Gyurcsány Ferenc 928 millióra növelte vagyonát, Hadházy Ákos több mint 6 millióért vett államkötvényt

Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.

A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.

Kósa 2022-ben szintén a Fidesz alelnökeként nyert egyéniben, míg párttársa, Németh Szilárd alelnökként két egyéni választást is elveszített.

A Hajdú-Bihar 1-es választókerületben a TISZA Pártnál még zajlik a jelöltállítás. Az előválasztás második fordulójába Tárkányi Zsolt, a párt sajtókapcsolati vezetője, volt RTL-es újságíró és Gál András rendszergazda jutott be.

Korábbi sajtóértesülések szerint a Fidesz a választókerületek legalább harmadában tervez jelöltcserét 2026-ra, a régebbi politikusokat pedig helyi erős emberek, például polgármesterek válthatják. Kósa alelnöki mandátuma egyébként a napokban hosszabbodott meg, miután a Fidesz a november 22-ére tervezett tisztújító kongresszusát a tavaszi országgyűlési választás utánra halasztotta.

Egy alig több mint ötperces telefonhívás hangfelvétele szivárgott ki egy októberi amerikai-orosz politikai egyeztetésről, miután a Bloomberg megszerezte a hanganyagot és közzétette a leiratát.

A felvétel október 14-én készült, és két nappal később közel két és fél órán át beszélt egymással telefonon Trump és Putyin. Az amerikai elnök utólag „nagyon eredményesnek” nevezte az egyeztetést.

Azt is felvetette, hogy a gázai tűzszüneti megállapodásnál, úgy ebben az esetben is egy 20 pontos javaslatot állítsanak össze. Witkoff úgy fogalmazott, az lenne a legjobb, ha Putyin azt mondaná az amerikai elnöknek, hogy egy, a gázaihoz hasonló békemegállapodásról egyeztettek ők is, mármint az amerikai megbízott és orosz kollégája.

– mondta a felvétel szerint Witkoff.

A különmegbízott azt mondta az orosz tanácsadónak, hogy mély tisztelettel tekint Putyinra és az amerikai elnöknek is elmondta, hogy meggyőződése szerint Oroszország mindig is a békére törekedett.

Witkoff azt is elárulta, hogy Volodimir Zelenszkij még azon a héten, pénteken a Fehér Házba érkezik, de javasolta, hogy Putyin még a találkozó előtt hívja fel Trumpot.

– fogalmazott a különmegbízott.

Ezután Usakov megkérdezte, hogy hasznos lenne-e Putyin számára ez a telefonhívás, mire Witkoff igennel válaszolt. A hangfelvétel alapján úgy tűnt, az orosz elnök tanácsadója megfogadja amerikai kollégája tanácsait, mert azt mondta, Putyin „gratulálni fog” az amerikai elnöknek, és azt fogja mondani, hogy „Trump úr igazi békefenntartó”.

Az események ezt követően a felvételen elhangzottak szerint alakultak: az október 16-i elnöki hívás után egy nappal, október 17-én Zelenszkij valóban Washingtonba érkezett, ahol Trump nyilvánosan is felvetette az „álljanak meg ott, ahol vannak” elvét a frontvonalakra vonatkozóan.

A Fehér Ház a botrányra reagálva megvédte a különmegbízottat.

Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója hozzátette, hogy a különmegbízott a béke érdekében „szinte naponta beszél orosz és ukrán tisztviselőkkel is”. A kongresszusban azonban a republikánusok egy része is élesen bírálta a történteket. Don Bacon nebraskai képviselő szerint Witkoff az oroszok oldalára állt.

– közölte a közösségi oldalán.

Az orosz fél reakciója vegyes volt. A Kreml nem cáfolta a hívás tényét, sőt, bejelentették, hogy Witkoff a jövő héten Moszkvába utazik a tárgyalások folytatására. Jurij Usakov, Putyin tanácsadója viszont arra mutatott rá, hogy „valaki szivárogtat, valaki lehallgat”. „De nem mi” – mondta orosz állami médiumoknak. Ezzel szemben Kirill Dmitrijev, az orosz elnök egy másik különmegbízottja a Bloomberg által közölt leiratot egyszerűen „fake”-nek, azaz hamisítványnak nevezte.

A diplomáciai folyamatok a botrány ellenére sem álltak le. Miközben Witkoff moszkvai útjára készül, Dan Driscoll hadseregtitkár párhuzamosan egyeztet orosz és ukrán tisztviselőkkel Abu-Dzabiban és Genfben. Bár a Bloomberg nem fedte fel, hogyan jutott a hangfelvétel birtokába, és az Associated Press hírügynökség jelezte, hogy nem tudta függetlenül hitelesíteni a leiratot.

Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.

A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.

A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.

Az összeg felső határa évi 6 ezer forint, veszélyes eb esetén 20 ezer forint. A jogszabály széles körben ad mentességet, például az ivartalanított, menhelyről örökbe fogadott, valamint a vakvezető és segítő kutyák után nem kell fizetni. Országos szintű ebadó vagy bármilyen macskaadó jelenleg nincs.

Szigethalmon 2026. január 1-től vezetik be az évi 6 ezer forintos ebrendészeti hozzájárulást. Somogyszentpálon szintén 2026-tól lép életbe egy sávos rendszer, ahol a tartott kutyák számától függően 4 és 6 ezer forint közötti összeget kell fizetni.

Magyar Péter a kisállatadóról egy korábbi posztjában úgy fogalmazott:

(via 24.hu)

Szerdán a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői újra tárgyalnak arról, hogy 2026-ban milyen mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. A Portfolio értesülése szerint a legfrissebb tervek arról szólnak, hogy

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mostani egyeztetésére azért van szükség, mert bár tavaly novemberben egy három évre szóló bérmegállapodás született, a gazdasági folyamatok felülírták az akkori várakozásokat.

Mivel idén a gazdasági növekedés elmaradt a várakozásoktól, a munkaadói oldal kezdeményezte a 2026-os ütem felülvizsgálatát.

Az érdekegyeztető fórumon a felek álláspontjai eltérőek. A munkaadók szerint a gazdaság teherbíró képessége csak egy számjegyű emelést tenne lehetővé, kivéve, ha a kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentésével segíti a vállalkozásokat. Ezt támasztja alá Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is.

– mondta az Infostartnak.

Ezzel szemben a szakszervezetek a reálbérek megőrzése érdekében ragaszkodnak a kétszámjegyű emeléshez.

– nyilatkozta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az Infostartnak.

A kormányzat korábban többször is hangsúlyozta, hogy célja a minimálbér értékének folyamatos növelése, és hogy az elérje az 1000 eurós szintet. Ha a mai tárgyaláson a felek nem tudnak megegyezni, a hároméves megállapodás egyfajta automatizmusa léphet életbe. Ez a számítások szerint körülbelül 11,5 százalékos minimálbér-emelést eredményezne, de a garantált bérminimum sorsát nyitva hagyná.

A 25 év alattiaknak járó szja-mentességgel élve ez az összeg körülbelül 260 800 forint lenne. A kormány hosszú távú célként kitűzött 1000 eurós minimálbér a jelenlegi árfolyamon számolva körülbelül 385 ezer forintos bruttó összeget jelentene. Összehasonlításképpen, a szomszédos Horvátországban jövőre 1050 euróra, vagyis átszámítva több mint 400 ezer forintra emelik a legkisebb bért.