Donald Trump amerikai elnök 2016-ban és 2017-ben csak 750-750 dollár személyi jövedelemadót fizetett - írta internetes oldalán a The New York Times című amerikai lap vasárnap. Reagálásában az elnök tagadta a lapban szereplő állításokat.

A lap a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt is közölte: Trump az elnöksége előtti 15 évből 10-ben nem fizetett személyi jövedelemadót, mert azt jelentette az adóhivatalnak, hogy legtöbb vállalkozása veszteséges.

2018-ban például - a lap szerint - a Trump-vállalatok 47,4 millió dolláros veszteséget jelentettek be, miközben az éves pénzügyi jelentések 434,9 millió dolláros bevételről szóltak. Vállalatainak irányítását elnökké választása után Trump a legidősebb fiára és Allen Weisselbergre, a cégeket összefogó Trump Organization pénzügyi igazgatójára bízta.

Az amerikai elnök vasárnap este tartott sajtókonferenciáján a Fehér Házban tagadta és „teljes mértékben hamis hírnek” minősítette a lap állításait.

„Valójában fizettem (személyi jövedelemadót), és ezt nemsokára meg is látják, amikor az adóbevallásaim feldolgozása készen lesz”

- fogalmazott. Amikor az újságírók megkérdezték tőle, hogy mégis, körülbelül mennyi adót fizetett, Trump nem adott konkrét választ. „Sokat fizettem, és rengeteg tagállami adót is fizettem” - mondta, hozzátéve, hogy „New York állam rengeteg adót fizettet”.

A The New York Times azt állította, hogy az 1990-es évekig visszamenőleg átvizsgálta a Trump-cégeket összefogó Trump Organization tulajdonában lévő vállalatok adóbevallásait, és átnézte Donald Trump 2016-os és 2017-es személyi jövedelemadójának dokumentumait is. Ennek alapján azt állította, hogy

Trump 2016-ban és 2017-ben is egyaránt csak 750-750 dollár személyi jövedelemadót fizetett be.

Nemcsak Donald Trump utasította vissza a The New York Times cikkének állításait, hanem a Trump Organization is. Alan Garten, a vállalatbirodalom vezető jogtanácsosa a laphoz eljuttatott közleményben szögezte le: „a közölt állítások elsöprő többsége, ha nem valamennyi, pontatlan”. Majd hangsúlyozta, hogy Donald Trump „az elmúlt évtizedben több tízmillió dollárnyi személyi jövedelemadót fizetett be, beleértve azt a több millió dollár személyi jövedelemadót, amelyet elnökjelöltsége 2015-ös bejelentése óta fizetett be”.

A The New York Times állítása szerint Trump "legtöbb" vállalkozása - köztük a golfpályái és szállodáinak egész sora - veszteséges. A lap megfogalmazása szerint az elnök „évről évre milliókat, hacsak nem tízmilliókat veszít”. A lap azt is állította: Trump üzleti vállalkozásai pénzt kaptak „lobbistáktól, külföldi tisztségviselőktől és másoktól, akik így akartak bejutni Trump elnökhöz, vagy szívességhez jutni tőle”.

Az Európai Bizottság elnöke egyértelműen szabotázsakciónak nevezte Twitter-posztjában az Északi Áramlat földgázvezetékének a megrongálódását, amely szivárgást okozott a Balti-tengerben.

Von der Leyen szerint "aktív európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása elfogadhatatlan, és a lehető legsúlyosabb válaszlépéseket fogja eredményezni."

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.

Ukrajna meg fogja védeni polgárait azokban a jelenleg Oroszország által ellenőrzött régiókban, amelyekben a megszálló hatóságok által szervezett szavazásokon az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek - mondta Zelenszkij a Telegramon közzétett felvételen.

Ezt megelőzően pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén videóüzenetben arról beszélt Zelenszkij, hogy ha Moszkva elfogadja a népszavazások eredményeit, és a "csatlakozási kérelmeket", akkor "nincs miről beszélnünk Putyinnal" - fogalmazott.

Közvetítőcéget iktatott be a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), amikor 2017-ben az izraeli Pegasus kémszoftver megvásárlását indítványozta, írja a Direkt36 tényfeltáró központ a Telexen megjelent cikkében.

A Pegasusszal Magyarországon többek között újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ügyvédeket és ellenzéki politikusokat figyeltek meg. A kémszoftver a mobiltelefonok feltörésével hozzáfér minden adathoz, például a titkosított kommunikációhoz, sőt képes a mobilt lehallgató eszközzé változtatni a mikrofon és a kamera távoli bekapcsolásával.

A Direkt36 az ügylet körülményeit ismerő forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a Pegasus beszerzésére körülbelül hárommilliárd forintért a Communication Technologies Kft. nevű céget szerződtették.

A bizottság MSZP-s tagja, Molnár Zsolt a konkrét beszerzést nem kommentálta, de azt megerősített a Direkt36-nak, hogy a szakszolgálat eszközbeszerzéseit jellemzően az ellenzékiek is támogatni szokták.

Bár az üzletet a nyilvánosság megkerülésével intézték, de a cégadatokból látszik, hogy a kiberfegyverekkel is kereskedő Communication Technologies Kft. addigi 150 millió forintos nettó árbevétele 2018-ban három és fél milliárdra ugrott fel. Ezt követően a cég tulajdonosai közt 2019 végén megjelent Pintér Sándor bizalmasa, Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár. Korábban Tasnádi felügyelte a polgári titkosszolgálatokat, ám 2016-ban lemondásra kényszerült, miután a kormányból nyilvánosan kritizálták III/II-es állambiztonsági múltja miatt.

Az utóbbi néhány évben több más belügyes megbízást is kapott a Communication Technologies Kft., mely évi több milliárdos forgalmat bonyolít, és 2021-ben 734 milliós osztalékot termelt tulajdonosainak. A cég ügyvezetője egy korábban inkább baloldali kötődéseiről ismert vállalkozó, Neuman Péter, aki egy baloldali politikai tanácsadó visszaemlékezése szerint Medgyessy Péter 2002-es miniszterelnökjelölti kommunikációs felkészítésében is szerepet vállalt. Később, 2018-2019-ben Neuman az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) érdekeltségébe került 168 Óra kiadójának az ügyvezetője volt.

A Direkt36-nak egy, a Pegasus kémszoftver működéséről részleteket ismerő volt titkosszolga azt is elárulta, hogy a szakszolgálat először 50 eszközre szerzett kvótát, azaz egyszerre ennyi mobiltelefont tudtak megfigyelni a Pegasusszal. A szigorú kvótalimit és a rendkívül magas költségek miatt a Pegasust csak kiemelt ügyekben és kizárólag legfelsőbb szintű, miniszteri vagy főigazgatói jóváhagyással vethették be.

A Pegasus-megfigyelések 2021 júliusi nyilvánosságra kerülése után a kémszoftver magyarországi használatát ugyan felfüggesztették, de a Direkt36-nak részleteket eláruló források szerint a kémszoftvert később ismét használni kezdték. A tényfeltáró központ megkereste a történet minden érintettjét – köztük a kormányt, a Communication Technologies Kft. Ügyvezetőjét, valamint Tasnádi Lászlót – de nem kaptak választ senkitől sem.