HÍREK
A Rovatból

Brutálisan drágul az ipari hulladékkezelés júliustól, de valószínűleg a lakosság issza meg a levét

Sokan nem tudják, hogy új hulladékgazdálkodási rendszer indul július elsejétől Magyarországon, a Mol pedig igencsak jól járhat, miután 35 évre megkapta a hazai hulladékkezelés nagy részét.


Durva díjemelést jelentett be a kormány, miután koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét. Júliustól a gyártóknak fizetniük kell a termékeik jövőbeli hulladékkezeléséért, ezt a többletköltséget pedig minden bizonnyal beépítik majd az áraikba – vagyis a lakosság is megérzi majd.

Július 1-jétől új hulladékgazdálkodási rendszer indul Magyarországon, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött a Mollal.

Innentől az olajipari cég leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. koordinálja a lakossági szemétszállítást és szinte az összes iparihulladék-feldolgozást, -kezelést. A kormány pénteken rendeletben határozta meg az új hulladékkezelési díjakat, melyeket a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján ezt be fogják építeni a termékeik árába – írja a Szabad Európa.

A cégek eddig termékdíjat fizettek bizonyos hulladékáramok esetében. Az új szabályozással számukra elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a gyártók fizetnek a termékeik jövőbeli hulladékkezeléséért, például azok újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért. Mindez érinti a csomagolóanyagokat, az irodai és reklámhordozó papírokat, a sütőolajat és -zsírt, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, az elektromos és elektronikus berendezéseket, a gépjárműveket, a gumiabroncsokat, az elemeket és akkumulátorokat, bizonyos textiltermékeket, továbbá a fából készült bútorokat.

A pénteki rendeletre reagálva a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) közleményt adott ki, melyben arra figyelmeztettek, hogy jelentősen növelheti az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása. A közleményben elsősorban a csomagolóanyagok után fizetett díjemelés hatásait elemezték. Mint írták,

az élelmiszeripar nagy valószínűséggel át fogja hárítani a vásárlókra a kormányzati díjterhelés nagy részét. Ugyanis hiába fizet a lakosság rezsicsökkentett szemétszállítási díjat, az ipari szereplők díjának emelése megjelenik majd a termékek árában. A FÉSZ szerint az élelmiszerárak további növekedése várható a július 1-jétől bevezetendő magas díjak miatt.

Az új rendszer brutális drágulást hoz az EPR-díjtételek terén: például eddig egy kilogramm műanyag csomagolásért 57 forintot kellett fizetni, míg júliustól már 219 forintot, ami 384 százalékos emelést jelent. A fémcsomagolás díja 984 százalékkal, az üvegé 405 százalékkal, a számítógép-monitoroké és -képernyőké pedig 635 százalékkal emelkedik. Az irodai papír után fizetett díj 674 százalékkal nő. Nehezen elképzelhető, hogy ezekért a termékekért nem fognak többet kérni a jövőben.

A korábbi termékdíjjal ellentétben az EPR-t nem az államnak kell fizetni, hanem közvetlenül a MOHU-nak. Termékdíjból évente átlagosan 85 milliárd forint folyt be az adóhivatalhoz, ebből mintegy 15 milliárdot a hulladékkezelés finanszírozására fordítottak, a többi az államkasszában maradt.

A kormány most olyan díjazást vezet be, amely több mint háromszor annyit fial, mint a termékdíj, és éves szinten közel háromszázmilliárd forintos garantált bevételt jelent a Mol hulladékkoncessziós cégének.

Egyébként a kormány egy uniós rendeletre hivatkozva vezette be a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. Az EU öt anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR-rendszer alkalmazását, a magyar kormány pedig összesen 11 anyagáramra vezette be azt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Beengedték az RTL-t a kísértetházként álló Bosnyák téri kormányzati irodakomplexumba, már a bútorok is a helyükön vannak
Teljesen elkészült a Bosnyák téri kormányzati irodakomplexum, de az új kormány a zuglói polgármester szerint leállította a beköltözést. Az RTL Híradó által bemutatott épületben a NAV és az Államkincstár is helyet kapott volna.


Bekapcsolt klímák hűtik az üres szobákat, a vadonatúj bútorokon még ülésnyom sincs a Bosnyák téri kormányzati szuperkomplexumban, ami június végére teljesen elkészült, mégis kísértetházként áll a XIV. kerületben. A 240 milliárd forintos beruházás sorsa teljes bizonytalanságba süllyedt, miután a kormány leállította a beköltözést – számolt be róla az RTL Híradó, amelynek stábja bejutott az üresen kongó épületekbe.

Eredetileg ide, a hét épületből álló komplexumba költözött volna a Magyar Államkincstár, a NAV, a Magyar Posta és több kormányhivatal is. A projektet még az előző, Orbán-kormány nyilvánította nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá, majd az állam meg is vásárolta azt a kivitelező Bayer Construct Zrt.-től.

A cég közölte a vételár részleteit is: a felszín feletti épületek 223,2 milliárd forintba, a mélygarázs 22,6 milliárdba, a felszín alatti közös területek pedig 8,9 milliárd forintba kerültek. Bár minden határidőre elkészült, a költözésből egyelőre nem lesz semmi.

„Több jelentős szervezetnek szánták ezt a kormányzati komplexumot itt mögöttem, de jelenleg minden le van állítva a tudomásunk szerint. Senki nem megy sehová, senki nem tud semmit, várakozás van” – mondta a Híradónak Rózsa András, Zugló polgármestere.

Arra a kérdésre, hogy ki állította le a folyamatot, a polgármester úgy felelt: „Tudomásom szerint ez kormányzati döntés volt.”

A döntés hátterében a kormányváltás utáni politikai irányváltás áll. Míg az előző kabinet jó üzletnek tartotta a vásárlást, a jelenlegi vezetés már másképp látja a helyzetet. Gulyás Gergely még 2024-ben azzal érvelt a vétel mellett, hogy az állam jól jár az ügylettel. „Mind a négyzetméter-árat tekintve, mind pedig azt a működési struktúrát, ami a bérleményt tulajdonnal váltja fel, úgy gondolom, jól jár a magyar állam” – fogalmazott akkor.

Magyar Péter azonban már az első kormányinfóján jelezte, hogy a hasonló ügyleteket górcső alá veszik.

„Az összes Tiborcz-féle beruházást – és ez nem csak Tiborcz, hanem a Bayer Construct és az összes ilyen oligarchacég – az első betűtől kezdve felül fogjuk, és felül kell vizsgálni, hiszen teljesen szabálytalan konstrukciók voltak” – szögezte le.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium megerősítette, hogy jelenleg is zajlik az előző kormány által megvalósított ingatlanvásárlások felülvizsgálata. Arról azonban, hogy a vizsgálat végén beköltözhetnek-e a hivatalok a Bosnyák téri komplexumba, a folyamatban lévő ügyre hivatkozva nem adtak tájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Alig két napja érkeztek, máris megszöktek a Fővárosi Állatkert új majmai
A Fővárosi Állat- és Növénykert új lakói, a hulmán langurok alig két nappal a szerdai bemutatásuk után hagyták el a kifutójukat. A 74 év után újra Budapesten látható faj egyedeit a biztonsági protokolloknak megfelelően húsz perc alatt befogták.


Húsz percig tartott a rendkívüli helyzet a Fővárosi Állat- és Növénykertben: péntek délután egy nemrég érkezett hulmán langur testvérpár rövid időre elhagyta a kifutóját. Az intézmény szakmai stábja azonnal életbe léptette a vonatkozó biztonsági és állatvédelmi protokollokat, és kiürítette az érintett épületet – írta az esetről a Blikk.

Az intézmény a Facebook-oldalán erősítette meg a történteket: „A frissen beköltözött hulmán langur párunk rövid időre elhagyta a számukra kijelölt területet.”

A gondozók mintegy 20 percen belül, sérülés nélkül megoldották a helyzetet.

Az épületet ezt követően ismét megnyitották a látogatók előtt. A két állat jelenleg biztonságban van, gondozói felügyelet mellett a belső kifutóban tartózkodik, és láthatóan nem viselte meg őket a rövid kaland. Megerősített biztonsági intézkedéseket vezetnek be, amelyek várhatóan legfeljebb egy hétig tartanak, a hulmán testvérpár pedig előreláthatólag csak a jövő hét végén lesz újra látható a közönség számára.

Az állatkert közlése szerint a hulmán langur alapvetően nem veszélyes faj, természetes élőhelyén jól alkalmazkodik az ember közelségéhez.

Ugyanakkor vadállatként minden hasonló esetben a lehető legszigorúbb eljárásrend szerint járnak el, ami elsősorban az állatok nyugalma és a látogatók biztonságát szolgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt az Express One, miért késnek heteket a csomagok, és hogyan próbálják a helyzetet megoldani
A futárcég elismerte a hetekig, esetenként egy hónapig is tartó csúszásokat. A káoszt a megszokottnál három-négyszer nagyobb csomagmennyiséggel magyarázzák, amit az új uniós vámszabályok előtti rendelési roham okozott.


„Gyorsan, egyszerűen átvehető csomag” – hirdeti a felirat az automatán, a valóság azonban sokak számára hetek óta tartó idegőrlő várakozás. Az utóbbi időben rengeteg panasz érkezett az Express One-ra, mert a pár naposra ígért kézbesítésből hetek, sőt, akár egy hónap is lett. A cég most az RTL Híradóval közölte, hogy a megszokottnál három-négyszer nagyobb csomagmennyiséggel kell megbirkózniuk, és ez okozza a fennakadást.

A közösségi oldalakat elárasztották a dühös kommentek, a panaszosok arról írnak, hogy a nyomon követés alapján a megrendelt termékük hetek óta egy raktárban vesztegel. Van, aki már egy hónapja vár a csomagjára, miközben az ilyen szállítások normális esetben mindössze 3 napot vesznek igénybe.

A cég kérdésre elismerte a problémát, és közölte: „az országosan kezelt küldeményeink kb. 10%-át érinti valamilyen mértékű késedelem.”

Indoklásuk szerint a helyzet azért alakult ki, mert „a megszokottnál három-négyszer nagyobb csomagmennyiséggel kellett megbirkóznunk”. Hozzátették, a torlódás elsősorban Budapesten jelentkezik, amit vidékről átvezényelt futárokkal próbálnak orvosolni.

A számok mögött azonban frusztrált ügyfelek állnak, akiknek a cég sokszor érdemben nem is magyarázza a késést.

Az egyik panaszos, Paule István egy 40 ezer forintos, Kínából rendelt termékre vár. A férfi arról számolt be, hogy a csomagkövető szerint a küldeménye már két hete a cégnél van, de a kiszállítás dátumát csak tologatják, az ügyfélszolgálat pedig elérhetetlen.

„Azt látom, hogy már 14 napja náluk van a küldemény, és mindig csak frissítik a dátumot, mindig a következő napra: majd, majd, majd. Kommunikálni nem tudok velük; telefonon nem érhetők el, az e-mailekre pedig már nem reagálnak” – panaszolta.

Egy másik pórul járt vásárló, Dobos Emma arról számolt be, hogy a cégtől folyamatosan ellentmondásos tájékoztatást kap.

„Az egyik ezt mondja, a másik azt, hogy rendszerhiba. E-mailekben is teljesen ellentmondanak maguknak. Minden alkalommal elmondják, hogy a csomagomat másnap kiszállítják; természetesen ez nem történik meg” – mondta.

A Fogyasztóvédelmi hatóság szerint nem egyedi esetről van szó. Hozzájuk folyamatosan érkeznek a panaszok, és úgy látják, a probléma rendszerszintű.

A hatóság szerint „elsősorban az a probléma, hogy maguk a futárcégek nem járnak el kellően körültekintően; nincs meg az a kapacitásuk, hogy megfelelő időben minden csomagot a helyére tudjanak szállítani, miközben a kereslet óriási, hiszen rengetegen vesszük igénybe, nagyon sokat rendelünk – már nem csak karácsonykor.”

A mostani óriási rendeléshullám mögött az állhat, hogy sokan még a július 1-jén életbe lépett új uniós vámszabályok előtt akartak rendelni. Akkortól ugyanis már a Kínából és más, EU-n kívüli országból érkező kis értékű áruk után is vámot kell fizetni, amit sokan igyekeztek elkerülni egy utolsó, nagy bevásárlással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt: Feljelentést tettem egészségügyi miniszterként
Az egészségügyi miniszter hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a rendőrséghez a borsodi kórház ügyében. Az intézmény egy jogerős ítélet szerint közel 800 millió forinttal tartozik a Medcenter Kft.-nek.


Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter péntek este a Facebookon közölte, hogy hivatali minőségében a hatóságokhoz fordult.

„Feljelentést tettem egészségügyi miniszterként. Az egészségügyben a közpénzek védelme, a betegek érdeke és az intézmények felelős működése nem lehet alku tárgya. A mai napon feljelentést tettem a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányságon hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. A beadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. közötti ügyben feltárt körülmények alapján készült”

– írta.

Álláspontja szerint az ügyben olyan döntések és mulasztások történhettek, amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak. Hegedűs hozzátette, a büntetőjogi felelősség megállapítása a hatóságok és a bíróság feladata, de neki miniszterként kötelessége megtenni a szükséges jogi lépéseket, ha súlyos visszásság gyanúja merül fel.

„Nem lesz következmények nélküli, ha bárki a közvagyonnal felelőtlenül bánik” – üzente.

A Borsod-Abaúj Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. között évek óta húzódik egy jogvita, amely egy 2024 júniusában született jogerős bírósági ítélettel lépett új szakaszba. A kórház ekkor egy pert vesztett, és a Medcenter javára – kamatokkal együtt – mintegy 800 millió forint megfizetésére kötelezték a sugárterápiás eszközökkel kapcsolatos vita miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk