News here
hirdetés

HÍREK

Meglepő dolgot vettek észre a babákon kutatók: beszélni még nem, de következtetni már tudnak

A 12-19 hónapos kisgyerekek meglepődtek, ha nem a labda, hanem a virág jött a vetítésben.

Link másolása

hirdetés

"Kezdetben nem az ige volt, hanem a racionális gondolkodás" - ez lehetne a mottója annak a tanulmánynak, amely a Science-ben jelent meg, és amelyben a barcelonai Pompeu-Fabra egyetem vezetésével dolgozó európai kutatók számolnak be egy kísérletükről. A kutatásnak magyar résztvevője is volt Téglás Ernő, a Közép-Európai Egyetem Kognitív Fejlődéstani Kutatóközpontja pszichológusának személyében.

144 12-19 hónapos kisgyermekeknek egyszerű animációs képeket, pl. labdát és virágot mutattak, amelyeket aztán eltakartak egy korláttal, majd elvették a korlátot, eltávolították a labdát és maradt a virág. A következő képen aztán újra a labda volt látható. A gyerekek logikája szerint mindig az utoljára látható képnek kellett volna megjelennie. A kicsik tekintetén látszott, hogy meglepődnek, nem értik a dolgot, mert nem tartják logikusnak.

A kutatók a jelenetből azt a következtetést vonták le, hogy a gyerekek képesek az úgynevezett „kizáráson alapuló” következtetésekre és ez nem függ össze azzal, hogy még nem tudnak beszélni.

Ez a logikus gondolkodás egy formája, amely szerint, ha csak az A helyzet, vagy a B helyzet lehet igaz, és az A helyzet hamis, akkor a B helyzet az igaz – idézte a tanulmányt a Psycology Today .

Ezt a képességet már azonosították kisgyerekeknél, de nem olyan kicsiknél, akik még nem beszélnek.

hirdetés

A kutatók most azt is megfigyelték, hogy amikor a kicsik olyan képeket láttak, amelyekhez szükség volt racionális következtetésre, a pupillájuk kitágult, pontosan úgy, mint a felnőtteké, amikor deduktív módon gondolkodnak.

„Kutatásunkban, amely hét kísérletből állt – hat kisgyerekekkel, egy felnőttekkel, mutatók kombinációjára alapoztunk: a tekintetek útjára, a pupillák tágulására, a váratlan dologra való figyelemre – magyarázta a La Repubblicának Nicoló Cesana-Arlotti olasz fejlődés-pszichológus, a tanulmány szerkesztője – Ezekkel az eszközökkel kimutattuk, hogy a gyerekek 10-12 hónapos koruktól kezdve képesek a logikus gondolkodás egy lényeges formájára, a kizárásos gondolkodásra, amely úgy tűnik, megvan bennünk életünk kezdetétől, hogy irányítson, segítsen bennünket az ismeretszerzésben.”

Megérteni, hogy az egész kicsi gyermekek is rendelkeznek a logikai gondolkozás képességével, nem könnyű, mert ez a beszéd hiányában nehezen azonosítható.

Ezért a témában egymásnak ellentmondó vélemények is megfogalmazódtak. Jean Piaget, a híres svájci pszichológus például azt tartotta, hogy a logikai gondolkodás a kognitív fejlődés csúcsa, amely csak sokkal később, 11 éves korban bontakozik ki. A magyar származású, tavaly elhunyt Jerry Fodor, a kognitív tudományok filozófusa ellenben azt az álláspontot képviselte, hogy a logikai struktúrák alapvető elemei megvannak bennünk születésünktől fogva.

Cesana-Arlotti szerint a kérdésben még további kutatásokra van szükség, hogy tisztázni lehessen többek között azt, hogy milyen szerepe van a beszédnek a logikai képességek teljes kifejlődésében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Videó: szupercellás zivatar csapott le Sopronra
Nyugat felől egyre nagyobb területen kell számítani zivatarokra.

Link másolása

hirdetés

Ausztria felől szupercella sodródott be az ország északnyugati csücskébe, Sopronba látványos felhőzettel érkezett meg - számolt be róla az Időkép.

Videó is készült arról, ahogy a viharfelhők ellepték a várost, ezzel együtt pedig leszakadt az ég.

Az Időkép figyelmeztet, hogy estétől nyugat felől egyre nagyobb területen kell zivatarok kialakulására számítani.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Ismét az atomháborúval fenyegette meg a világot az orosz állami televízió egyik vendége
„A dolgok rossz véget fognak érni az egész emberiség számára”, ha Oroszország nem tud katonai győzelmet aratni Ukrajnában – mondta Margarita Szimonjan.

Link másolása

hirdetés

Ismét az atomháborúval fenyegette meg a világot az orosz állami televízió egyik vendége, írja a Daily Mail.

Az RT (korábban Russia Today) vezetője úgy fogalmazott, hogy

„a dolgok rossz véget fognak érni az egész emberiség számára”, ha Oroszország nem tud katonai győzelmet aratni Ukrajnában.

Margarita Szimonjan ezzel feltehetően nem is olyan burkoltan az atomfegyverek bevetésére célzott.

A médiaszakember kitért arra is, hogy sokan a Nyugat győzelmét és az oroszok vereségét vetítik előre a február 24. óta tartó háborúban. Szimonjan szerint ugyanakkor ez „egyszerűen lehetetlen, soha nem fog megtörténni”.

hirdetés

„Vagy nyerünk, vagy ennek rossz vége lesz az egész emberiség számára, nincs más út”

- nyomatékosította a hétfő esti műsorban. Hozzátette: amikor az emberek azt kérdezik tőle, meddig fog még tartani a nyugati országokkal szembeni konfrontáció csak annyit válaszol, hogy „örökké és szokjanak hozzá ehhez az új élethez”.

A folytatásban kitért arra is, hogy ebben a „bátor, új világban” az orosz szülőknek nem lesz lehetőségük nyugaton taníttatni a gyerekeiket, az ország növekvő elszigeteltsége miatt. De idővel az emberek majd hálásak lesznek, hogy a jövő generációi már nem a nyugati oktatási intézményekben tanulnak.

„Nem számít, mi történik vagy hogyan viselkedünk, a konfrontációnk életünk végéig tart velük”

- jelentette ki a Vlagyimir Putyin egyik fő propagandistájának számító Szimonjan.

A hátfő esti műsor egy részletét orosz nyelven, angol felirattal itt lehet megnézni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Másodfokú riasztás: jégesővel és heves zivatarokkal jön a hidegfront szerdán
Délutántól először a Dunántúlon és az északi megyékben, az esti órákban pedig többfelé alakulhatnak ki zivatarok.
MTI, címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. május 24.


Link másolása

hirdetés

Zivatarveszély miatt két megye több járására másodfokú riasztást adott ki kedd este az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az érintett területeken a következő órákban olyan heves zivatarok alakulhatnak ki, amelyeket károkozó szél, jelentős mennyiségű csapadék, illetve jégeső kísérhet.

A "zivatartevékenység" este és éjszaka fokozatosan az ország középső és keleti területére helyeződik át, majd elhagyja az országot. A zivatarokat jégeső, intenzív csapadékképződés és viharos széllökés kísérheti. A dunántúli területeken akár egy-egy hevesebb zivatar sem kizárt.

Szerdán egy hidegfront éri el az országot, hatására délutántól először a Dunántúlon és az északi megyékben, az esti órákban pedig többfelé alakulhatnak ki zivatarok.

A Dunántúl déli felében és "nagyobb bizonytalansággal az északkeleti területeken" heves zivatarok kialakulása is várható, amelyekhez

viharos, akár 90 kilométer/óránál erősebb széllökés, jégeső és intenzív esőzés társulhat.

A kialakult gócok kelet felé haladnak, így az Alföldön, északkeleten csütörtök hajnalig is kitarthatnak a zivatarok.

hirdetés
Szerdára Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyére adtak ki másodfokú, az ország többi területére elsőfokú figyelmeztetést a heves zivatarok veszélye miatt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Kiadta az NNK, hogy melyik településen hányan haltak meg koronavírusban
Több száz olyan település van, ahol mindössze egy ember hunyt el 2021 februárja és 2022 januárja között a hivatalos statisztika szerint.

Link másolása

hirdetés

A Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) az Átlátszó közérdekű adatigénylésére kiadta a 2021. február 1. és 2022. január 31. között koronavírus-fertőzésben elhunytak településszintű adatait. A portál még február végén küldte el kérdéseit a Müller Cecília vezette NNK-hoz, 90 nap várakozás után kapták meg a kért adatokat.

Kiderült, hogy Miskolcon volt messze a legtöbb elhunyt, ott 475-en vesztették életüket a koronavírus miatt a hivatalos statisztika szerint. A második helyen Debrecen áll 414 elhunyttal, a harmadik legtöbb, 399 koronavírus-áldozatot pedig Szegeden regisztrálták.

A fővárosi kerületek közül a III., XI., XIII., és a XVIII. emelkedik ki, mindhárom kerületben meghaladta a háromszázat a koronavírusban elhunytak száma. Budapesten az V. kerületben mindössze 35-en vesztették életüket a járvány ezen egy éve alatt.

Országos viszonylatban több száz olyan, jellemzően kistelepülés van, ahol mindössze egy ember hunyt el a hivatalos adatok szerint.

Az Átlászó arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős eltéréseket lehet látni a koronavirus.gov.hu rendszeres adatközlése és az NNK által küldött táblázat halálozási adatai között. A most kiadott településszintű adatok szerint ugyanis 2021. februártól 2022. január végéig 27 251-en haltak meg koronavírusban, a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal adatközlései viszont 28 881 elhunytról számoltak be ugyanebben az időszakban. Vagyis 1630 elhunyt nem szerepel a településszintű nyilvántartásban.

A portál által készített térképen megnézheted, melyik településen hány elhunytat regisztráltak 2021 februárja és 2022 januárja között.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: