HÍREK
A Rovatból

„Ha egy fülöp-szigeteki takarítónőt megkérsz, hogy söpörjön fel, de nem adsz neki seprűt, akkor nem kér egyet, hanem kézzel összeszedi a hulladékot”

A távol-keleti dolgozókat azért szeretik kifejezetten a magyar munkaadók, mert sohasem panaszkodnak.


Egyre több vendégmunkás érkezik a Távol-Keletről, novembertől pedig tovább egyszerűsödik az alkalmazásuk a kormánnyal erről külön megállapodást kötő cégeknél. A vállalkozók kényszerítették ki, hogy még többen jöhessenek, mert nincs olyan magyar, aki olyan körülmények között akarna dolgozni, mint a több ezer kilométerről érkezők - írja a Válasz Online.

„Három hete bíztunk meg egy kinti toborzót, hogy szerezzenek egy gyárba munkásokat, konkrét feladatra. Ennyi idő alatt 180 főt válogattak le, tehát meg is szűrték őket alkalmasság és motiváció szempontjából. Szólnunk kellett, hogy álljanak le, ennyi ebben a körben elég lesz” – mondta a portálnak a toborzásról az egyik munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vezetője.

A vendégmunkások aktív toborzásából politikai ügy lett, miután az ellenzék egyre többet foglalkozik a témával.

Az iparágban dolgozók közül többen arról beszéltek, hogy a kormány azzal szeretné enyhíteni a vendégmunkások körüli társadalmi és politikai feszültséget, hogy a rendőrség soha nem számol be róla, ha bűnügyekbe keverednek.

Példaként egy augusztusban történt esetet hoz fel, amikor két Győrben lakó kirgiz vendégmunkás Mosonmagyaróvárra látogatott az ott dolgozó kirgiz nők szállására. A két férfi az este folyamán egymásnak esett, egyikük egy csatornafedéllel leütötte a másikat. A környéken az is elterjedt az eset után, hogy meg is halt, a rendőrség csak annyit közölt a portál megkeresésére, hogy életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyomoznak ebben az ügyben, ennél bővebb tájékoztatást azonban nem adtak. A Válasz Online szerint az ehhez hasonló esetek nem jelennek meg sem a helyi, sem pedig az országos sajtóban és rendőrségi közleményt sem adnak ki róluk.

Az iparágban arról is beszéltek, hogy tévhit, miszerint a vendégmunkásokkal spórolnak a munkáltatók. Évente nagyjából 1 millió forint/fő költségük van a fizetésükön felül a munkaadóknak, ezt a plusz költséget azonban vállalniuk kell, mert nincs magyar, aki dolgozna helyettük.

Azok a munkakörök ugyanis, amelyekre ázsiaiakat hoznak be, egyáltalán nem vonzók a magyarok körében. Sokszor négy műszakban végeznek komoly összpontosítást igénylő, nem egyszer kifejezetten nehéz fizikai munkát, egy 8 órás műszakban ráadásul jellemzően csak egyszer 20 és kétszer 10 perc pihenőidőt kapnak.

„Ez már nem vonzó az európai embernek, sem Nyugaton, sem itt. A magyarok ha el is végeznek ilyet, akkor inkább Németországban, jóval magasabb bérért” - mondta egy HR-es, aki szerint a frissen belépő magyarok 30-40 százaléka az ilyen munkahelyekről egy éven belül kiesik, mert vagy ők mennek el a stressz miatt, vagy pedig kirakják őket, mert alkalmatlanok. Ezzel szemben a két évre idehívott távol-keletiek több mint 90 százaléka kitölti a szerződését.

A távol-keleti dolgozókat azért is szeretik a munkaadók, mert sohasem panaszkodnak.

„Ha egy magyar sofőrnek azt mondod, hogy érjen a kamionnal egy óra múlva Párizsba, akkor felháborodik, vagy kiröhög, hogy ez lehetetlen. A távol-keleti sofőr is tudja, hogy nem ér oda ennyi idő alatt, de szó nélkül elindul és szorong, hogy nem képes teljesíteni a feladatot. Ha egy fülöp-szigeteki takarítónőt megkérsz, hogy söpörjön fel, de nem adsz neki seprűt, akkor nem kér egyet, hanem kézzel összeszedi a hulladékot”

- mondta egy munkaerő-kölcsönző.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor ma bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során
A tiszás politikusnak az is feltűnt, hogy szélsebesen eltűntek az utcákról a Fidesz háborúellenes plakátjai.


Magyar Péter a NATO főtitkár szerdai, budapesti látogatása után arról posztolt, hogy szerinte Orbán Viktor és Jens Stoltenberg közös sajtótájékoztatóján eljött az igazság pillanata.

„Ma bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk. A NATO főtitkárával tartott mai sajtótájékoztatón Orbán Viktor bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során, amikor azt állította, hogy a NATO be akar lépni az ukrán-orosz háborúba. Jens Stoltenberg főtitkár mellett már nem mert olyan bátran hazudozni a magyar miniszterelnök, mint a magyar embereknek a kampányban.”

A Tisza Párt alelnöke ezután egy kérdést is intézett bejegyzésében Orbán Viktorhoz:

„Miniszterelnök Úr, Miért hazudoztak a magyar embereknek hónapokon át?”

Magyar megjegyzi, hogy érdekes módon már a háborúellenes plakátok is eltűntek az utcákról.

„Észrevették, hogy a szavazás napja óta már le is került a háborús narratíva napirendről? Már a plakátok is eltűntek, mint a déli határkerítésnél a migránsok az utóbbi hónapokban.”

„Stop propaganda!” - zárja a bejegyzést a politikus.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megjelent a 2024/2025-ös tanév rendje, ilyen hosszúak lesznek a tanítási szünetek
Nagyjából 180 napot kell majd iskolába járniuk a diákoknak. A téli szünet december 20-án, a nyári szünet pedig június 21-én kezdődik majd a következő tanévben.


Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanév rendjéről, vette észre az rtl.hu.

Ezek szerint a tanítási év első tanítási napja 2024. szeptember 2. (hétfő) lesz. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő) lesz. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), míg a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő) lesz.

A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő) lesz.

A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda), míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

A tanítási napok száma oktatási intézménytípusonként változik. A legtöbb intézményben, kivéve a gimnáziumokat, szakgimnáziumokat és szakiskolákat, az éves tanítási napok száma 183. A nappali oktatás rendje szerint működő szakgimnáziumokban a tanítási napok száma 179 lesz, míg a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 tanítási napot tartanak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt állítja, hogy ő írta Varga Judit posztjainak szövegét
Egy kommentelőnek bökte oda mellékesen a Tisza Párt alelnöke, hogy ő írta volt felesége, a korábbi igazságügyi miniszter közösségi médiás szövegeit.


Magyar Péter azt felelte egy kommentelőnek, hogy ő írta volt felesége, a korábbi igazságügyi miniszter közösségi médiás posztjait, vette észre a Media1.

„Emlékszem, Varga Judit volt talán az első politikusnő, aki komolyan rágyúrt a facebookos megjelenésre. Mindig elegáns, mindig komoly gondolatokat megfogalmazó, szeretni való, emberarcú valaki mosolygott ránk a képekről. Erre jöttél te a hülye gyerek kinézeteddel és megrögzött, pszichopata, nárcisztikus, arrogáns modoroddal... (bohóc ikon) El fogsz dőlni a Momentumhoz hasonlóan pár év múlva, mint a rohadt nád” - írta nem túl hízelgően a kommentelő.

Magyar Péter nem sokkal később válaszolt is neki:

„Ne zavarjon, hogy én írtam a posztjait!”

A Media1 ezután írásban kereste meg a Tisza Párt alelnökét, és többek között arról érdeklődtek, hogy Magyar milyen időszakban írta a miniszter posztjait, kapott-e ezért pénzt, belenyúlt-e bárki a szövegeibe, milyen érzés volt propagandistának lenni és volt-e olyan tartalom, aminek az elkészítését ma már szégyelli.

„Tisztelt Szerkesztő Úr! Ellentételezést nem kaptam. A többi kérdés közül már egyik sem releváns”

– válaszolta a lapnak röviden Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politikai válság: megbukhat a kormány, a kancellár napjai meg vannak számlálva Németországban?
Olaf Scholz népszerűsége mélyponton van, kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. Az előrehozott választások követelése várhatóan erősödni fog az őszi tartományi választások után.


Nem az a kérdés, hogy Olaf Scholz kormánya hivatalban marad-e azután, hogy az EP-választásokon a szociáldemokraták (SPD) több mint egy évszázada nem látott gyenge eredményt értek el, hanem az, hogy meddig, írja a Politico elemzése alapján az rtl.hu. Scholzot az este „legnagyobb vesztesének” nevezte a lap, mivel a német kancellár pártja csak a harmadik helyet szerezte meg a második legtöbb szavazatot begyűjtő szélsőjobboldali AfD mögött, és Scholz a választás estéjén „eltűnt” a nyilvánosság elől.

A Politico rámutatott, hogy Scholz kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. A kancellár népszerűsége mélyponton van, a németek 70 százaléka elégedetlen a munkájával.

A szabaddemokraták (FDP), a zöldek és az SPD nem tudnak megegyezni a költségvetésről, és nem valószínű, hogy a nyári szünet előtt sikerrel zárulnak a tárgyalások.

Az FDP-nek jó oka lenne kilépni a koalícióból, ha nem sikerül megegyezni a költségvetésről, amit az SPD és a zöldek EP-választási szereplése is elősegíthet. Ugyanakkor a német rendszerben „szinte lehetetlen megszüntetni” a kormányokat.

A parlament leválthatja a kancellárt, de 48 órán belül új kancellárt kell választania, vagy a kancellár kezdeményezhet bizalmatlansági szavazást, de még akkor sem biztos, hogy új választást tartanának, mert az elnök a 2021-es választásokon második helyezett CDU-t kérné fel kormányalakításra.

A Politico szerint az előrehozott választásokat sürgető hangok csak erősödni fognak szeptemberben, amikor a keleti tartományokban tartott három állami választás várhatóan az AfD győzelmével ér véget. Ez tovább növeli annak valószínűségét, hogy Scholz kancellári napjai meg vannak számlálva.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk