HÍREK
A Rovatból

Gyurcsány, Bajnai és egy gombaszakértő - Orbán megjelölte legfőbb ellenfeleit, Márki-Zay nevét viszont egyszer sem ejtette ki az évértékelőn

A miniszterelnök többször is bírálta az ellenzéket az évértékelő beszédében, név szerint azonban csak Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont emelte ki.


Szombaton, a kampányidőszak hivatalos kezdetének napján tartotta meg hagyományos évértékelő beszédét Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A miniszterelnök az egyórás beszédben többször is bírálta az ellenzéket, név szerint azonban csak Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont emelte ki. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek viszont egyszer sem mondta ki a nevét.

Orbán Viktor rögtön azzal kezdte: "váratlanul megtudhattuk a baloldaltól, hogy mi valójában gombák vagyunk. Gombák, akiket sötétben tartanak és trágyával etetnek. Megtudhattuk azt is, hogy mi, akik ráadásul vidékiek és falusiak is vagyunk, egy keresztrejtvényt se tudunk megfejteni és a baloldal szerint reggel tízkor már részegek vagyunk és agymosottak is. Megtudhattuk azt is, hogy mivel fideszesek vagyunk, aberráltnak is kell lennünk. Azt is megtudhattuk a baloldaltól, hogy a Fideszben vannak zsidók is, bár kevés. Megtudhattuk azt is, hogy melegek viszont vannak bőven".

A miniszterelnök a gombás résszel Márki-Zay Péter korábban elhangzott mondatára utalt, miszerint: "amíg a választókat úgy tartjuk, mint a gombát, addig a rezsicsökkentéssel, a migránsozással és a többivel lehet választást nyerni".

Ám a kormányfő erre még később is visszatért, amikor

úgy foglalta össze az ellenzéket, hogy "Gyurcsány és Bajnai egy gombaszakértővel megerősítve".

De a járvánnyal kapcsolatban is megemlítette az ellenzéket. Orbán szerint ugyanis Magyarországra nemcsak a vírus, hanem a baloldal is rátámadt, azt remélve, hogy megbuktathatják a kormányt. "Amikor zárni kellett, nyitást követeltek, amikor nyitni kellett, akkor zárást. Diktatúrát harsogtak, külföldi lejárató akciókat szerveztek, kamuvideókat, ál- és rémhíreket terjesztettek" - fogalmazott. Orbán ezt súlyos felelőtlenségnek nevezte, hozzátéve: halálos világjárvány idején a családok millióinak félelmét kormánybuktatásra használni minden ítélőszék előtt védhetetlen cselekedet. "Mind a kettőnek el is jön majd az ideje, az egyik április 3-án, a másik pedig a Jóisten rendelése szerint" - jegyezte meg.

Arról is beszélt, hogy szerinte "a választás tétje óriási, a magyarság részére létkérdés", pedig "úgy szeretnénk egy választást már, ami nem létkérdés". Majd hozzátette:

ez a választás még arról szól, hogy Gyurcsány és Bajnai vissza akar térni.

Azt is elmondta, a baloldal most azzal áll elő, hogy akik csatlakoznak hozzájuk, "úgy hagyják maguk mögött addig életüket, mint Krisztus tanítványai a halászhálót".

Ez már "a sokadik baloldali megváltójelölt", Gyurcsány Ferenc is így kezdte - mondta. Hozzátette: őt viszont "egy szélhámos, televíziós távgyógyítóra" emlékezteti. "Gyógyulást ígér, de valójában csak három az egyben kínálja neked az akciós DVD-t. És amikor már minden maszlagot elhittél, minden kiadványt megvásároltál, lelép a pénzeddel a Bahamákra, te meg ott maradsz gyógyulás nélkül, üres zsebbel, egy rakat giccses DVD-vel"

- fogalmazott.

Orbán azt is hozzátette: 2010 óta "már negyedszer akarják eladni nekünk a megváltozott és megújult, össze- és újjászervezett baloldal meséjét", de a magyarok gyomra ezt negyedszerre sem veszi be. Remélhetőleg ha most legyőzik őket, "nem tudnak annyi mini Ferit gyártani", hogy még egyszer sorompóba léphessenek - mondta.

A miniszterelnök Karácsony Gergelynek is odaszúrt, igaz, az ő nevét sem ejtette ki a beszédében. Orbán kifejtette, hogy szerinte Budapesten "káosz, kosz, hajléktalanok és dugók, korrupció, inkompetens vezetők, nagyképűsködés és lustaság" van. "Gyurcsány emberei beültek a kasszába, Bajnai meg szép csendben működteti a jutalékos rendszert" - mondta a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump új feltételhez kötné, hogy Amerika segítséget nyújtson egy megtámadott NATO-tagállamnak
Az Egyesült Államok elnöke azt mérlegeli, hogy csak a megfelelő védelmi kiadásokat teljesítő országok számíthatnának amerikai katonai támogatásra egy támadás esetén.


Donald Trump ismét olyan javaslatokat fogalmazott meg a NATO-val kapcsolatban, amelyek jelentős változásokat hozhatnak a szövetség működésében. Az NBC News értesülései szerint a volt amerikai elnök és tanácsadói olyan intézkedési politikát mérlegelnek, amely az Egyesült Államok katonai segítségét a szövetséges országok védelmi kiadásaihoz kötné. Ennek értelmében az USA

csak azoknak az országoknak nyújtana támogatást egy ellenséges támadás esetén, amelyek teljesítik a NATO által előírt 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási küszöböt.

Az elképzelés jelentős változást eredményezhet a NATO működésében, mivel az 5. cikkely kimondja, hogy egy tagállam elleni támadás a szövetség egészét érinti. Az amerikai vezetésben felmerült az is, hogy az Egyesült Államok kizárólag azokkal az országokkal folytasson közös hadgyakorlatokat, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzést. Emellett fontolgatják az amerikai csapatok átcsoportosítását olyan NATO-tagállamokba, amelyek megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

Donald Trump már korábban is többször bírálta a NATO-tagországokat, amiért szerinte sokan nem költenek eleget védelmükre. Az elmúlt időszakban már 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célkitűzést is javasolt, bár ezt jelenleg az Egyesült Államok sem teljesíti. A NATO legfrissebb adatai szerint 2023-ban 23 tagállam érte el a 2 százalékos küszöböt, közülük öt ország – Észtország, Görögország, Lettország, Lengyelország és az USA – a 3 százalékot is túllépte.

Trump korábbi elnöki ciklusa alatt már felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kilépjen a NATO-ból, valamint megkérdőjelezte az 5. cikkely jelentőségét országa számára. Az 5. cikkelyt eddig mindössze egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
EU-csúcs: Orbán Viktor egyedül vétózott, 26 tagállam állt Ukrajna támogatása mellé
Magyarország egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt katonai segítséget, de az EU védelmi tervét minden tagállam elfogadta.


Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy

az uniós tagállamok jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt már mind a 27 ország elfogadta.

A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.

A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.

Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
VSquare: nem gyakorlatozni mentek a TEK-esek Boszniába, hanem Dodikot menekítették volna ki
Az oknyomozó portál szerint a magyar különleges egységek Horvátországon keresztül vitték volna ki a boszniai szerb vezetőt. Az akciót végül nem hajtották végre, mert Dodik fellebbezett az ítélete ellen.


Orbán Viktor február 17-én Budapesten találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. A VSquare oknyomozó portál információi szerint ezt követően a magyar miniszterelnök utasítást adott a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőinek, hogy Banja Lukába küldjenek embereket arra az esetre, ha szükség lenne Dodik támogatására.

Február 24-én Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben jelentette be, hogy magyar különleges egységek érkeztek Banja Lukába. Állítása szerint 300 ember érkezett, míg a TEK hivatalos közlése szerint a magyar egység létszáma 70 fő volt. A TEK tájékoztatása szerint a különleges egységek közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt a helyi erőkkel.

A VSquare forrásai szerint azonban a TEK nem kizárólag kiképzési céllal utazott Boszniába. A portál szerint

a magyar különleges egységek feladata az lett volna, hogy szükség esetén Horvátországon keresztül kimenekítsék Dodikot az országból.

Egy, az ügy részleteit ismerő forrás azt mondta, hogy négy operatív egység és egy felderítő egység vett részt az előkészítésben, összesen 70 ember, valamint járművek és egy mozgó műveleti parancsnoki központként szolgáló teherautó is érkezett a helyszínre. A VSquare szerint civil ruhás egységek felderítést és megfigyelést is végeztek a művelet biztosítása érdekében.

A portál úgy tudja, hogy az eredeti tervek szerint Dodikot a dél-magyarországi Mohács közelében vitték volna át a határon, a horvát hatóságok értesítése nélkül. Azt nem tudni, hogy az akció pontosan kinek az ötlete volt, de végül nem valósult meg. Dodik fellebbezett az ítélete ellen, így egyelőre nem kell börtönbüntetést letöltenie,

emellett Horvátország és az Egyesült Államok is értesült a tervről.

Dodik ellen 2023 augusztusában indított eljárást a boszniai szövetségi ügyészség, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Egy bosznia-hercegovinai bíróság múlt héten hat év börtönbüntetésre ítélte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától. Két nappal később a boszniai szerb nemzetgyűlés megszavazta az országrész igazságügyi rendszerének függetlenedését, miközben Dodik nyíltan beszél az elszakadás lehetőségéről is.

A hatályos magyar jogszabályok szerint a TEK csak akkor menekíthetné ki Dodikot az országból, ha magyar állampolgársággal rendelkezne – ilyen információ azonban nem ismert.

A történtek után feszültebbé vált a diplomáciai helyzet Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. Március elején a boszniai hatóságok nem engedték leszállni a magyar külügyi államtitkár repülőgépét, majd a szarajevói magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Sára és családja maga fizette a magángépes Maldív-szigeteki luxusutat, állítja a 4iG
Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett.


Március elsején a 444.hu fotósa a Liszt Ferenc repülőtéren készített képeket, amelyeken Orbán Sára, a miniszterelnök lánya és családja, valamint Jászai Gellért, a 4iG vezetője egy magánrepülőből szállnak ki. A gép a Maldív-szigetekről érkezett Budapestre.

A történet pikantériája, hogy Jászai Gellért Magyarország egyik leggazdagabb, kormányközeli üzletembere, aki jelentős állami forrásokhoz jutott vállalatával. A Direkt36 tényfeltáró portál szerint a 4iG 72 milliárd forint állami támogatást kapott a Széchenyi Alapokon keresztül, és az állam 320 milliárd forinttal támogatta a Vodafone felvásárlását is.

Jászai az elmúlt hónapokban többször is együtt utazott Orbán Viktorral, például január végén Abu-Dzabiba és korábban az Egyesült Államokba, ahol Donald Trumppal és Elon Muskkal is találkozott. Február végén pedig Szijjártó Péter javaslatára a köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti címet adományozott neki.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a közös utazás elfogadhatatlan, mert szerinte összeférhetetlen, hogy egy kormányközeli üzletember és a miniszterelnök családja együtt nyaraljon.

„Nyilvánvaló, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan történet” – mondta Hadházy az RTL Híradójának.

A 4iG közleményben reagált a felvetésekre, és határozottan cáfolta, hogy Jászai Gellért finanszírozta volna Orbán Sára és családja nyaralását.

„Minden család saját maga fedezte az utazás költségeit”

– írták. Az OTP korábbi közlése szerint a magángépet piaci áron bérelték.

Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett. A repülőtéren készült képek szerint az utasok egy exkluzív privát szigeten tölthették a nyaralást, ahol egy két hálószobás villa éjszakánként több mint kétmillió forintba kerül.

Orbán Sára cégének 2023-ban 8 millió forint adózott nyeresége volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: