„Győr kiürült, mindenki Szlovákiában vásárol” – A Spar ügyvezető igazgatója szerint májusig tartható az árrésstop

A monte-carlói Hercule kikötőben könnyen kiszúrható a 62 méteres Rose D’Or, amely Mészáros Lőrinchez köthető – számolt be róla a Telex. A lap szerint a hajó mérete és csillogása miatt különösen feltűnő, ezen a kikötőrészen ez az egyik legnagyobb. A Rose D’Or legalább július közepe óta járja a francia riviérát, a Vesselfinder adatai szerint pedig már július eleje óta mozog a Cannes–Saint-Tropez–Monte-Carlo útvonalon. Korábban az orosz bányászmogul, Konsztantyin Sztrukov tulajdonában állt, a SuperYachtFan szerint az ára 75 millió dollár lehetett, ami 27 milliárd forint.

Augusztus 4-én a Rose D’Or Antibes-ből tért vissza Monacóba. A fedélzeten ekkor látható volt a napozó Várkonyi Andrea, aki feltehetően Versace-bikinit viselt, valamint egy Mészáros Lőrincre hasonlító férfi.

Amikor a Telex újságírója a kikötő oldaláról próbált fotót készíteni a Mészáros Lőrinchez és részben a magyar állam tulajdonában lévő MBH Bank lízingcégéhez tartozó luxusjachtról, két civil ruhás, magyarul beszélő férfi lépett oda, és eltakarta a kamerát. Hiába mondta, hogy újságíróként a munkáját végzi, és kérdéseket szeretne feltenni Mészáros Lőrincnek többek között a hatvanpusztai birtokon talált antilopokról és zebrákról, vagy arról, hogy fizet-e a V-Híd az alvállalkozóinak, csak annyit feleltek: nem. Később az egyik férfi azt mondta:

Arra a kérdésre, hogy Mészáros Lőrincnek dolgoznak-e, a férfiak azt mondták, ők csak turisták. A hajó körül ekkor láthatóan megnőtt a „turisták” száma. Egy olvasó korábban szintén jelezte, hogy hasonló módon küldték el, amikor fotót szeretett volna készíteni Mészáros Lőrincről.

A Rose D’Or két medencével rendelkezik, 12 vendéget tud fogadni, a kapitánnyal együtt 13 fős személyzet szolgálja ki. Hatótávolsága 5000 tengeri mérföld, ehhez 130 ezer literes dízeltartályát kell feltölteni. A Mészáros család augusztus 5-én inkább Cannes-ba hajózott tovább.

Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány.

A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu Kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.

Ilie Bolojan, a négypárti bukaresti koalíciós kormány liberális miniszterelnöke a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő 2003-as alkotmánymódosítás.

– zárta üzenetét a román miniszterelnök.

A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceausescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat „élőben” közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.

1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.

Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.

A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” – a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám – ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába. A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceausescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát.

Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Románia Iliescu utolsó elnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, és zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.

A bukaresti kormány kedd este rendkívüli ülést tart, hogy meghozza a volt államfő temetésével kapcsolatos döntéseket.

(MTI)

A hétvégén a Hungaroringen járt Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója, aki helikopterrel érkezett a versenypályára. Az utazásról több fotót is megosztott Instagram-oldalán.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő keddi posztjában arról írt, hogy Szalai több értékes ruhával és kiegészítővel is készült a rendezvényre. A bejegyzés szerint

A képviselő később egy másik posztban azt írta: „a tízmilliós Cartier karperec mellett volt a kezén egy hétmilliós Van Cleef&Arpels kösöntyű is. Így a hölgyet a ruhákkal, táskával együtt mintegy húszmillió forint díszítette”.

Több mint 7000 embernél mutatták ki a chikungunya-vírust Kuangtung tartományban, Kína délkeleti részén július óta. A legtöbb megbetegedés Fosan városához köthető, de a vírus a környező 12 városban is megjelent – számolt be a BBC.

Az elmúlt héten közel 3000 új esetet regisztráltak, miközben Hongkongban is megjelent az első fertőzés: egy 12 éves fiú mutatta a betegség tüneteit – láz és kiütések –, miután Fosanban járt.

A kínai hatóságok gyorsan reagáltak.

A kórházi ellátás legalább hét napig tart, vagy amíg a páciens tesztje negatív nem lesz.

A lakosokat arra kérik, hogy szüntessenek meg minden pangó vízforrást az otthonaikban, azaz olyan helyeket, ahol megállhat a víz – például kávéfőzőkben vagy virágcserepekben –, különben akár 10 000 jüanos (nagyjából 560 ezer forintos) bírságot is kaphatnak.

Dronokkal mérték fel a pangó vízfelületeket, majd ezek környékére mintegy 5000 lárvaevő edényt helyeztek ki.

A chikungunya-vírust a fertőzött Aedes-szúnyogok terjesztik, és leggyakrabban Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Afrikában fordulnak elő. A BBC információi szerint eddig 110 országban jelent meg.

A betegség tünetei – láz és ízületi fájdalom – általában egy héten belül jelentkeznek a csípés után. Fejfájás, izomduzzanat és bőrkiütés is előfordulhat – a legtöbben egy héten belül jobban lesznek.

A vírus nem terjed emberről emberre, kizárólag szúnyogcsípéssel. A veszélyeztetettek közé tartoznak a csecsemők, idősek és krónikus betegségben – például szív- vagy cukorbetegségben – szenvedők. Bár ritkán halálos, egyes betegeknél az ízületi fájdalom akár évekig is fennmaradhat.

Több szomszédos város ideiglenesen 14 napos karantént vezetett be azokra, akik Fosanból érkeztek, de ezeket az intézkedéseket már visszavonták.