Hadházy rákérdezett, mi lett abból, amit a Fidesz korábban az „elmúlt évtized legnagyobb korrupciós ügyének” nevezett
Az Európai Csalás Elleni Hivatal korábban 167 milliárd forintos csalást állapított meg a négyes metró kapcsán, amelyet a Fidesz korábban „az évszázad csalásának” nevezett. Hadházy szerint a nagy pártok kéz kezet mos alapon védik egymást a felelősségre vonástól.
„Ezt küldjék el a fideszes ismerőseiknek!” – írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő új Facebook-bejegyzésében , amelyben a négyes metró korrupciós ügyével foglalkozik. Mint írja,
megkérdezte Polt Péter volt legfőbb ügyész utódját, dr. Nagy Gábor Bálintot, hogy mi lett a Fidesz által korábban az „elmúlt évtized legnagyobb korrupciós ügyének” nevezett esetből. A képviselő szerint a válasz az volt, hogy „semmi”.
Hadházy emlékeztetett rá, hogy az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) vizsgálata 167 milliárd forintos csalást állapított meg a metró fúrása és a szerelvények beszerzése kapcsán, aminek egy jelentős részét Magyarországnak vissza is kellett fizetnie. A képviselő szerint a Fidesz akkoriban a jelentést lobogtatva az „évszázad csalásáról” beszélt. Hadházy hozzátette: „Ez volt amúgy az utolsó OLAF jelentés, ahol hozzájárult annak nyilvánosságra hozatalához, az ő nagy lopásaiknál később ezt soha nem engedte meg”.
Mint írja, 16 év elteltével a metró építésével kapcsolatban senkit nem vádoltak meg, míg a szerelvények beszerzésénél egy körülbelül kétmillió eurós kenőpénz ügyében ugyan vádat emeltek hat „kishal” ellen, de jogerős ítélet azóta sem született, és politikusok nincsenek a vádlottak között.
„Persze nem arról van szó, hogy nem volt óriási lopás, hiszen az OLAF vizsgálat is kimutatta, hogy nagyonis volt. Csak Polték nem igyekeztek kideríteni, hiába történt az ügy nagyobb része még a Fidesz rendszer előtt. Csakhogy
egyrészt a lopott pénzből nyílván részesedett a Fidesz is. Másodsorban a Fidesz soha nem bántotta túlságosan az MSZP-t és utódpártját, hiszen korábban ők sem számoltatták el őket a 98-2002 közötti stiklikért.
A pártok pedig jó kis kényelmes ellenzéknek bizonyultak: az igazán súlyos kérdésekben, a demokrácia leépítése ellen meg sem próbáltak mozgósítani, vagy ha néha a látszat kedvéért próbáltak, akkor azzal inkább az ügy hiteltelenítésére voltak jók” – írta Hadházy Ákos.
Szerinte „az ország tragédiája, hogy eddig minél hangosabban ígérgetett valaki börtönt ellenzékből a kormánynak, utána annál többet lopott”. Posztja végén azt írja, „meg kellene szakítani ezt a hagyományt, mint ahogyan azt is, amikor a pártok mindig csak az ellenfél korrupciójával vannak elfoglalva, saját ügyeiket viszont gőzerővel próbálják szőnyeg alá söpörni.”
„Ezt küldjék el a fideszes ismerőseiknek!” – írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő új Facebook-bejegyzésében , amelyben a négyes metró korrupciós ügyével foglalkozik. Mint írja,
megkérdezte Polt Péter volt legfőbb ügyész utódját, dr. Nagy Gábor Bálintot, hogy mi lett a Fidesz által korábban az „elmúlt évtized legnagyobb korrupciós ügyének” nevezett esetből. A képviselő szerint a válasz az volt, hogy „semmi”.
Hadházy emlékeztetett rá, hogy az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) vizsgálata 167 milliárd forintos csalást állapított meg a metró fúrása és a szerelvények beszerzése kapcsán, aminek egy jelentős részét Magyarországnak vissza is kellett fizetnie. A képviselő szerint a Fidesz akkoriban a jelentést lobogtatva az „évszázad csalásáról” beszélt. Hadházy hozzátette: „Ez volt amúgy az utolsó OLAF jelentés, ahol hozzájárult annak nyilvánosságra hozatalához, az ő nagy lopásaiknál később ezt soha nem engedte meg”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
51 év után megérkezett az új KRESZ – mutatjuk a legfontosabb változásokat
Az Építési- és Közlekedési Minisztérium közzétette a szeptembertől életbe lépő új szabályokat. A 3,5 tonna feletti teherautókra előzési tilalom, az erősebb rollerekre pedig kötelező biztosítás vonatkozik majd. Az új szabálycsomag rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is.
Ötvenegy év után búcsút inthetünk a jelenlegi KRESZ-nek, miután az Építési- és Közlekedési Minisztérium január 20-án publikálta az új szabálycsomagot. A változások középpontjában a biztonságos közlekedés áll, de a jogszabály rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.
Az autósokat érintő legfontosabb változás a sebességhatárok módosítása: az autóutakon a megengedett sebesség óránkénti 110-ről 120 kilométerre emelkedik, az autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 is lehet a limit.
A gyorsforgalmi utakat a jövőben csak olyan járművek használhatják, amelyek legalább 70 kilométer per órával képesek közlekedni. Rögzítik a követési távolságot is: ez autópályán 2, autóúton pedig 1 másodperc lesz, ami 130-as tempónál körülbelül 70 métert, 100-nál pedig minimum 50 métert jelent.
Az irányjelzést kanyarodásnál és sávváltásnál is a manőver előtt legalább két másodperccel meg kell kezdeni.
Kötelezővé teszik a járművek folyamatos kivilágítását, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok között a távolsági fényszóró használatát is előírják.
A szabályok közé bekerül az úgynevezett cipzárelv, valamint új előírások vonatkoznak a dudálásra és a vészfékezésre, a szlalomozást és a driftelést pedig megtiltják.
A tehergépjárművekre és a buszokra a korábbinál is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.
A buszok, teherautók és utánfutót vontató autók lakott területen kívül legfeljebb 90 kilométer per órával közlekedhetnek.
Az előzési tilalom súlyhatárát 7 és fél tonnáról 3 és fél tonnára szállítják le, vagyis az ennél nehezebb szerelvények reggel 6 és este 10 óra között nem használhatják a bal szélső sávot, és mellettük elhaladni is tilos lesz.
A kerékpárosok a járdán és a gyalogosövezetben legfeljebb 10, míg a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per órával haladhatnak.
Az elektromos rollereket két kategóriába sorolják. A legfeljebb 25 kilométer per órára képes, kis teljesítményű eszközöket 12 évnél idősebbek használhatják, számukra az első két évben kötelező lesz a sisak viselése.
A járdán legfeljebb 10, máshol 20 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek. Az erősebb rollerek a segédmotorokra vonatkozó szabályok alá esnek, ami 14 éves korhatárt, kötelező felelősségbiztosítást és legfeljebb 45 kilométer per órás sebességet jelent. Utast egyik rollertípussal sem lehet szállítani.
Az elméleti tananyag elsajátítása is egyszerűbbé válhat, mivel az elsősegélynyújtási tanfolyamok beépülnek a középiskolai oktatásba.
A végzős diákok a KRÉTA rendszeren keresztül ingyenes online KRESZ- és elsősegély-tanfolyamon, valamint vizsgán vehetnek részt, és az állam az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot is térítésmentesen biztosítja számukra. A gyakorlati vezetés költségei továbbra is a tanulókat terhelik, de a képzésbe szimulátorokat is bevonnak. Tervben van egy olyan, járművekbe építhető ittasságfelismerő rendszer bevezetése is, amely alkoholszondás teszt nélkül nem engedi elindítani az autót.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2025-ös év utolsó Kormányinfóján jelentette be, hogy társadalmi egyeztetés előzte meg a szabályok véglegesítését, az eredményt pedig az év első felében hozzák nyilvánosságra. Lázár János, az Építési- és Közlekedési Minisztérium vezetője egy januári sajtótájékoztatón jelezte előre, hogy a részletek január 20-án derülnek ki. A KRESZ-szabályok módosításáról szóló tervezet már tavaly februárban napvilágot látott.
Ötvenegy év után búcsút inthetünk a jelenlegi KRESZ-nek, miután az Építési- és Közlekedési Minisztérium január 20-án publikálta az új szabálycsomagot. A változások középpontjában a biztonságos közlekedés áll, de a jogszabály rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.
Az autósokat érintő legfontosabb változás a sebességhatárok módosítása: az autóutakon a megengedett sebesség óránkénti 110-ről 120 kilométerre emelkedik, az autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 is lehet a limit.
A gyorsforgalmi utakat a jövőben csak olyan járművek használhatják, amelyek legalább 70 kilométer per órával képesek közlekedni. Rögzítik a követési távolságot is: ez autópályán 2, autóúton pedig 1 másodperc lesz, ami 130-as tempónál körülbelül 70 métert, 100-nál pedig minimum 50 métert jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor egy tollvonással elintézte: lazít a kormány a közpénzek elszámoltatásán
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendeletcsomag többek között a civil támogatások elszámolását érinti. A döntések több területen is azonnali változást hoznak.
Keddtől új szabályok szerint számolhatnak el a milliós állami támogatásokkal a civilek. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint
3 millió forintos összeghatárig a meghatározott költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek mostantól elég egy egyszerűsített beszámolót benyújtaniuk.
A részletes szöveges beszámoló és a számviteli bizonylatok helyett elég nyilatkozniuk arról, hogy a közpénzt a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A keddtől hatályos szabályozás a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Miniszterelnökség által kezelt egyházi és nemzetiségi támogatások kedvezményezettjeit érinti. Az egyszerűsített elszámolás lehetőségével 2026. augusztus 31-ig élhetnek a támogatottak.
A rendelet épp azután jelent meg, hogy az Átlátszó a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati adatbázisát elemezve arról írt, hogy
főleg Fidesz–KDNP-közeli civil szervezetek tarolnak a pályázatokon.
Az oknyomozó portál szerint a 201 790 pályázatból 92 ezer nyert, a megítélt támogatási összeg összesen 70,2 milliárd forint volt. A kormány a mostani könnyítést az adminisztratív terhek csökkentésével indokolta.
A kormány más pénzügyi döntéseket is hozott. Határozatuk szerint
Miskolc 6 milliárd forintot kap külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, vissza nem térítendő egyedi támogatásként ingatlanvásárlásra.
A pénzt a város „egy 33,6 hektár nagyságú területet érintő önkormányzati tulajdonszerzés, az ingatlan elválaszthatatlan részét képező tárgyi eszközök megvásárlása, valamint a terület vonatkozásában rendezett tulajdonviszonyok kialakítása, a megszerzett ingatlan vonatkozásában felmerülő üzemeltetési költségek biztosítása érdekében” kapja.
Keddtől új szabályok szerint számolhatnak el a milliós állami támogatásokkal a civilek. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint
3 millió forintos összeghatárig a meghatározott költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek mostantól elég egy egyszerűsített beszámolót benyújtaniuk.
A részletes szöveges beszámoló és a számviteli bizonylatok helyett elég nyilatkozniuk arról, hogy a közpénzt a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A keddtől hatályos szabályozás a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Miniszterelnökség által kezelt egyházi és nemzetiségi támogatások kedvezményezettjeit érinti. Az egyszerűsített elszámolás lehetőségével 2026. augusztus 31-ig élhetnek a támogatottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter visszavágott: olcsó gázt, kiterjesztett rezsicsökkentést és a szociális tűzifakeret megduplázását ígéri
A pártelnök szerint a TISZA-kormány mindig a legolcsóbb forrásból szerzi majd be a gázt és az olajat. Ezzel akarják felszámolni a jelenlegi óriási energiaszegénységet is.
Azután, hogy Orbán Viktor kedd reggel élesen bíráltaKapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét, és azt írta, az ellenzéki párt levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, Magyar Péter a Facebook-oldalán vázolta fel pártja energiapolitikai ígéreteit. Az elnök szerint, „ha az energiát több forrásból tudjuk beszerezni, akkor a gáz és a benzin is olcsóbb lesz a lakosságnak és a cégeinknek, valamint biztonságosabb lesz az ellátás.” Mint írja,
„a TISZA-kormány mindig az elérhető legolcsóbb és leghatékonyabb módon szerzi majd be a gázt és a kőolajat.”
Magyar Péter ígéretei között szerepel
a rezsicsökkentés megtartása és szociális alapú kiterjesztése, a rendszerhasználati díj radikális csökkentése, valamint a hasított tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra mérséklése a szociális tűzifakeret megduplázása mellett.
Azt is ígéri, hogy „hazahozzuk az uniós forrásokat. Ezermilliárd forint értékben indítunk szigetelési és más energiahatékonysági programokat.” A pártelnök állítása szerint ezzel felszámolnák a jelenlegi óriási energiaszegénységet. Posztja végén azt írta: „A tett az első, a szó a második.”
Azután, hogy Orbán Viktor kedd reggel élesen bíráltaKapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét, és azt írta, az ellenzéki párt levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, Magyar Péter a Facebook-oldalán vázolta fel pártja energiapolitikai ígéreteit. Az elnök szerint, „ha az energiát több forrásból tudjuk beszerezni, akkor a gáz és a benzin is olcsóbb lesz a lakosságnak és a cégeinknek, valamint biztonságosabb lesz az ellátás.” Mint írja,
„a TISZA-kormány mindig az elérhető legolcsóbb és leghatékonyabb módon szerzi majd be a gázt és a kőolajat.”
Magyar Péter ígéretei között szerepel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
