Már tavaly bejelentette a Facebook, hogy erősebben veszik fel a harcot a kamuhírek, fake híroldalak ellen.
Ennek a küzdelemnek a része egy sor újítás, amit nemrég vezettek be, valamint az is, hogy
az Instagramon jelölni kívánják a képszerkesztővel manipulált fotókat. Ezeket egy figyelmeztető üzenet takarja el, amit csak külön kattintás után nézhet meg a felhasználó.
Mint arról a PetaPixel beszámolt, a Photoshoppal átszerkesztett képeket már jelöli az Instagram. Toby Harriman arról számolt be, hogy amikor Instagramon a posztokat görgette, akkor figyelt fel egy felugró üzenetre, amiben az állt, hogy hamis információ - erről Facebookon is írt:
Amikor rákattintott, előbukkant az eredeti poszt, amelyen egy férfi állt egy színes hegyvonulaton. Ez az a poszt:
Az átszínezett, szerkesztett fotó problémája több kérdést is felvet. Mi történik azokkal a fotókkal, amelyeket csupán azért szerkesztettek valamilyen programmal, hogy a hibáikat javítsák - például a kissé "ferde" horizontot? Ahol erőteljesebbé válik egy kis szerkesztés után a naplemente?
Hogyan kezeli majd az közösségi oldal a profi fotósok és a digitális művészek képeit? Hogyan érinti azoknak a grafikusoknak és művészeknek a fiókjait, akik referenciaként teszik fel Instagramra a munkáikat? És mi lesz a kampányplakátokkal?
Mi történik majd a mémekkel? És mi lesz a celebekről készült, Photoshoppal manipulált fotókkal és címlapképekkel? Vajon azokat is szűri majd az algoritmus? A jövőben már csak nyers fotókat tehetünk közzé Instán?
Az intézkedést egyébként azzal indokolta az Instagram, hogy
bizonyos képek nem a valóságot ábrázolják, ezért alkalmasak lehetnek a felhasználók megtévesztésére. Csakhogy egyelőre a művészi és nem álhírterjesztési szándékkal készült és közzétett munkákat hátrányosan érintheti.
Csak ebédmegbeszélés volt az Orbán-Trump találkozó a Fehér Ház honlapja szerint, leirat sem készült róla
Szent-Iványi István bukkant rá a sokatmondó besorolásra a Fehér Ház honlapján. Orbán Balázs viszont máris megmagyarázta, miért nem készült részletes írásos összefoglaló a találkozóról.
A Fehér Ház hivatalos honlapján csupán „lunch meetingként”, azaz ebédmegbeszélésként szerepel Orbán Viktor és Donald Trump november 7-i találkozója.
Bár az eseményről képgaléria és egy 56 másodperces videó is felkerült, a megbeszélésről nem adtak ki részletes írásos összefoglalót, vagyis hivatalos „readoutot”, ellentétben a nap több más elnöki programjával.
Szent-Iványi István volt európai parlamenti képviselő a Magyar Hangnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a „lunch meeting” a diplomáciai protokoll szerint a legalacsonyabb kategóriájú hivatalos találkozónak számít, amely nem minősül érdemi politikai egyeztetésnek, csupán egy szívélyes gesztusnak.
„November 7-én több más tárgyalásról részletesen beszámoltak a honlapon, ez viszont hiányzik. Ez mindent elmond arról, milyen súlyt tulajdonítottak Washingtonban a találkozónak”
– fogalmazott Szent-Iványi.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán reagált Szent-Iványi következtetésére.
„Ott voltam – és ennek éppen az ellenkezője történt. Mielőtt a tárgyalás elkezdődött volna, az amerikai fél a szemem láttára küldte ki a leiratot készítőket a teremből. Az adminisztráció egyik magas rangú képviselője világossá tette, hogy miért történik ez: erre azért van szükség, mert komoly dolgokról, többek között az orosz–ukrán háború lezárásáról akarnak beszélni.
Így is történt. Erről is hosszan beszéltünk. Úgy látszik, hogy az amerikai félnek is fontos, hogy a háborúpárti kör ne értesüljön a békepárti szervezkedés terveiről, meg nekünk is” – írja posztjában.
Szent-Iványi István a két vezető tárgyalásának legfőbb témájáról is szót ejtett az interjúban. Orbán Viktor a találkozó után egyéves mentességről beszélt az orosz energiára vonatkozó amerikai szankciók alól, és egyfajta „pénzügyi védőpajzsot” is említett. Ennek a megállapodásnak a részletei és jogi formája azonban egyelőre nem ismertek, a Fehér Ház részéről hivatalos, jogi aktus formájában történő megerősítés még nem történt meg. Szent-Iványi szerint a november 21-én életbe lépő olajszankciók esetében a mentességhez nem elég egy szóbeli ígéret.
„Csak akkor érvényes a mentesség, ha azt módosítják. Ez tehát egy jogilag rögzített folyamat, amihez nem elég egy kézfogás”
– tette hozzá a politikus.
A találkozóval szinte egy időben egy kétpárti szenátori csoport – republikánusok és demokraták részvételével – határozati javaslatot nyújtott be, amelyben sürgették Európát, és benne Magyarországot is, hogy számolja fel az orosz energiától való függőségét. A magyar fél a tárgyalásokon amerikai cseppfolyósítottgáz-vásárlást (LNG) és nukleáris együttműködést ajánlott, amelynek keretében a Paksi Atomerőmű amerikai Westinghouse-üzemanyagot használna a jövőben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vizit előtt energetikai, hadiipari és pénzügyi csomagról beszélt, a találkozót pedig magas szintű tárgyalásként keretezte.
A megbeszélés hátterében az áll, hogy 2025. november 21-én több olyan általános amerikai engedély is lejár, amely eddig lehetővé tette az orosz olajcégekkel kapcsolatos ügyletek rendezett lezárását. A magyar kormány álláspontja szerint az ország tengerpart nélküli, vezetékes ellátásra utalt, ezért a hirtelen leválás az orosz energiahordozókról aránytalan gazdasági károkat okozna. Ezzel szemben a kritikus amerikai és európai álláspont szerint a magyar energiafüggőség fenntartása az orosz háborús gépezetet finanszírozza, és gyengíti a szankciós rendszert.
A Fehér Ház hivatalos honlapján csupán „lunch meetingként”, azaz ebédmegbeszélésként szerepel Orbán Viktor és Donald Trump november 7-i találkozója.
Bár az eseményről képgaléria és egy 56 másodperces videó is felkerült, a megbeszélésről nem adtak ki részletes írásos összefoglalót, vagyis hivatalos „readoutot”, ellentétben a nap több más elnöki programjával.
Szent-Iványi István volt európai parlamenti képviselő a Magyar Hangnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a „lunch meeting” a diplomáciai protokoll szerint a legalacsonyabb kategóriájú hivatalos találkozónak számít, amely nem minősül érdemi politikai egyeztetésnek, csupán egy szívélyes gesztusnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megduplázza a bankadót a kormány, és nagyobb lesz a hiány Nagy Márton szerint
A választási ígéretekhez nem nyúlnak, ezért 2026-ban is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány. A cechet a bankok fizetik, akiktől dupla annyi pénzt szednének be.
A választások előtt beígért osztogatások miatt a kormány elengedi a korábbi hiánycélokat, és 2025-re, valamint 2026-ra is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A hiányzó pénzt részben a bankoktól szednék be, a kormány ugyanis a bankadó jelentős megemelésére tesz javaslatot – írja a Telex.
Az új terv szerint a 2026-ra eddig tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forintot fizettetnének be a pénzintézetekkel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata szerint – amelyről még nincs kormánydöntés – a bankadó kulcsai emelkednének a 2024-es eredményük alapján: 20 milliárd forintos nyereségig 8-ról 10 százalékra, az efeletti részre pedig 20-ról 30 százalékra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlással elnyerhető adókedvezmény mértékét 50 százalékról 30 százalékra csökkentenék. A hiány fedezéséhez további 192 milliárd forintot az általános tartalékok zárolásából teremtenének elő. A kormány nem nyúlna az olyan jóléti intézkedésekhez, mint a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel, a hasonló kamatozású céges hitelek, a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete.
Nagy Márton szerint „emellett a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”.
A módosított makrogazdasági pálya azzal számol, hogy a magyar gazdaság idén, 2025-ben mindössze 0,5 százalékkal bővül, jövőre, 2026-ban pedig 3,1 százalékos növekedés várható. Az infláció idén 4,6, jövőre pedig 3,7 százalék lehet. A pénzforgalmi hiány idén 3948 milliárd, jövőre 5055 milliárd, 2026-ban pedig 5445 milliárd forint lehet. Az államadósság a tervek szerint a GDP 73,5 százalékán stagnálna a következő években.
Az 5 százalékos hiány a miniszter szerint éppen az a legmagasabb szint, amivel még elkerülhető a túlzottdeficit-eljárás.
A finanszírozáshoz az államnak jövő év első felében devizakötvényt kell kibocsátania. Ennek mennyiségét befolyásolja, hogy Magyarország megkapja-e az uniós SAFE forrásból igényelt 16,2 milliárd euró 15 százalékos előlegét. Ha ez a pénz megérkezik, kevesebb piaci forrásra lesz szükség. Nagy Márton szerint a bankok magas, 18-19 százalékos tőkearányos nyeresége indokolja a magasabb adóztatást. A miniszter elismerte, hogy a bankokkal nem egyeztettek a javaslatról.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni”
– foglalta össze a miniszter.
A bejelentés hátterében a romló gazdasági kilátások és a választások előtti költekezés áll. A hitelminősítők már korábban jelezték a kockázatokat: az S&P a magas hiány és infláció miatt figyelmeztetett, míg a Fitch a gyenge növekedést és a tartósan magas hiányt emelte ki. Az IMF és az OECD szintén a fenntarthatósági aggályokra hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy a jelenlegi intézkedésekkel a hiánycélok nehezen tarthatók. A most bejelentett 5 százalékos hiány a Moody's várakozásainak nagyjából megfelel, a Fitch számára azonban kellemetlen meglepetés lehet. Kockázatot jelent, ha a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, vagy ha újabb kormányzati osztogatási ötletek merülnek fel. Pozitív meglepetést az MNB esetleges kamatcsökkentése hozhatna 2026-ban, amivel a kormány egyelőre nem számol.
A választások előtt beígért osztogatások miatt a kormány elengedi a korábbi hiánycélokat, és 2025-re, valamint 2026-ra is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A hiányzó pénzt részben a bankoktól szednék be, a kormány ugyanis a bankadó jelentős megemelésére tesz javaslatot – írja a Telex.
Az új terv szerint a 2026-ra eddig tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forintot fizettetnének be a pénzintézetekkel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata szerint – amelyről még nincs kormánydöntés – a bankadó kulcsai emelkednének a 2024-es eredményük alapján: 20 milliárd forintos nyereségig 8-ról 10 százalékra, az efeletti részre pedig 20-ról 30 százalékra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlással elnyerhető adókedvezmény mértékét 50 százalékról 30 százalékra csökkentenék. A hiány fedezéséhez további 192 milliárd forintot az általános tartalékok zárolásából teremtenének elő. A kormány nem nyúlna az olyan jóléti intézkedésekhez, mint a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel, a hasonló kamatozású céges hitelek, a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán épp pénzügyi lélegeztetőgépre helyezi hazánkat, a csőd felé robog az ország
A TISZA Párt elnöke szerint a miniszterelnök ugyanazt teszi, mint Gyurcsány a 2006-os választás előtt. Úgy véli, a kormánynak az a célja, hogy „elhazudják a magyarok elől a valóságot”.
Újabb Facebook-posztban bírálta a kormány amerikai megállapodását Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke szerint Orbán Viktor „hollywoodira maszkírozott amerikai meséjéről pár nap alatt kiderült, hogy egy valódi rémálom”. Úgy véli, a kormány a hazudozás után pár nappal már el is ismeri, hogy a miniszterelnök egy mentőcsomagért utazott Washingtonba.
„Orbán épp pénzügyi lélegeztetőgépre helyezi hazánkat.
A szuverenitást éjjel-nappal harsogó hatalom most maga ismerte el, hogy szüksége van egy amerikai nagybácsira, aki megmenti, miután 15 év alatt mintegy 20 ezer milliárd forintot loptak el a magyar emberektől” – írja a politikus.
Magyar Péter szerint Orbán Viktort nem érdeklik a következmények.
„Nem érdekli, hogy az unokáinkat is eladósítja, nem érdekli, hogy haldoklik a gazdaság, nem érdekli, hogy folyamatosan rekordot dönt a költségvetési hiány (tavaly 3948 milliárd, jövőre 5445 milliárd forint). Ugyanazt teszi, mint Gyurcsány a 2006-os választás előtt. Mindent meghamisítanak, minden adatot eltagadnak, miközben a csőd felé robog az ország”
– fogalmazott bejegyzésében.
A TISZA Párt vezetője szerint a kormány Patyomkin-falut épít, és a világ pénzét költi propagandára és szatellitpártokra, hogy „elhazudja a valóságot a magyarok elől”. Posztját azzal zárta: „Nem fog sikerülni. Vége van, elvtársak.”
A vita alapját Orbán Viktor november 7-i washingtoni látogatása adja, ahol Donald Trumppal tárgyalt. A miniszterelnök ezt követően jelentette be, hogy az Egyesült Államokkal egy „pénzügyi védőpajzsban” állapodtak meg, amelynek részleteit a Fehér Ház egyelőre nem közölte. A magyar kormány a kommunikációjában hangsúlyozza, hogy a konstrukció nem mentőcsomag, hanem egy válsághelyzetben aktiválható védelem. A megállapodás kézzelfogható eleme, hogy Magyarország egy évre felmentést kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók alól, amiért cserébe több amerikai LNG vásárlását vállalta.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter később arról beszélt, hogy a védőpajzs egy dollár–forint swap-vonalból (az MNB és az amerikai fél közötti devizacsere-lehetőség), valamint különböző hitelkeretekből állhat. A miniszter úgy fogalmazott, „Magyarországnak is kell egy big brother, ha ez nem Brüsszel, akkor legyen Washington”, utalva arra, hogy a lépés a visszatartott uniós források pótlását és a spekulációs kockázatok kivédését is szolgálja. A TISZA Párt az egyeztetések átláthatatlanságát és az MNB függetlenségének lehetséges sérelmét kifogásolta.
A kormány időközben frissítette a költségvetési hiánycélokat: a korábbi 3,7 százalék helyett 2024 és 2026 között nagyjából 5 százalékos deficittel számolnak. Ez nominálisan 2025-ben 5055 milliárd, 2026-ban pedig 5445 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelent. A kabinet szerint az amerikai megállapodás a finanszírozási kockázatokat mérsékli egy olyan helyzetben, amikor az uniós források egy része továbbra is zárolva van.
Újabb Facebook-posztban bírálta a kormány amerikai megállapodását Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke szerint Orbán Viktor „hollywoodira maszkírozott amerikai meséjéről pár nap alatt kiderült, hogy egy valódi rémálom”. Úgy véli, a kormány a hazudozás után pár nappal már el is ismeri, hogy a miniszterelnök egy mentőcsomagért utazott Washingtonba.
„Orbán épp pénzügyi lélegeztetőgépre helyezi hazánkat.
A szuverenitást éjjel-nappal harsogó hatalom most maga ismerte el, hogy szüksége van egy amerikai nagybácsira, aki megmenti, miután 15 év alatt mintegy 20 ezer milliárd forintot loptak el a magyar emberektől” – írja a politikus.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez vár a nyugdíjasokra: jön a kiegészítés, a 13. havi, és már a 14. havi módjáról is döntés született
A magas infláció miatt korrigál a kormány, így kapnak plusz pénzt az idősek. Decembertől pedig már tartósan magasabb összeg érkezik a számlákra - ígérik.
magasabb lett az infláció, a különbözetet nyugdíj-kiegészítés formájában kapják meg novemberben a nyugdíjasok, az átlagnyugdíj esetében 47.200 forintot
- közölte Zsigó Róbert. A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-en azt nyilatkozta, hogy a mostani nyugdíj-kiegészítést a novemberi nyugdíjakkal együtt szerdától utalják, illetve kézbesítik azoknak, akik nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ők mintegy 2,3 millióan vannak.
Decemberben már az emelt nyugdíj érkezik, januártól pedig újabb, ezúttal 3,6 százalékos nyugdíjemelés lesz, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj is.
Zsigó arról is beszélt, hogy megszületett a döntés arról, hogy lépésről lépésre bevezetik a 14. havi nyugdíjat is.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a korábban megkapott 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt december 31-ig használhatják fel az idősek, eddig több mint 43 milliárd forint értékű utalványt váltottak be.
Szerinte a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 25 százalékkal emelkedett, a nyugdíjak összege pedig közel a duplájára nőtt, „minden eszközzel próbálunk segíteni az időseknek abban, hogy biztonságban, többek között anyagi biztonságban is éljenek” – közölte az államtitkár.
A Népszava azt írja, hogy a nyugdíjak most 65 százalékkal lennének magasabbak, ha a Fidesz-kormány nem vezette volna ki a svájci indexálást a 2010-es kormányváltás után. Akkor ugyanis felerészben a bérek növekedésével, fele részben az infláció mértékével emelték volna az ellátásokat. Katona Tamás közgazdász kiszámolta, hogy mit jelentene ez most:
a nyugdíjak ma átlagosan 65 százalékkal lennének magasabbak. Ehhez képest a 14. havi nyugdíj mindössze 7,3 százalékos éves többletet jelent. Számításai szerint az átlagnyugdíj a jelenlegi 226 ezer forint helyett 373 ezer forint lenne, míg az öregségi nyugdíj átlaga 246 ezer forint helyett 405 ezernél tartana.
Mivel a januári nyugdíjemelés óta
magasabb lett az infláció, a különbözetet nyugdíj-kiegészítés formájában kapják meg novemberben a nyugdíjasok, az átlagnyugdíj esetében 47.200 forintot
- közölte Zsigó Róbert. A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-en azt nyilatkozta, hogy a mostani nyugdíj-kiegészítést a novemberi nyugdíjakkal együtt szerdától utalják, illetve kézbesítik azoknak, akik nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ők mintegy 2,3 millióan vannak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
