen nem ad alapnormatívát, mert nem tudom én 500 dolgozó között találtak egyet, akinek a neve rossz helyre volt bekönyvelve, és ezért 30 ezer forintra megbüntettek bennünket".
Az is kiderült, hogy a törvény szerint attól a munkáltatótól, aki ellen eljárás folyt, két évig megtagadható a normatíva. Iványi azért bízik benne, hogy valamikor újra taníthatnak.
"Ki kell várni, amíg egy kormányváltás létrejön, és akkor visszatérünk talán a törvényes útra".
A Híradó emlékeztet rá, hogy a Magyar Evangéliumi Testvérközösség egyházi státuszát a kormány 2011-ben vette el. 2013-ban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy jogszerűtlen volt a döntés. 2017-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is nekik adott igazat, és kimondta, vissza kell adni az egyházi státuszt.
De hiába lett bejegyzett egyház, a kiegészítő állami normatívát továbbra sem kapják meg. emiatt legalább tizenkétmilliárd forinttal tartozik az állam neki - mondta Iványi Gábor. Többször is arról beszélt, Orbán Viktor személyes bosszúja miatt nem kapják meg a pénzüket.
"Nem könnyű dolog persze átélni, hogy 20 év, negyed század munkáját valaki barbár módon széttapossa. Ennek sem szakmai, sem anyagi, sem emberi pozitívuma nincs. Ennek semmi emberi értelme nincs".
A Kormányhivatal az RTL Híradó megkeresésére azt közölte: tiszteletben tartják a Fővárosi Törvényszék döntését és eleget tesznek a bíróság döntéseiben foglaltaknak.
Jogerős ítélet született arról, hogy a fővárosi kormányhivatal jogszerűtlenül záratta be a Magyar Evangéliumi Testvérközösség budapesti iskoláit és óvodáját. Iványi Gábor szerint erkölcsi elégtétel a bíróság döntése, de nem tudnak azonnal újranyitni.
Az iskolákat tavaly, a tanévkezdés előtt pár nappal záratta be a budapesti kormányhivatal, arra hivatkozva, hogy a fenntartó Magyar Evangéliumi Testvérközösség adóhátralékai és közüzemi tartozásai veszélyeztetik a gyerekek biztonságos nevelését. A szülőknek csak pár napjuk volt, hogy új iskolát keressenek a gyerekeiknek. Egyik szülő elmondta akkor, hogy ide elsősorban problémás gyerekek jártak, akiknek még nehezebb az elhelyzésük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
