"Köd reggel, köd délben, köd este, de felülről nézve szép. Napkelténél fújt a szél, remeg is a kép. Mozgott a kilátó kicsit." - ezekkel a sorokkal posztolta ki Facebookra egy tehetséges srác, Feledi Gergely azt a videót, amelyet az egyik kedvenc helyén, a salgótarjáni Karancs-kilátón készített. A gyönyörű, misztikus videón misztikus, vastag ködfelhőből bújik elő a Salgó vára. Nézzétek:

Gergelynek nem ez az első "tájvideója". A többi alkotását ide kattintva nézhetitek meg.

Ha tetszett a felvétel, katt a megosztás gombra!

A Yettel több mint 1,3 milliárd forintos jóvátételi csomagot vállalt, amely közel 180 ezer fogyasztót kompenzál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának keretében - közölte a hivatal szerdán.

A közlemény szerint a versenyhatóság 2019 végén szabott ki jelentős bírságot az akkor még Telenor Magyarország Zrt. nevet viselő távközlési szolgáltatóra, amiért

A cég bírósághoz fordult a döntéssel szemben, amely helyben hagyta a GVH által megállapított jogsértés tényét, azonban a bírság összegének indokolására kötelezte a versenyhatóságot.

Az új eljárásban a Yettel új indítvánnyal élt, amelyben a fogyasztók jóvátételét vállalta a jogerősen is megállapított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.

Az érintett ügyfeleket a Yettel előzetesen emailben vagy sms-ben fogja értesíteni. A kompenzáció garantált értéke 1,31 milliárd forint - vagyis, ha a fogyasztók részére juttatott összeg összértéke bármely okból nem éri ezt el, a vállalkozásnak versenyfelügyeleti bírságként kell befizetnie a fennmaradó összeget.

A versenyhatóság - a kompenzációs csomagra tekintettel - az újraszámolás során 125 millió forintra mérsékelte az eredetileg 1,8 milliárdos összegű bírságot, egyúttal előírva a vállalások teljesítését, valamint azok könyvvizsgálóval történő auditáltatását. A GVH döntése a fogyasztóknál jelentkező közvetlen előnyök mellett tekintettel volt arra is, hogy a cég lemondott a további jogorvoslati lehetőségéről. A jóvátételi kötelezettségek teljesítését a versenyhivatal a végrehajtásukra előírt határidő leteltét követően ellenőrzi majd - áll a közleményben.

Magyarország nem tud elég cukrot előállítani, az importnak pedig nem kedvez a nemzetközi helyzet – mondta a cukor hazai hiányának okairól az InfoRádiónak a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke, a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnök-helyettese.

Az elégtelen hazai termelésről Dorogi Árpád elmondta, hogy az elmúlt években méltánytalanul alacsony volt a cukor, illetve a cukorrépa ára, ami miatt a termelők évről évre csökkentették a gazdák vetésterületet.

Magyarországon évente háromszázezer tonna cukor fogy. Itthon csak nyolcvanezer tonnát tudtak megtermelni, az idén pedig talán csak hatvanezer tonna körül lesz ez a mennyiség. Közölte: ahhoz, hogy legalább az itthoni gyártást el lehessen látni alapanyaggal, legalább 13-14 ezer hektárnyi területen kellene cukorrépát termeszteni. De még ez sem lenne elég a fogyasztás fedezéséhez.

Dorogi szerint ezért kevés lesz az alapanyag, amit a hazai cukorgyártó fel tud dolgozni Kaposváron, még a hazai fogyasztás egynegyedét sem fogjuk tudni előállítani 2022-ben.

– tette hozzá.

A hazai termelés viszontagságai mellett a cukorbehozatal is akadozik. Európán kívül is csökkent a kínálat, nagyon megemelkedtek az árak és nőttek a szállítási költségek is. Most még ellátási problémák is keletkeztek, a kereskedelem pedig mindezek miatt nem is tudja pótolni a keletkező hiányt Európában, ami ellátási problémákat okozhat – fogalmazott.

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

- olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint a gyors intézkedést az ellátási helyzet tette indokolttá: a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül érkezik a kőolaj Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba is, és bár a Molnak Magyarországon több hétre elegendő saját tartaléka van, regionális nagyvállalatként a környező országok ellátásbiztonságáért is felelősséget vállal.

A cél az, hogy 2028-ra a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát - derült ki a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021-2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából.

A Népszava cikke szerint a kormány a pedagógus életpályamodell, és így a bérek fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy 400 milliárd forintot szánnának. A bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig. Ez azt jelenti, hogy ha az erre szánt pénzeket megkapja Magyarország, inflációkövetővé tennék a pedagógusbéreket, legalábbis a következő néhány évre.

A lap azt írja,

Azt is belátták, hogy azért nincs kellő pedagógus utánpótlás, mert a tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban, illetve Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a törvény szerint meghatározott pedagógusbér és az átlagbér is. Elismerték tovább azt is, hogy a pedagógus életpálya-modellnek komoly hibái vannak.

A tervek szerint a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak többletjuttatást is biztosítanának, hogy a többlettel a diplomás átlagbér 80 százalékát is meghaladják a fizetéseik. Ez az intézkedés döntően a négy leghátrányosabb régióban lévő települések pedagógusait és a nevelő-oktató munkát segítő dolgozókat érintené.

A program további intézkedéseket is felsorol, például tervezik egy, a "hivatás presztízsét is jelző" pedagógus-igazolvány bevezetése a hozzá kapcsolódó kedvezményrendszerrel, az adományozható pedagógus elismerések körének kibővítése, valamint a lakhatásuk elősegítése – különösen pályakezdők és pedagógus házaspárok számára – szolgálati lakások kialakításával. A kormány azt szeretné, hogy az intézkedések hatására a pedagóguspálya vonzóbb legyen, különösen a fiatalok számára.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt mondta a Népszavának, hogy a kormány terve jó kiindulópont lehet, de a céldátumokat késeinek tartja, véleménye szerint

különben "alig lesz valaki, aki ezen a pályán marad."