HÍREK
A Rovatból

Ha egy meleg pár házasságot köt az EU-ban, azt minden országban el kell ismerni – döntött az unió bírósága

A bíróság a szabad mozgáshoz és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra hivatkozott. A kötelező érvényű ítélet miatt komoly politikai csata várható Lengyelországban – de feltehetően más uniós országban is.


Egy Berlinben kiállított házassági anyakönyvi kivonatot ezentúl Varsóban is el kell fogadni, akkor is, ha az két azonos nemű személy frigyét igazolja.

Az Európai Unió Bírósága kedden hozott történelmi jelentőségű ítéletet egy olyan ügyben, amely a szabad mozgás és a családjog határterületén új, minden tagállamra kötelező érvényű minimumot teremt.

Az eljárás egy konkrét esetből indult: két lengyel állampolgár Németországban kötött házasságot, majd hazatérve kérvényezték a német okirat bejegyzését a lengyel polgári nyilvántartásba. Az illetékes hatóságok elutasították a kérelmüket arra hivatkozva, hogy a lengyel jog nem ismeri el az azonos neműek házasságát – írta a 444.hu.

Az ügy végül a luxembourgi székhelyű uniós bíróság elé került, amely kimondta, hogy a lengyel eljárás sérti az uniós jogot. A bíróság sajtóközleménye szerint „a tagállam köteles elismerni két, az Unióhoz tartozó azonos nemű állampolgár házasságát, ha azt jogszerűen kötötték meg egy másik tagállamban, ahol éltek a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukkal.” A döntés azt is rögzíti, hogy ha egy tagállamban a külföldön kötött házasság elismerésének egyetlen eljárási útja az anyakönyvi bejegyzés – ahogy Lengyelországban –, akkor ezt az eljárást azonos módon kell alkalmaznia az azonos neműek házasságára is.

Fontos ugyanakkor, hogy a döntés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját belső jogukban is bevezessék az azonos neműek házasságát. A kötelezettség a más tagállamban jogszerűen megszerzett családi állapot elismerésére vonatkozik, kifejezetten az uniós jog által biztosított jogok gyakorlása érdekében. Az indokolás szerint az elismerés megtagadása sérti a polgárok szabad mozgását, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. „Ha egy másik tagállamban családi életet alakítanak ki, különösen házasság révén, akkor biztosítva kell lenniük arról, hogy ezt a családi életet hazatérésük után is folytathatják” – áll a döntésben.

Ez a gyakorlatban érinti a személyi okmányok kiállítását, a névhasználatot és a családi állapot igazolását minden olyan helyzetben, ahol az uniós jog érvényesül.

Az ítélet éles politikai reakciókat váltott ki. A felperes pár ügyvédje, Pawel Knut szerint „ez az ítélet történelmi.” A jelenlegi lengyel kormány egyik államtitkára, Katarzyna Kotula szintén üdvözölte a döntést, mondván: „Ez fontos lépés a házassági egyenlőség felé vezető úton.” Ezzel szemben Karol Nawrocki lengyel elnök egy korábbi kijelentésében tette egyértelművé álláspontját:

„Bármely olyan törvényt megvétóznék, amely aláásná a házasság alkotmányosan védett státuszát.”

A mostani ítélet egy többéves jogfejlődési folyamatba illeszkedik. Az Európai Unió Bírósága már a 2018-as, úgynevezett Coman-ítéletben kimondta, hogy a „házastárs” fogalmát a szabad mozgásról szóló uniós irányelv alkalmazásában nemtől és szexuális irányultságtól függetlenül kell értelmezni, és biztosítani kell a tartózkodási jogot az azonos nemű házastársaknak is. Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023-ban megállapította, hogy Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy semmilyen jogi elismerést nem biztosít az azonos nemű pároknak.

A döntésnek magyar vonatkozása is van: a magyar Alkotmánybíróság 2025 júniusában már kimondta, hogy a jogalkotónak rendeznie kell a külföldön kötött azonos nemű házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként való elismerését. A mostani döntés ezt az elvet erősíti meg uniós szinten, kötelező minimumot állítva minden tagállam számára az uniós jogok gyakorlása terén.

A következő időszakban az érintett tagállamok közigazgatásának az ítélethez kell igazítania az eljárásait. Azokban az országokban, ahol az elismerés egyedüli útja az anyakönyvi bejegyzés, a diszkrimináció tilalma azonnal alkalmazandó. Amennyiben egy tagállam nem tesz eleget a kötelezettségének, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene. A Bíróság ezzel a döntésével az uniós polgárok szabad mozgásának védelmében a családi állapot elismerését is az EU „alapcsomagjának” részévé tette, miközben a házasság tagállami szabályozását érintetlenül hagyta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter átadná a vizsgálóbizottság vezetését Toroczkai Lászlónaknak egy feltétellel
Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben felajánlotta Toroczkai Lászlónak a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság vezetését. A kormányfő cserébe azt kérte, hogy a Mi Hazánk függessze fel az együttműködését a Fidesz–KDNP-vel.


Váratlan ajánlattal állt elő az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter miniszterelnök: feltételesen átadná a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság elnöki székét Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk elnök-frakcióvezetőjének. A kormányfő a gesztusért cserébe azt kérte, hogy a Mi Hazánk a vizsgálat idejére függessze fel alakuló együttműködését a Fidesszel és a KDNP-vel.

Az ajánlat egy éles parlamenti vitában hangzott el, miután Toroczkai a „végrehajtó maffia” ügyét firtatva felvetette Magyar Péter családjának lehetséges érintettségét. A Mi Hazánk elnöke arra utalt, hogy a Völner–Schadl-ügyben Völner Pál államtitkár felettese Varga Judit volt, aki akkoriban Magyar Péter házastársa volt.

A miniszterelnök ezt a feltételezést visszautasította, és kijelentette, volt felesége semmilyen szinten nem volt érintett az ügyben.

A kormányfő ezután széles hatáskört ígért a felálló testületnek – írta a Telex. Bátorította a Mi Hazánk politikusát, hogy a bizottság elé bárkit megidézhetnek, és utalt arra, hogy a valódi felelősöket kell megtalálni, a bizottságnak Völner igazi főnökét kellene felkutatnia. Elismerte, hogy a Mi Hazánk sokat foglalkozott a témával, de bírálta is Toroczkai vádjait.

A felajánlás tétje, hogy valóban létrejöhet-e egy olyan parlamenti testület, amely képes feltárni a végrehajtói rendszer körüli visszaéléseket. A miniszterelnök szavai alapján a bizottságnak lehetősége lenne tanúkat beidézni és iratokba betekinteni, hogy feltérképezze a kinevezési gyakorlatokat és a pénzmozgásokat.

A Mi Hazánk elnöke a felszólalásában a „végrehajtó maffia” kifejezést használta a rendszer visszásságaira utalva.

A következő hetekben dől el, hogy a Mi Hazánk elfogadja-e a feltételeket, és milyen házszabályi lépésekkel, milyen összetételben állhat fel a testület.

A mostani ajánlatot több hónapos politikai vita előzte meg. A Mi Hazánk már április 17-én jelezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottságokat kezdeményezne a végrehajtó maffia feltárására.

VIDEÓ: Magyar Toroczkainak: Ön fogja vezetni a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottságot


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter visszaszólt Gulyás Gergelynek: Elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat
A miniszterelnök szerint a Fidesz frakcióvezetőjével jól ismerik egymást: „Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?” Majd elmondta azt is, hogy mi lehet a gyermekvédelmi törvény sorsa.


Magyar Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy mit válaszolt a Parlamentben Gulyás Gergely felvetéseire, aki azt tudakolta, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen ígéreteket tettek.

A miniszterelnök azt írta hozzá: "Gulyás Gergely elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat. Főleg nem a nemzeti érdeket".

A videóban pedig arról beszélt, hogy a Fidesz frakcióvezetője arról kérdezte, hogy "mit adtunk fel"? Ehhez pedig migrációról, gyermekvédelmi törvényről, adó- és nyugdíjrendszerről kérdezett.

Magyar ezzel folytatta:

"Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?"

Majd meg is válaszolt, hogy szerinte pont az volt vele a gond, hogy nem adta fel és ragaszkodott a polgári Magyarországhoz. "Ragaszkodtam volna ahhoz, hogy a tolvajokat és maffiózokat ez a politikai közösség vesse ki magából" - mondta. Ezzel pedig többmillió ember is így volt.

Nem adtunk fel semmit, ismételte meg. A gyermekvédelmi törvényről elmondta, hogy szóba került, és ő azt mondta erről, hogy "tanulmányozzuk az ítéletet". Ami pedig a gyermekek védelmére vonatkozik, azt megtartják, a "többi sallangot, azt meg kidobjuk" - közölte, hozzátéve: "oda dobjuk, ahová való, a történelem szemétdombjára".

VIDEÓ: Magyar Péter válasza


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán a 400 milliós botrány után: az érintett fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek
A kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében említett fideszes politikusokat, hogy számoljanak el a hozzájuk köthető szervezeteknek juttatott NKA-támogatásokkal. A minisztérium megyei bontásban bekérte az összes pályázati dokumentumot, miután kiderült, hogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe legalább 400 millió forint jutott.


„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.

A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.

Tarr a közösségi oldalán azt írta ezzel kapcsolatban:

"Van olyan egyesület, amelynek önkormányzati fideszes képviselő a vezetője, de olyan alapítvány is kapott milliókat, amely DPK-s rendezvényeket szervezett a kampány alatt".

Azt is bejelentette: "Megyés bontásban kikértük a vonatkozó dokumentumokat, minden pályázatot és döntést az NKA-hoz kötődően".

Majd azt üzente:

„A sajtóértesülésben szereplő fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek. Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze.”

- írta az új miniszter.

Az NKA tavasszal 17 milliárd forintot osztott szét, ennek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bárándy Péter: Kötelesség leváltani Sulyokot, de nem a jelenlegi Alaptörvény alapján
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint az új kormánynak kötelessége leváltani Sulyok Tamás államfőt és más közjogi méltóságokat. A jogász szerint a jogi keretet nem a jelenlegi Alaptörvény betűjéhez, hanem az alkotmányosság elveihez kell igazítani.


Miután vasárnap lejárt a miniszterelnök által szabott határidő a lemondására, Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában maradt. Az államfő pénteken a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért, miután jelezte, nem tesz eleget a felszólításnak. Erre a helyzetre reagálva fejtette ki véleményét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.

Bárándy szerint az új kormánynak egyenesen kötelessége, hogy leváltsa Sulyok Tamást és a többi, politikai alapon kinevezett közjogi méltóságot. A jogász a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy ezek a vezetők a korábbi hatalomhoz való hűségük, nem pedig szakértelmük alapján kerültek pozícióba, így velük a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen.

„A miniszterelnök kinyilvánít valamilyen akaratot, de az akarat megfogalmazója és elfogadója, vagy elutasítója az nyilvánvalóan a törvényhozás kell, hogy legyen” – mondta Bárándy, hangsúlyozva a hatalmi ágak szétválasztását a folyamatban.

A volt miniszter szerint a megoldás egy generális, mindenkire alkalmazható szabály megalkotása lehet, amely egységesen rendezi az érintett tisztségviselők helyzetét. Ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen általános szabály „nem biztos, hogy teljesen igazságos lesz”, utalva arra, hogy egyes személyek, például Varga Zs. András, a Kúria elnöke esetében már a kinevezés is alkotmányellenes volt.

A jogi zsinórmértéket szerinte nem a jelenlegi alaptörvény szűk szövegértelmezése, hanem a tágabb alkotmányossági elvek jelentik.

„Nem a szedett-vedett alaptörvényünk szavainak megfelelően, hanem az alkotmányosság betartásával” kell eljárni – fogalmazott a jogász.

Az ügy nemzetközi vonatkozásáról, vagyis hogy Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, Bárándy úgy látja, a testület csupán véleményt mondhat. Szerinte ők is látni fogják a helyzet tarthatatlanságát, ugyanakkor figyelmeztetnek majd a korlátok fontosságára. „De nem lehet kinyitni teljesen politikai változás esetén a személyi változások korlátlansága fele sem a kaput” – jelentette ki.

A jogász szerint a jövőre nézve egy új alkotmánynak kell meggátolnia a „mindent elsöprő” kétharmados pozíció kialakulását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk