SZEMPONT
A Rovatból

„Ha mögé néztek volna, akkor több ezer gyereket látnak sérülten, betegen” – teljes bizonytalanságban vannak a kupakgyűjtők

A hulladékgazdálkodás államosításával a kupakgyűjtés szabályozását is a MOL vette át. De egyelőre minden leállt, pedig a beteg gyerekeknek most is nagy szükségük lenne a segítségre.


Talán mindenki találkozott már olyan jótékonysági felhívással, amely kupakok gyűjtésére, leadására buzdított, legtöbbször egy konkrét célt is megjelölve: egy alapítvány támogatását, vagy egy adott beteg gyermek gyógykezelésének segítését. A kupakokat hulladék átvételi helyekre viszik, ahol kilónként 60-80 forintot kaphatnak érte. Egy nagyobb műanyag zsák maximum 8-10 kilós lehet, ki lehet számolni, mennyi munka van a támogatás összekaparásában.

Ez a szegény emberek karitatív eszköze. A kupakokat közösségi munkában gyűjtik, zsákolják, szállítják. Most ők kerültek teljes bizonytalanságba.

Történt ugyanis, hogy központosították a hulladékgazdálkodást, és a monopóliumot a MOL nyerte el. A vállalat létrehozta a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-t (MOHU), amely a MOL csoport részeként meg is kezdte a felkészülést a piac július elsején történő átvételére. Ekkortól az addigi átvevőhelyek csupán a kiskereskedelmi láncolat láncszemei lesznek, melyeknek kötelező továbbadni a MOHU felé az átvett hulladékot, megszabott felvásárlási áron.

Csakhogy az érintettek néhány nappal a rendszer indulása előtt sem ismerik a részleteket, és a kupakgyűjtések országszerte leálltak, hatalmas nehézségek elé állítva az érintett családokat.

Csepely Éváék évek óta gyűjtöttek kupakokat kisfiuk, Kornél kezelésére.

„Több százezer forint összejött évente. Nekünk az nagyon nagy segítség volt, hogy a gyereket el tudjuk rehabilitációra hordani” - mondja az édesanya.

Kornélról három évesen derült ki, hogy nyitott szívsövénnyel és kromoszómarendellenességgel született. 6 és fél hónapos kora óta West-szindrómás, ami az epilepsziának egy agresszív formája. Nem beszél, nem mutogat, nem szobatiszta, nem tudja megrágni az ételeket, rengeteg gyógyszert kell szednie.

„Most, 2-3 havonta hordjuk a rehabilitációra. Amikor 3 évesen kiderült, hogy nagyon nagy problémák vannak vele, akkor Sopronba hordtuk, most pár éve Solymárra, a Borsóházba. Létrehoztunk Kornélkának egy alapítványt, a Segíts Te Is Kornélon Alapítványt, azt gondolván, ha van egy számlaszám, akkor könnyebben megtalálnak minket a támogatások. Sajnos nem így lett, nem érkezik annyi pénz, hogy a gyereket tudjuk belőle fejlesztésre hordani.”

6-7 éve kezdtek el a kupakot gyűjteni. Akkor még 65 forintot adtak kilogrammonként, és Csömörre, illetve Tinnyére hordták.

„Az emberek kezdettől fogva annyira segítőkészek voltak a gyűjtésben! A 99 éves mamitól a kétéves kisbabáig mindenki gyűjtötte nekünk a kupakot. Több tonna kupakról beszélünk, amit egyedül, segítség nélkül, a sérült kisfiammal szedtem össze, meg a kislányommal.”

Vettek egy egyterű autót, meg egy utánfutót, és így próbálták összeszedni mindenhonnan a kupakot. Csepely Éva szerint több százezer forint össze is jött évente. „Én azt gondolom, hogy két kezelés biztos, hogy kijött a kupakok árából évente.”

De ennél sokkal több kiadásuk van. „Például a sérült gyerekeknek három darab pelenka jár naponta. Az én kisfiam 13 éves, azt a három darab pelenkát szerintem hajnal 4-től délelőtt 10 óráig elfogyasztja.”

A többit saját zsebből kell megvenniük. „Most már nem lehet közgyógyra felíratni, mert kivonták a közgyógyos keretből. Így 300 forint darabja. 8 és 10 darab között fogy el naponta. Hat csomag pelenkát szoktam venni Korinak. Egy csomag pelenka 9000 forint. Úgyhogy 6x9, vagyis 50 ezer forint csak a pelenka. Nem beszélve arról, hogy szedi a gyerek az epilepszia-gyógyszereket. A támogatott gyógyszer nem igazán hatásos, viszont mióta a CBD olajat szedi, rohammentes.”

Ez viszont 26.500 Ft, és 25 napra elég.

„Hiába kell nekünk kifizetni, de a föld alól is összeszedi a szülő azt a pénzt, hogy a gyerekét ne lássa rohamozni. Én nem szeretnék oda visszakerülni, amikor minden hajnalban arra keltünk fel, hogy a kisfiamnak 16 perces rohama volt”

- mondja Éva.

Dolgozni az ápolás mellett nem tud, így a 208.800 Ft otthon ápolási díjból, a 23.300 Ft-os emelt családi pótlékból, meg a kislányuk után járó emelt családi pótlékból élnek.

„Az apa fizetése meg megy a millió hitelre, amit felvettünk, hogy Kornélkának biztonságos környezetet tudjunk nyújtani. Korábban egy társasházban laktunk 49 négyzetméteren, de a Covid ideje alatt, amikor a gyerek be volt zárva kiköltöztünk onnan. Egy súlyosan és halmozottan sérült gyereknek elég nehéz megmagyarázni, hogy nem mehet ki, mikor önállóan csak járni képes, és nem csinálhatta még azt sem. Akkor határoztuk el, hogy veszünk egy családi házat. Egy jövedelemre 4 és fél millió forint hitelt kaptunk. Azóta építgetjük ezt a házat, hogy Korinak biztonságos legyen. Kértünk arra is segítséget, benne voltunk a televízióban, de senki nem jelentkezett. Illetve egy vállalkozó jelentkezett, aki egy fél évig váratott magára, hogy ő majd jön és segít nekünk lakhatóvá tenni az ingatlant, majd ennyi idő után végül csak annyit mondott, hogy sorry, de nem tud jönni.”

A szülők mindent megtesznek, hogy Kornélt folyamatosan hordhassák rehabilitációra.

„Éppen a héten kértem egy terápiás javaslatot a Borsóháztól. Azt írják: Az elért eredmények és a további fejlődés érdekében Kornélnak kifejezetten javasolt az elkövetkező egy évben a komplex program folytatása. Javasolt terápiás intenzitás, egy-másfél havonta egy hét. A terápia költsége: a komplex napi 2+2 órás terápiás program kedvezményes ára 160.000 Ft/hét. Hosszú távú előfinanszírozás esetén további kedvezményt biztosítva 155.000 Ft/hét.” Kornél és családja vidékről érkezik, számukra szállás szükséges, melynek ára 50-60 ezer forint.

Évának fogalma sincs, ha kiesne a kupakgyűjtés, miből pótolnák ezt az összeget. Már most is nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

„Itt vagyunk teljesen kétségbe esve, a következő rehabilitáció kezdete az július másodika, nem tudom, mit fogunk csinálni, holott már kiírták a Borsóházas honlapra, és ha lemondjuk az időpontot, akkor is valahány százalékot meg kell térítenünk, merthogy akkor valakit a helyünkre kell intéznünk. El se tudom képzelni, mi lesz így.”

Nagyon sokan vannak ebben a helyzetben.

A MOL annyit közölt, hogy „már folyamatban vannak azok az előkészületek és megállapodások, amellyel biztosítjuk, hogy folytatódhasson a karitatív célokra történő kupakgyűjtés.” Most kötik a szerződéseket a gyűjtőpontokkal és hulladékhasznosítókkal, és azon dolgoznak, „hogy a karitatív célokra történő kupakok átvétele folyamatos legyen.”

Bigus Árpádné Melinda egy ilyen gyűjtőpontot vezet, de őt még nem keresték, így egyelőre teljesen leálltak. Pedig szerinte már eddig is nagyon nehéz körülmények között dolgoztak.

„Ez a kupakgyűjtéses dolog tíz évvel ezelőtt kezdődött. Nyilvánvalóan a kényszer vitte bele az embereket abba, hogy a pénzszerzésnek ezt a módját válasszák. Ott voltak azok az emberek, akik otthon gyűjtögették, és a kis szatyorkájukkal elvitték egy gyűjtőpontra, az a gyűjtőpont több zsákkal elment egy nagyobb gyűjtőpontra, tehát ez egy óriási összefogás volt, ami ismeretlen emberek munkáját hozta össze, és lettek belőle kamionnyi leadandó mennyiségek.”

Melinda szerint mindez hosszú évek alatt fejlődött egy kvázi országos hálózattá. Mindig voltak rászorulók, főleg beteg gyerekek, és olyanok, akik megpróbáltak segíteni rajtuk.

„Valamikor régen a 10 forint is szép pénz volt érte, most 85 forintért vesznek át 1 kiló kupakot. Vannak olyan közbenső átvevők, akik ennél jóval kevesebbet adnak érte, de a kényszer nagy úr, tehát sokan voltak olyanok, akik akár 40 forintért is leadták inkább, mert egyben pénzt kaptak, még ha az 20 ezer forint is volt.”

Egy zsák kupak nagyjából 800-1000 Ft-ot ér, egy kamionnyi 4-500 ezer Ft-ot. Ez a mennyiség durván egy év alatt jön össze egy kiterjedt támogató hálózattal rendelkező gyerek részére.

„A rendszer nagyon sokáig jól működött, mert az ár és a költség aránya elég jó volt ahhoz, hogy megérje csinálni. Mára jutottunk el oda, az üzemanyagár-robbanásnak köszönhetően, amikor már mi is úgy éreztük, meg kell fontolni azt, hogy egyáltalán megéri-e.”

Ebben a helyzetben jött az új szabályozás, ami fenekestül felforgat mindent.

„A július elsején érvénybe lépő új szabályozás szerint a hulladékhasznosítók már csak szerződéses jogviszony keretében, a MOL-lal együttműködve tudnak dolgozni.”

Melindáék attól tartanak, hogy ha marad is a kupakgyűjtés, jelentősen csökkennek majd az átvételi árak, mert minden egyes hulladékhasznosító csupán egy közbenső átvevőhely lesz.

„Az ebben a szakmában tevékenykedő ismerőseim közül mindenki egyértelműen azt mondja, hogy meg sem fogja közelíteni az átvételi ár a jelenlegi 85 forintot, ami már most is necces, hiszen ebbe irdatlan munkát kell beletenni.”

„De közben arról beszélünk, hogy vannak olyan élethelyzetben lévő családok, ahol nincs más forrás segíteni a beteg gyermekeken, ritkább esetben felnőtteken. Ezek a beteg gyerekek innentől kezdve, miután nincs mivel visszapótolni ezeket az összegeket, nem fognak eljutni például a Borsóházas kezelésre, amire egyébként nagyon nagy szükségük lenne. Illetve nem lesz mondjuk pelenka, nem lesz állítógép, vagy egy olyan műtét, amiért fizetni kell, mert nem fizeti a társadalombiztosítás, vagy olyan gyógyszer, amit szintén nem, vagy ha támogat is a TB, akkor olyan az ára, hogy nem tudja megfinanszírozni a család. Tehát ez pótolhatatlan.”

Rainiss Andrea egyesülete egy gyűjtőszívet működtetett, ahová a kupakokat dobálhatták. Most az is zárva van.

„Pár évvel ezelőtt az egyesületünknek az egyik tagja azt mondta, hogy mit szólnátok hozzá, ha mi is egy kupakgyűjtó szívet készíttetnénk. Akkor még Magyarországon csak egy-kettő ilyen szív volt. Megálmodtunk, megcsináltuk. Most is kiráz tőle a hideg, hogy ezalatt a közel három év alatt húszszor ürítettük, és mindig volt mellette még több zsák, hozták pluszba.”

Az első adagot Szentkirályszabadjára vitték, mert nem találtak más elérhetőséget. „Örültünk, hogy valaki fogadta. Ott egy gyönyörű szép kislány feküdt az ágyban, mozdulatlanul. Mutatta az anyukája, hogy köszöni szépen, nézze meg, őneki van ez a kupakgyűjtés.”

„Később elvittük a Fanni Házat Támogató Alapítványnak. Ott a gyerekek, felnőttek közösen átválogatták, és amikor már összegyűlt egy nagy autóra való, akkor elszállították valahová, ahol úgy tudom, kilónként kaptak 80 forintot. Mi tehát az értékesítésben nem vettünk részt, csak a segítséget adtuk.”

Bevezetett egy szobába, ezt úgy képzelje el, hogy plafonig értek a zsákok.
Ez 25-30 ezer forintnyi kupak lehet – még most

Andrea azt mondja, végtelenül szomorú, hogy a teljes bizonytalanság miatt most le kellett állniuk.

„Ez a pénz, amit gyűjtöttünk, nemcsak mi, hanem mások is az országban, a beteg gyerekek javára lett félrerakva és gyűjtve, ezzel támogatva olyan gyerkőcöknek az életét, akik valamilyen oknál fogva sérültek, betegek. Ebből tudták őket elvinni kirándulni, vagy kezeléseket támogatni.”

„Egész Magyarországon jószerivel most már nincs olyan falu, ahol ne lenne kupakgyűjtő szív. Most fekete masnival ott állnak bezárva, legalábbis a miénkre tettünk egy fekete masnit.”

„Most fekete masnival ott állnak” (fotó: Rainiss Andrea)

Andrea szerint még az utolsó héten is volt olyan, aki közzétette, négy tonnát gyűjtöttek.

„Na most számoljunk, hogy egy kupak hány gramm. Ez Magyarországon valódi közösségi összefogás volt.”

„Az a baj, hogy ha valamit létrehozunk, és ez elkezd működni, azután valaki azt mondja, hogy innentől ez másképp működjön, senki nem néz mögé” - mondja.

„Mert ha mögé néztek volna, akkor több ezer gyereket látnak sérülten, betegen, boldogan, mosolygósan, hogy kaptak egy játékot, hogy elutazhattak valahova, hogy fagyizhattak, hogy kaptak egy esélyt. A lélek hiányzik minden döntés mögül.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk