SZEMPONT
A Rovatból

Ha a polgármester leveszi a zakóját, már tudjuk, hogy minden rendben

Hiába a jó szándék, sok falu vezetője nem látja szívesen a civileket, akik a helyi szegényeknek akarnak segíteni.


Hiába a jó szándék, sok falu vezetője nem látja szívesen azokat a civileket, akik a helyi szegényeknek akarnak segíteni. Van, aki a hatalmát félti, mások egyszerűen nem akarják elfogadni, hogy élnek szegények a faluban. Olykor sárdobálásig fajulnak a viták, de ahol jó az együttműködés, ott a civilek rájöttek: nekik kell alkalmazkodniuk, különben lőttek az egésznek. Ezért ha kell, lenyelik a sérelmeket, kosármeccset szerveznek a hivatali dolgozóknak, vagy begyűjtik a kóborkutyákat, hátha így sikerül a polgármester bizalmába férkőzni.

"

Ma is megvan a jegyzőkönyv, amiben leírták, hogy dilettáns bajkeverő vagyok, és jobb engem távol tartani

– mondta L. Ritók Nóra, a Hajdú-Bihar megyei Igazgyöngy Alapítvány vezetője. De nem ő az egyetlen civil, aki alaposan megszenvedte, míg sikerült a polgármesterek és hivatalvezetők bizalmába férkőznie.

Nemrég az Abcúg bemutatta, hogyan fajult sárdobálásig a perei önkéntesek és a polgármester viszonya annak ellenére, hogy kezdetben jóban voltak. Kiderült, hogy az Indahouse önkéntesei nem lógnak ki a sorból: senki sincs könnyű helyzetben, aki falusi szegényeknek akar segíteni. Bár vannak pozitív példák, a civilek gyakran találkoznak hatalmukat féltő polgármesterekkel, nemtörődöm ügyintézőkkel és ellenséges családsegítőkkel, akik könnyen ellehetetlenítik a munkájukat. Közben a civilek sem mindig érzik, hogyan kell beszélni a falu vezetőivel, pedig a jóakarat kevés a sikerhez.

Ha kell, előbb begyűjtik a kóbor kutyákat

"Eleinte, ha valamilyen intézményi jogsértést tapasztaltam, rögtön nyilvánosan tiltakoztam, eljárásokat kezdeményeztem, vagy az ombudsmanhoz fordultam" – emlékezett vissza L. Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapítvány első éveire. Ma már úgy látja, hogy ilyen hozzáállással nem lehet normálisan működni, mert végül azok az emberek itták meg a levét, akiknek segíteni akart. “Jött a megtorlás a szegényekkel szemben. És még mondták is nekik: köszönjétek meg az Igazgyöngynek” – mondta. “Sok civil nem látja, mennyire nagy gondot kell fordítani a helyi struktúrába való béepülésre. Sokan kizárólag a szegények problémáival azonosulnak, amivel ellenségessé teszik a közeget. "Egy családsegítő egy vitában azt mondta nekem: érti már mi a baj, az, hogy mi 'ezekkel', mármint a cigányokkal vagyunk. Mintha két, egymással szemben álló oldal lenne".

Egy évig ment így, aztán L. Ritók stratégiát váltott, mert rájött, hogy nem lehet elszigetelve segíteni a mélyszegénységben élő roma családoknak. Inkább visszafogta magát, akkor is, ha megalázónak érezte a vele szembeni kommunikációt, és elkezdte segíteni az iskolák, családsegítők, önkormányzatok munkatársait.

"

Aki megismeri a rendszert, látja, hogy ezek az emberek nem azért sikertelenek a munkájukban, mert gonoszak, hanem mert eszköztelenek, keveset keresnek, nincs szupervízió, és tele a rendszer ellentmondásokkal. Persze van köztük kiégett és rasszista is, de többnyire megvan az oka, hogy miért váltak olyanná, amilyenné

– mondta.

Szerinte az intézmények munkatársaival ugyanúgy el kell hitetni, hogy sikeresek lehetnek, mint a szegénységben élőkkel. "Ha egy kicsit is pozitív irányba mozdulnak, azt rögtön meg kell erősíteni, mert ebből lesz konfliktusmentes viszony. Kellő alázattal kell viszonyulnunk hozzájuk, és vigyázni rájuk is. Mert úgy nem megy, hogy a roma családok rendszeresen az orruk alá dörgölik: bezzeg az Igazgyöngy milyen sokat segít".

Az igazgyöngyösök ezért direkt próbálják segíteni az intézményeket. "Annyi ruhaadományt kapunk, hogy egy részét már nem tudjuk kiosztani, úgyhogy a környező tizenöt településre szoktuk továbbadni őket. Volt, ahol megkérdezték, ki kell-e írni, hogy tőlünk van. Azt mondtuk, nem szükséges, osszák nyugodtan úgy, mintha ők adnák. Ezt jelenti a kompromisszum: amikor egy ügyet 90 százalékban mi oldunk meg, inkább a másik tíz százalékot hangosítjuk ki. A családsegítőben akkor értették meg, hogy mi tényleg segíteni akarunk".

Igazgyöngy Alapítvány

L. Ritók Nóra 2015-ben - Fotó: Magócsi Márton

Romhányi Tamás, a Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője szerint sem lehet ajtóstul rontani a házba. "Lépésről lépésre tudunk csak haladni a programjainkkal, és abban a tempóban, amit a lakosság és a hivatal is el tud fogadni. Addig nem szervezhetünk képzést az internet használatáról, amíg nincs megoldva például a nyári gyerekétkeztetés, de előfordulhat, hogy a polgármester ezt nem tartja annyira fontosnak" – mondta.

Ilyenkor valami olyasmit kell kitalálni, ami a település vezetői számára is fontos.

"Mondjuk, ha sok a kóborkutya, lehet tárgyalni arról, hogy a Szeretetszolgálat nyit egy kutyamenhelyet, és begyűjtjük az utcáról az állatokat. Ebből kiderül, hogy nem ellene dolgozunk, és olyasmi mellé is odaállunk, ami neki fontos".

Ilyen az is, amikor felajánlják, hogy egészségügyi szűrést szerveznek. "Fontos, hogy a polgármester ezt a magáénak érezze. Minket nem zavar, ha ezt ő jelenti be a lakosok előtt, és előbb-utóbb egyértelművé válik, hogy attól ő nem lesz kisebb ember, ha megjelenik egy segítő szervezet a faluban". Az Igazgyöngyben is szoktak ilyen gesztusokat tenni. "Sokáig vezettünk egy sikertáblázatot is, amiben a hálózaton belül összesítettük a megoldott eseteket. Ebben kiemeltük az intézményrendszer sikeres munkáját, a saját munkánkról közben alig tettünk említést. Akkor is, ha a megoldásban nagy szerepünk volt. Ez az elején sokat segített abban, hogy az intézmények partnernek tekintsenek bennünket" – mondta L. Ritók.

De az igazi csodafegyver a Máltai Szeretetszolgálat Mozgó Játszótér programja, amire mindig özönlenek az emberek.

"Ha elvisszük az ugrálóvárat egy olyan faluba, ahol hosszú ideje nincs játszótér, az olyan ünnep lesz, mintha majális lenne, és a nap végén a szülőket is be szoktuk engedni a várba, úgy ugrálnak, mint az ötévesek". Mire másodszor-harmadszor mennek ugyanoda, egyrészt rengeteg információt megtudnak a helyiekről, másrészt lehet, hogy a kosármeccsbe már a hivatali dolgozók is beszállnak. "Ha a polgármester is leveszi a zakóját, vége a kezdeti bizalmatlanságnak, és könnyebb megvalósítani olyan programokat is, amelyen nekünk fontosak".

Miskolc számozott utcák Magyar Máltai Szeretszolgálat MMSz

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat irodája a miskolci számozott utcákban 2016. március 8-án - Fotó: Magócsi Márton

L. Ritók szerint fontos, hogy a polgármester tudtával történjenek a dolgok. Mindenről tájékoztatják, mert ha ő elfogadó, akkor a testület és az intézményrendszer is az. Ezért alkalmazkodtak a bürokratikus protokollhoz is: ha megbeszélésre hívják a hivatalt, írásos meghívót küldenek, aztán beszámolót készítenek róla, és iktatják. Eddig öt településen próbálták ki azt a társadalmi kerekasztalt, amelyben mindenki benne van, akinek dolga van a családokkal. “Ez egy tízalkalmas közös munka volt, amelyben közösen megrajzoltuk a település problématérképét és a beavatkozási pontokat, majd az eseti együttműködések lehetőségeit, amit azóta is sikerrel működtetünk”.

A stratégiaváltás bejött, az Igazgyöngy ma húsz településen van jelen az ország egyik legsikeresebb szociális modelljével, amiről ebben a cikkben olvashat bővebben. Ettől függetlenül van olyan település, ahol nem tudnak együttműködni a polgármesterrel, ott kicsit visszavonultak, és várnak, hátha a következő választáson leváltják. De előfordul az is, hogy idővel helyreáll a viszony.

Egy prezis nem csinál nyarat

Van, amikor egy civil szervezet és az önkormányzat egyszerűen nem értik meg egymást, és elbeszélnek egymás mellett. Ilyen a BAGázs és a bagi önkormányzat viszonya is, amiről az egyik fél azt mondta, hogy épp javulóban van, a másik pedig azt, hogy nincs is együttműködés. Pedig az alapproblémát egyformán látják.

"

Borzasztóan nagy hiba volt, hogy az első öt évben alig figyeltünk oda a helyi intézményekre

– mondta Both Emőke, a bagi romatelepen működő BAGázs elnöke. Szerinte ez tavaly vált teljesen egyértelművé, ezért úgy döntöttek, külön intézményi kapcsolattartót vesznek fel, aki minden héten találkozik az önkormányzat, az iskola és a családsegítő munkatársaival.

"Egyre többször jutott vissza hozzánk, hogy elégedetlenek velünk. Kiderült, hogy ezek többnyire félreértéseken alapultak: például amikor egy gyerek azt mondta a tanárának, hogy ő bármit megtehet, a BAGázs úgyis bejuttatja majd az iskolába. Mi nyilván nem mondunk ilyet egy gyereknek, de ez nem derült ki, amíg le nem ültünk az iskolával".

Both szerint, bár sok jó eredményt elértek a helyi romákkal, a legproblémásabb családokon nem tudnak segíteni, csak az ellátórendszerrel együttműködve lehet megoldást találni. "Ha mindenki csak a maga munkáját végzi, nem fognak összeérni a szálak, és sok lesz a párhuzamosság" – mondta, ennek pedig épp a telepen élők isszák meg a levét, és megmaradnak a problémák.

Jamrik László polgármesternek pont az a baja a BAGázzsal, hogy szerinte hiába emelnek ki pár embert, például a telepről a Preziig jutó Lakatos Helénát,

a többség ott marad a nyomorban.

"Kiválogatnak néhány embert, akikkel képesek dolgozni, és ránk marad minden. Mutogatják a sikereiket, ami több ezerből egy.

Persze ez is nagy dolog, de az aljával ők se tudnak foglalkozni, ezt meg is mondták". Ezért Jamrik szerint az, amivel a BAGázs megjelenik a médiában, nem mindig fedi a valóságot.

Segélyezés változása

A BAGázs konténere a bagi telepen - Fotó: Magócsi Márton

Ez azért is furcsa, mert Both szerint már van is egy közös projekt, amit az önkormányzattal együtt terveznek végigvinni. "Régóta probléma, hogy a telepen nagyon sok a szemét, ezzel kezdeni kell valamit. Megállapodtunk, hogy mivel a telepen élők megbíznak bennünk, mi fogjuk ösztönözni őket arra, hogy gyűjtsék a össze a szemetet a házuk körül. Az önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat pedig biztosítja a zsákokat, és ellenőrizni fogja, hogy nem szemetelnek-e. Akit mi nem tudunk motiválni, ott jön képbe az önkormányzati kontroll".

Jamrik szerint nincs együttműködés, mert ahhoz két ember kellene, ők pedig hiába tették ki a kukákat, csak annyi történik, hogy a telepen élők "körbedobálják szaros pelenkával". Ezért a közmunkások szedik össze a szemetet, de "ha reggel feltakarítanak, pár óra múlva mehetnek is vissza" – mondta Jamrik. Ettől függetlenül szerinte nem rossz a viszony a BAGázs és az önkormányzat között, "csak nem az történik, amit hangoztatnak. Nagyszerű, hogy egy-két területen van egy kis előremozdulás, de rendkívül sok a tennivaló".

Pedig Both szerint a programjaik kialakításakor most már arra is figyelnek, hogy ne csak a romákat fejlesszék, hanem az intézmények dolgozóival is szorosabb legyen a kapcsolat. "Jelezték az iskolából, hogy nem jó, ha anélkül tartunk korrepetálást a gyerekeknek, hogy konzultálnánk a tanáraikkal. Ezért a 7-8.-osok mentorprogramját már az iskolában tartjuk. Eddig kifejezetten a telepen dolgoztunk, de rá kellett jönnünk, hogy ezt nem tehetjük meg. Mi egy külső szereplő vagyunk a falu életében, és nekünk kell meghallani, hogy mire van szükségük az intézményeknek".

Akkor is maradnak, ha elveszik a tanodát

Van, amikor viszont ez is kevés, és sehogy sem lehet helyrehozni a dolgokat. A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége (NMCKKSZSZ) 21 éve működik, tavaly mégis úgy megromlott a viszonyuk a bátonyterenyei polgármesterrel, hogy még a tanodájuk épületét is elvesztették.

Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy irattárnak, közmunka-irodának vagy hajléktalanellátónak használnák az épületet, de Berki Judit, a szervezet munkatársa szerint azóta az egészet benőtte a gaz, csak télen nyitották ki pár napra melegedőnek. Az NMCKKSZSZ ma már saját ingatlanban működik, amire egy külföldi alapítványtól kaptak pénzt.

Bátonyterenye tanoda

Berki Judit 2016-ban - Fotó: Magócsi Márton

Berki szerint sokszor irreálisak az elvárások a civilekkel szemben, akiktől azt várják, hogy oldják meg a szegények összes problémáját, miközben a közoktatás és egy sor más intézmény romokban hever azért, mert nincs elég szakember, és csak részben tudják ellátni a feladatukat.

"

Egy polgármester gyors eredményeket akar, mert választásról választásra készül. De nem tudom azt mondani, hogy az összes tanodába járó gyerek csillagos hatost kapott az iskolában, legfeljebb azt, hogy sokat fejlődtek a szociális kompetenciái.

Szerinte előfordul az is, hogy értékrendbeli különbségek miatt az önkormányzatok nem támogatják a helyben dolgozó civileket. "Több helyről hallottam már, hogy fontos a politikai támogatottság a helyiek számára. Ezért előfordulhat, hogy ha 'nem a mi kutyánk kölyke vagy', akkor nehezebb beágyazódni a helyi társadalomba".

Berkiék máig nem kaptak indoklást arra, miért szakította meg a bátonyterenyei polgármester az együttműködést. Amikor tavaly megkerestük az önkormányzatot a tanoda ügyében, mi sem kaptunk választ tőlük.

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk