hirdetés

A Rovatból
hirdetés

Gulyás: Több ágazatban, például a vendéglátásban is elképzelhető a kötelező oltás

Az Iparkamara javaslata szerint a munkáltatók kötelezővé tehetnék az oltást a dolgozók számára egyes munkakörökben.

Link másolása

hirdetés

Elképzelhetőnek tartja a kormány, hogy egyes szektorokban a munkáltató kötelezővé tehesse az oltást, ahogy az Iparkamara javasolta – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

Még nem tárgyalták a javaslatot, de a miniszter szerint a kormánynak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Gulyás szerint elsősorban a vendéglátás, a szolgáltató szektor, valamint az oktatás területén merülhet fel a kérdés, de más szektorokra kiterjesztve is indokolt szerinte a kérdés megvizsgálása.

Kedden írtunk róla, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt a Portfolionak: javasolni fogják a kormánynak, hogy a munkaadók egyes munkakörökben kötelezővé tehessék a koronavírus elleni oltást a dolgozóknak. Emellett Parragh elmondása alapján bizonyos szakmákban is kötelezővé tennék az oltást.

Parragh szerint a kötelező oltást olyan szakmákra fogják kérni, ahol a munkavállalók több emberrel érintkeznek: "rendészeti szervek alkalmazottaira, a közösségi közlekedésben dolgozókra, éttermi alkalmazottakra, stb".

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) jelenlegi formájában kifejezetten ellenzi az Iparkamara javaslatát, szerintük Parragh javaslatából az is következik, hogy aki nem hajlandó beoltatni magát a "főnök" utasítására, azt a jogszabályra hivatkozva egyszerűen ki lehessen rúgni a munkahelyéről.

Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint a helyi szakszervezetek segítségével eddig is szinte minden munkahelyen meg tudott egyezni a munkáltatói és a munkavállalói oldal az oltások beadatásáról, a legtöbb helyen ezt plusz juttatásokkal oldották meg. Kordás szerint könnyen lehet, hogy Parraghék célja a javaslattal ezeknek a pluszoknak a megtakarítása a munkáltatói oldal számára.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Túl sok rajtad a ruha” - kommentelte egy székesfehérvári képviselő, a polgármester kiakadt rajta

Nem ez volt a képviselő egyetlen helytelen cselekedete az elmúlt időszakban Cser-Palkovics András szerint, meg is rótta Szigli Istvánt.

Link másolása

hirdetés

Levelet írt Székesfehérvár polgármestere az önkormányzat egyik képviselőjének, aki a városvezető szerint "az elmúlt időszakban sorozatosan tett olyan kijelentéseket, megjegyzéseket a Facebookon, melyek egy magánszemély tollából is minimum kínosak lennének, udvariatlanok, helytelenek, önkormányzati képviselőtől pedig teljesen vállalhatatlanok.

Cser-Palkovics András saját Facebook-oldalán is közzétette a levelet, amiben részletezi is Szigli István képviselő közelmúltban tett cselekedeteit.

A sorozat a polgármester szerint Juhász Zsófia intézményvezető asszony személyét érintő támadásokkal és minősítgetésekkel indult, majd Szigli a város egy polgárát küldte volna "haza" származása alapján Németországba, mivel a hölgy nem értett vele egyet.

Cser-Palkovics szerint egy városi intézményvezetőt támadni egy dolog, de egy magánszemélyt teljesen más. Írása szerint számos felháborodott állampolgári megkeresést is kapott az ügy miatt.

A városvezető szerint viszont a harmadik eset az, ami az ő megítélésében már túlmegy minden határon.

hirdetés

E szerint a képviselő egy önkormányzati tisztviselő hölgy Facebook-képe alá azt írta kommentben, hogy "túl sok rajtad a ruha".

Cser-Palkovics ezt teljesen vállalhatatlannak tartja egy képviselőhöz, de civil polgárhoz, férfihoz is méltatlannak.

A polgármester később közzétette azt is, milyen választ kapott levelére Szigli Istvántól. A képviselő azzal magyarázta a történteket, hogy az utóbbi hónapokban nagy változás történt életünkben a járvány miatt, ő is érzékenyebben reagált az eseményekre, és előfordult, hogy talán meggondolatlanul, vagy elhamarkodottan ítélt meg helyzeteket. Elnézést kért azoktól, akiket bármilyen módon megbántott, de azt kérte, hogy a jövőben előforduló kisebb-nagyobb konfliktusokat személyesen, és ne nyilvánosan oldják meg.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Jön a hidegfront: több hullámban csapnak le a zivatarok, felhőszakadás és jégeső is lehet

A csapadékos tájakon várhatóan csak 20 fok körül lesz a hőmérséklet csütörtökön.

Link másolása

hirdetés

Hidegfront vonul át az országon, ennek hatására csütörtökön sokfelé csapadékos, zivataros lesz az időjárás - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán Facebook-oldalán.

Simon Gergő meteorológus a videóban elmondta: éjszaka nyugat felől megvastagszik a felhőzet, ekkor még elsősorban a Dunántúlon várható csapadék. A hőmérséklet 13 és 22 Celsius-fok között alakul.

Csütörtökön napközben erősen felhős, borult lesz az idő,

több hullámban várhatók záporok, zivatarok. Hevesebb - felhőszakadással, erős széllel, jégesővel kísért - zivatarok nagyobb eséllyel az ország déli, délkeleti részén alakulhatnak ki.

A hőmérséklet a csapadékos tájakon várhatóan csak 20 fok körül lesz. A keleti, délkeleti tájakon kezdetben még jóval 30 fok feletti értékeket is mérhetnek, majd a záporok, zivatarok hatására gyorsan visszaesik a hőmérséklet.

Pénteken elsősorban az ország keleti felén várható csapadék. A csúcsértékek 25 és 30 fok között alakulnak, de az ország nagyobb részén inkább 30 fok alatti értékek lesznek.

hirdetés

Szombaton 1-2 fokot melegszik a levegő, vasárnap pedig már az ország nagyobb részén lesznek 30 fok feletti értékek - mondta a meteorológus, de hozzátette:

a hőmérséklet-emelkedés nem lesz tartós, mert a jövő hét elején újabb hidegfront érkezik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A kormány nem fogadja el Norvégia „diktátumát”, és jogi lépéseket fog tenni a Norvég Alap ügyében

„Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak” - fogalmaznak a Miniszterelnökség közleményében.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, a norvég külügyminisztérium a Népszavának azt írta, "Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai". Így most már végleges: az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett.

A Miniszterelnökség szerdán az MTI-vel azt közölte: Magyarország nem fogadja el Norvégia "diktátumát", és a kormány jogi lépéseket fog tenni a Norvég Alap ügyében.

"Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet"

- áll a közleményben.

A kormány a hét pályázóból bárkit hajlandó volt elfogadni a "Soros György által támogatott" Ökotárson kívül, Norvégia viszont ragaszkodott a "Soros-szervezethez", és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt - írták.

hirdetés

Norvégia ezzel megsérti az EGT-tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el - tették hozzá.

"Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak"

- írta közleményében a Miniszterelnökség.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Leminősítenék a magyar ombudsmant, mert nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával

Az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület azt is nehezményezi, hogy dr. Kozma Ákos politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz.

Link másolása

hirdetés

Az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi “A” státuszának elvételét javasolja az ombudsman külföldi kollégáiból álló testület - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága sorolja kategóriákba az ombudsmanokat, és attól függően minősíti őket “A” vagy “B” státuszúnak, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza. A “B” státusz azt jelenti, hogy az intézménynek nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.

A négy “A” státuszú nemzeti emberi jogi intézményből álló Albizottság idén júniusban vizsgálta meg a magyar ombudsman munkáját, és ennek alapján ma nyilvánosságra hozott jelentésében azt javasolja, hogy fosszák meg “A” státuszától az alapvető jogok biztosát.

A testület szerint dr. Kozma Ákos és hivatala nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával és nem szólalt fel ezek kapcsán, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket, valamint a médiapluralizmussal, a civil szervezetek helyzetével és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat.

Kritizálja az Albizottság azt is, hogy az ombudsman nem fordult az Alkotmánybírósághoz a politikailag érzékeny, illetve a jogvédelem intézményeit érintő ügyekben.

A testület szerint továbbra is probléma, hogy a biztos kiválasztásának folyamata nem kellőképpen széleskörű és átlátható. Emellett az ombudsman a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat is csak korlátozottan használta ki az érzékeny ügyekben.

hirdetés

Az Albizottság szerint az, hogy az ombudsman nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében, a függetlenségének a hiányát is mutatja. Végkövetkeztetésük szerint az ombudsman működése súlyosan veszélyezteti a Párizsi Alapelveknek való megfelelést, ezért javasolják a leminősítést.

A testület jelentése visszatükrözi a Magyar Helsinki Bizottság aggályait, amely idén februárban az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért segítségével elemezte az új ombudsman tevékenységét. Arra a következtetésre jutottak, hogy "míg egyes, politikailag semleges ügyekben a biztos aktív, addig kifejezetten kerüli azt, hogy szembe kelljen mennie a kormánnyal és a kormánytöbbséggel a politikailag érzékeny ügyekben, és nem vagy nem megfelelően lép fel az ezekben érintett csoportok védelmében".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: