SZEMPONT
A Rovatból

„Ha ez trükk volt, nem jött be” - Dorner Lajos a vonatok átszámozásáról és a hétvégi vasúti káoszról

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke a balatoni vonalon további súlyos tömegjelenekre számít. Szerinte a probléma fő oka, hogy sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. június 11.



„Aki abban hisz, hogy ha egy másik kormány lesz, akkor a sorompó nem hibásodik meg, az azért jól gondolja meg, hogy miben hisz a következő időszakban” – mondta Lázár János szerda esti fórumán a szombati vasúti káoszról. A pünkösdi hétvégére teljesen összeomlott a MÁV balatoni fővonala. A Mávinform hosszú posztban sorolta a menetrendi kényszermódosításokat: a visszaforduló InterCityket, a végállomás előtt megszakított járatokat, a vonatpótló buszokat. A miniszter teljes jegyár-vissszatérítést ígért. Hozzátette, egy vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy az elődei közül hibázott-e valaki azzal, hogy nem kérték számon a karbantartást a felújítást tíz évvel ezelőtt végző Siemensen. Vitézy Dávid szerint azonban ami történt, az a miniszter felelőssége. A volt közlekedési államtitkár szerint a balatoni közlekedés azért állt fejre, mert meghibásodott az egyik sorompó vezérlőjének szellőztetőrendszere, és nem volt pótalkatrész, hogy gyorsan kicseréljék. Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lázár minden egyes eszközbeszerzést a minisztérium jóváhagyásához kötött.

Másnapra a probléma elhárult, ennek ellenére 300 buszt vezényeltek Budapestre, majd a Balatonra. Hétfőn pedig szintén Vitézy információi szerint Lázár János utasítására átszámozták a jelentősen késő vonatokat, hogy azok eltűnjenek a vonatinformációs rendszerből. A történtekről Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Az igaz, hogy hétfőn a sokat késő vonatokat egyszerűen átszámozták, így a kijelző szerint már nem is volt olyan durva a késés?

– Ilyet még nem láttam, és nem is értem, mi értelme lenne. Attól még ugyanaz az utas utazik rajta. Lehet, hogy jobban nézett ki az állomási kijelzőn, ha nem volt annyi piros jelzés. De ha ez csak két-három vonattal történt, miközben napi 90 megy a Balatonra, az nem oszt, nem szoroz.

– A MÁV szerint ez bevett gyakorlat, és nem érinti a késés miatti visszatérítést. Ők „így szokták”. Ön viszont erről nem tud.

– Lehet valaki túlbuzgó volt. Káoszüzemmódban sok minden előfordul, és nem biztos, hogy értelme is van. Ráadásul vannak nem MÁV-os applikációk, amik szintén követik a vonatok mozgását, ám azokon az ilyen trükkök nem látszanak. Ott az eredeti vonatszám marad. Szóval ha ez trükk volt, nem jött be. De lehet, hogy egyszerűen csak kapkodás volt.

– Olyat se sűrűn látunk, hogy egy buszflotta kísérje a balatoni vonatokat, ha esetleg leállnak, az utasok átülhessenek...

– De nem álltak le. Voltak, amelyek késtek, voltak műszaki hibák, ilyesmi előfordul. Úgy fogalmaznék: a mostani vezetés megpróbál mindent megtenni azért, hogy az elmúlt évek forráskivonását legalább elfedje. De a helyzet az, hogy a kapacitás már nem elégséges. A tavalyi adatokhoz képest is jelentősen nőtt az igény a vasút iránt. Azt látjuk, hogy nemcsak a COVID előtti szintre épült vissza a forgalom, hanem azt is jelentősen meghaladta. Ehhez jött még a vármegyebérlet hatása.

Már tavaly is súlyos tömegjelenetek voltak, már akkor sem volt elég jármű. Idén, ahogy a magyarok visszatértek a Balatonra, a helyzet még súlyosabb lesz.

Pedig mostmár emeletes, légkondicionált, szinte vadonatúj járművek közlekednek folyamatosan. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy a MÁV az innen-onnan összeszedett járművekkel járta meg a Balatont. Ez azért történt, mert a különböző igazgatóságok rendszerint a legrosszabb állapotú kocsikat küldték oda. Most már igyekeznek a legjobbakat küldeni, illetve mindent odairányítanak, ami elérhető, de ez sem elegendő.

– Ezek az emeletes, légkondicionált vonatok év közben máshol közlekednek?

– Elsősorban a budapesti elővárosi forgalomban közlekednek. De most hosszú hétvége volt, nyáron meg nem lesz iskola, ilyenkor más a helyzet. Ekkor az elővárosi, bejárós forgalomból lehet elvenni járműveket. De sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő. Irgalmatlan mennyiségű kerékpáros turista érkezik, nem ritka, hogy vonatonként 30-40-50 kerékpárost kellene elszállítani. Egy Flirt motorvonatban például szabály szerint 8 biciklit lehet elhelyezni, ha triplázzák, az is csak 24, miközben akár 60-an is jönnének.

Kezelhetetlen mennyiségű ember van. Ez óriási problémát jelent.

És ott vannak a csoportok is, például iskolai csoportok, melyek gyakran előzetes bejelentés nélkül jelennek meg. Egy tanítónő megérkezik 35 gyerekkel, és csodálkoznak, hogy nem tudnak felszállni. Pedig egy héttel korábban kellene jelezni az utat, hogy a vasúttársaság felkészülhessen. Így nehéz tervezni. Ilyenkor mit tehetnek? Leakasztanak egy autóbuszt, mert vonatot nem tudnak. Egy mozdonyhoz nem elég csak a jármű, kell hozzá mozdonyvezető is, aki rendelkezik a szükséges típus- és vonalismerettel. Nem lehet csak úgy áthelyezni egy mozdonyvezetőt Nyíregyházáról a Balatonra.

– Most az a baj, hogy végre sokan akarnak utazni? Hát nem azt akartuk, hogy az emberek vasúton, kerékpárral közlekedjenek? Miért nem él a MÁV ezzel a lehetőséggel?

– Válasszuk ketté. Van ennek egy műszaki és egy üzleti oldala. Az utóbbival kezdem, mert az a könnyebb. Mikor működött a MÁV üzleti alapon? Soha. És soha nem is fog. A MÁV egy közszolgáltatást ellátó szervezet, nem üzleti alapon működik, nem is tud úgy működni. Magyarországon egyetlen vasúttársaság működik üzleti alapon: a RegioJet. De az egy magáncég, amely csak azon az útvonalon, csak akkor közlekedik, amikor az számára nyereséges, és olyan kapacitással, amilyennel ő maga szeretné. A MÁV-nál ez nem így van. A MÁV-nak előírják, hogy mikor, hány órakor, milyen kapacitással, hová kell mennie, de ehhez általában nem biztosítják a megfelelő finanszírozást. Ez egy teljesen más környezet: nem üzleti, hanem kvázi szocialista.

– Más európai országokban is veszteségesek a nemzeti vasúttársaságok?

– Gyakorlatilag kivétel nélkül mindenhol.

– A MÁV-tól leválasztották annak idején a MÁV Cargót, ami viszont nyereséges volt, hiszen az üzleti alapon működött. A kettő együtt nem lenne életképesebb, mint külön?

– Uniós szabályozás alapján ez nem lehetséges. A Cargo a szabadpiacon működik, ezért nem lehet keresztfinanszírozni, mert az tilos. Az Unió preferálja a versenyt, még a személyszállításban is, de például a vasút esetében, ami természetes monopólium, ezt nem veszik annyira komolyan.

Ezért lehetséges, hogy a közszolgáltatási szerződéseket tíz évre meghosszabbítják, gyakorlatilag kamupályázattal.

Vannak országok, ahol tényleg van verseny, például Ausztriában a Bécs–Linz–Salzburg vonalon, vagy Csehországban Prága–Brno–Ostrava viszonylaton. De a többi vonal közszolgáltatási alapon működik ott is.

– Akkor nézzük a műszaki oldalt...

– Tehát látjuk, hogy a forgalom nő. Jövőre is nőni fog, és azután is. Ha van pénz, rendelhetnénk kerékpárszállító kocsikat, mozdonyokat – bármit. De ez közszolgáltatás, így közbeszerzést kell kiírni, vagy tendert. Csakhogy a gyártási kapacitások Európa-szerte lekötöttek, mert most mindenhol reneszánsza van a vasútnak. Három-négy-öt év, mire bármit meg lehet venni. És akkor jön még a típusengedélyeztetés, ha új típus. Tehát ha ma elkülönítenénk pénzt a költségvetésben kerékpárszállító kocsikra, öt év múlva lenne belőle valami. Ez túl hosszú táv egy kormányzati ciklushoz. Ez itt a probléma.

– Egy olyan országban, ahol még mindig sokan ingáznak, ahol sokaknak nincs más közlekedési lehetősége, és ahol a vasút a legkörnyezetbarátabb mód, főleg az elektrifikált szakaszokon, miért nem készültek stratégiai tervek az elmúlt húsz évben?

– Rengeteg terv készült.

– De kormányzati szinten nem.

– Kormányzati szinten is készültek. Van Nemzeti Közlekedési Stratégia.

– És mi valósult meg belőle?

– A folyamat végén mindig egy pénzügyminiszter áll, aki általában máshogy látja a költségvetést.

– De miért nem prioritás ez, amikor az egész gazdaság működése múlik rajta?

– Ezt Lázár miniszter úr minden alkalommal elmondja. Állandóan ismétli, hogy „a nép úgy döntött, hogy inkább utat akar, nem vasutat”. Ez a felelősséghárítás klasszikus esete. A gazdaság szereplői persze nem ezt mondják.

– Mikor döntött így a nép? Nem emlékszem népszavazásra.

– Én sem. A kormány döntött így: autóipari nagyhatalmat akart, és nyomja az útépítéseket. Azért is, mert az útépítés egyszerűbb. Nincs benne elektronikai hókuszpókusz, mint a vasútban, nincs biztosítóberendezés, sorompó stb. Lehet nyomni a betont, az aszfaltot, követ tonnaszámra. A vasútépítéshez magasabb szintű mérnöki tudás kell, ami nincs, vagy ha van, drága. Látszik is, hogy sok vasúti beruházás kudarcba fulladt. Ennek egyik fő oka, hogy a mennyiségi szemlélet uralkodik. Az EU is ezt követeli: az indikátorok kilométerben mérnek: hogy hány kilométert építettünk meg. Emiatt nehéz azt megindokolni, ha például egy bevezető szakaszt kellene fejleszteni. Tipikus példa:

felújítanak egy vasútvonalat, szép új állomásokkal, de a Budapesten belüli szakaszhoz nem nyúlnak. A vonat bejön a fővárosba, és ott már lépésben döcög.

Hiába nyert 5-10 percet vidéken, az el is vész. Így az egész beruházás olyan, mintha adtunk volna egy pofont a semminek.

– Ezt én is tapasztalom. Az Esztergomi vonalon jövök be az agglomerációból, és Újpestig még halad a vonat, de onnan borzalmas az állapot, 38 km/órára lassul le a vonat azon a szakaszon.

– Az még egészen jónak számít.

– Nemcsak Magyar Péter mondja, hanem mások is, hogy Lázár János milliárdos tételben húzott le vasúti fejlesztéseket.

– Magyar Péter gyakorlatilag Vitézy Dávid szavait ismétli. Neki semmi köze a vasúthoz, csak időnként felolvas egy bekezdést Vitézytől. Ő pedig Lázárt támadja.

– De ettől az még igaz, hogy Lázár János milliárdos nagyságrendben vont el fejlesztési forrásokat.

– Nemcsak azokat húzta le. Rengeteg mindent. Azért nevezték ki, hogy ezt megtegye. A költségvetés helyzete nem tette lehetővé a finanszírozást, és valakinek lépnie kellett. Ne gondoljuk, hogy ez Lázár személyes döntése volt. Minden kormánydöntés. Őt tették meg felelősnek, golyófogónak, hogy rá zúduljanak a kritikák.

– Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy legalább a lassújeleket megszüntessék, és ne legyenek ezek a 30 km/órás döcögések?

– Ha elfogadható színvonalú vasutat akarunk, még a régi járművekkel is, az ezermilliárdos nagyságrend. És nem elég a pénz: nincs is annyi építőkapacitás az országban.

– Ez nyilván nem egyetlen költségvetési évben jelentkezne. Mennyi idő alatt lehetne ezt végigvinni? Öt év? Tíz év?

– Öt-tíz év, évente 100–200 milliárd csak a lassújelek felszámolására. Mert sok helyen nemcsak a sínt kell kicserélni, hanem az alépítményt is, vízelvezetést, hídműtárgyakat. Ez nem kátyúzás.

– Akkor is olcsóbb lenne, ha a vasút működne.

– Abszolút. Amit Magyarország bármely ágazattal csinál, az hosszú távon mindig többe kerül. Kifacsarjuk az infrastruktúrát, elhanyagoljuk, aztán egy óriásberuházással próbáljuk pótolni. Ez egy ugrásfüggvény: évtizedekig romlik a színvonal, majd egyszer van egy nagy beruházás, majd megint eltelik 20-30 év. Budapesttel is ez történt: 1972 és 1983 között hatalmas pénzt öntöttek a városba, aztán 40 évig semmi.

Most minden rohad. Kettes metró, hármas metró, HÉV-ek: mindet most kell felújítani. Közben pedig „most a vidék jön”. Ez szép, de a rendszer közepe a főváros és az agglomerációja.

A Nemzeti Közlekedési Stratégia első sora: a teljes magyar mobilitás 92%-a Budapesten és környékén történik. Ha itt nem történik beruházás, az az egész ország gazdaságát agyonvágja.

– A jelenlegi állapotban lévő vasúthálózatban, ahol gyakran nem működik rendesen a biztosítóberendezés, ahol a vágányok, alépítmények rossz állapotban vannak, nem szunnyad-e egy nagy katasztrófa lehetősége?

– Épp azért van ennyi lassújel, hogy ez ne forduljon elő. Vannak kisebb kisiklások, de nagy baleset nem történt. Az óvatosság néha túlzásba megy, de más eszközük nincs a vasutasoknak jelezni a bajt. Leviszik előbb 80 km/órára, majd 60-ra, aztán 40-re, utána 20-ra, végül kiteszik a vörös tárcsát, ha nem történik semmi. Ez most a 20-as, Bakonyon átvezető vasútvonal esetében megtörtént.

– Most, hogy itt a nyár, nemcsak a személyforgalom nő meg, de a hőség miatt is jönnek majd gondok: sínek felpúposodása, légkondi hiánya. Milyen nyárra számít? Több probléma lesz, mint tavaly?

– A hálózat nem lett jobb, az igények viszont nőttek, tehát csodát ne várjunk. A haváriák száma attól függ, melyik pályaszakaszon milyen jármű közlekedik. Például a Balaton északi partján én kevesebb járműhibára számítok. Az öreg dízelmozdonyokat kivonták, újak jönnek helyettük. Ezek megbízható gépek, de persze van bennük elektronika, ami néha szeszélyes, különösen, ha előtte 20 évig lengyel bányákban tologattak velük szenet. De ha beállnak a rendszerbe, és megtanulják kezelni őket a kollégák, akkor jóval megbízhatóbbak lesznek. Nem égnek le, mint az M41-esek, és a vonóerejük is sokkal nagyobb. Míg egy M41-es 5 kocsit húz el, a hatodiknál már necces, ezek bármennyit elvisznek. Így a Kék Hullám InterCity-ket is lehet bővíteni: nem csak 5, hanem akár több kocsival is járhatnak majd. A déli part nagyjából rendben van, ott az építkezések már lezárultak.

A késések nagy része nem is ott keletkezik, hanem például a Kelenföld és Tárnok közötti szakaszon. Tavaly is ezt figyeltük.

A Balatonnál már alig van probléma. Egy hosszabb egyvágányú szakasz van még Szabadbattyán és Lepsény között, ott például volt egy síntörés is. Ezt most javították, és 100 km/órás sebességgel járható lett, bár eredetileg 120-ra tervezték. Innen nagyon hiányzik a második vágány. Ez 14 km. Többször próbáltuk felhívni a minisztérium figyelmét, hogy az EIB-hitelből történő 500 km-es felújítás során ne csak a meglévő pályát javítsák fel, hanem építsenek mellé második vágányt. Ez jobb módja lenne a zavarok kezelésének. Ott torlódnak a vonatok, ahol hosszú, egyvágányú szakasz van, és ez egy ilyen hely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert
Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.


Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről
A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.


Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk