Gulyás: Orbán Viktor nem ismeri, nem is találkozott soha a Szőlő utcai intézet volt igazgatójával
A miniszter a Szőlő utcai ügy legújabb fejleményeire reagált a csütörtöki kormányinfón. Szerinte bizonyítani kell azt az állítást, hogy a rendőrség nem adta át azonnal az ügyészségnek a már korábban hozzájuk került felvételeket a javítóintézetben történt bántalmazásokról.
A Szőlő utcai ügy újabb fejleményeiről is kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtöki kormányinfón. Az RTL újságírója először arra szeretett volna választ kapni, hogyan fordulhatott elő az, hogy bár az egyik érintett már korábban átadta a rendőrségnek a Szőlő utcai javítóintézetben készült kamerafelvételeket, azok mégsem jutottak el az ügyészséghez.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda tud erre válaszolni, de szerinte azt az állítást, hogy a rendőrség nem adta át a felvételeket az ügyészségnek, bizonyítani kell, és ha valóban így történt, annak következménye kell, hogy legyen.
Azt többször is hangsúlyozta, hogy az „ügy ura” az ügyészség, nem a rendőrség, mióta tavaly decemberben a nyomozás az ügyészség felügyelete alá került.
Arra a kérdésre, hogy miért nem rúgták ki már azelőtt a Szőlő utcai javítóintézet megbízott igazgatóját, hogy az általa elkövetett bántalmazásról készült felvételek nyilvánosságra kerültek, ha ezek már októberben az ügyészség birtokában voltak, Gulyás azt mondta, elképzelhető, hogy csak később vizsgálták meg a videókat.
A miniszter azt mondta, a kormány soha nem állította, hiszen nem is lehet ilyen ismeretek birtokában, hogy az elmúlt tíz évben az intézményben pontosan mikor, mi történt, és történt-e olyan, amelynek kiskorú sértettje lehet.
Szerintük rendszerszintű változtatásra volt szükség, ezért a büntetés-végrehajtás felügyelete alá helyezték a javítóintézeteket.
Gulyás azt is kijelentette, hogy Orbán Viktor nem ismeri a Szőlő utcai intézet tavaly májusban letartóztatott volt igazgatóját és soha nem is találkozott vele.
Ezt azért tisztázta, mert az RTL Babák című dokumentumfilmjében a belső kamerás felvételeket kiszivárogtató lány azt mondta, a volt igazgató azt állította neki, hogy „a legmagasabb politikussal is jóban van”, utalva Orbán Viktorra. „Hát mondta, hogy szoktak nevetgélni, hogy az ő lányát is ugyanúgy hívják, mint az ő örökbe fogadott lányát” – mondta el Lili a filmben. Azt is állította, hogy ő vette ki a férfi postaládájából a miniszterelnök újévi képeslapját, amire az akkori igazgató úgy reagált: „a barátja küldte neki”.
A Szőlő utcai ügy újabb fejleményeiről is kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtöki kormányinfón. Az RTL újságírója először arra szeretett volna választ kapni, hogyan fordulhatott elő az, hogy bár az egyik érintett már korábban átadta a rendőrségnek a Szőlő utcai javítóintézetben készült kamerafelvételeket, azok mégsem jutottak el az ügyészséghez.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda tud erre válaszolni, de szerinte azt az állítást, hogy a rendőrség nem adta át a felvételeket az ügyészségnek, bizonyítani kell, és ha valóban így történt, annak következménye kell, hogy legyen.
Azt többször is hangsúlyozta, hogy az „ügy ura” az ügyészség, nem a rendőrség, mióta tavaly decemberben a nyomozás az ügyészség felügyelete alá került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Dubajból azért nem hoztunk haza magyarokat katonai géppel, mert a felszállás veszélyesebb lett volna, mint az ottmaradás
A miniszter elmondása szerint mindenhova küldenek mentesítő járatot, ahol magyarok várnak a hazatérésre, de mérlegelni kell a kockázatokat. Úgy ítélték meg, hogy Jordániában nem jelent nagyobb veszélyt a repülőgép felszállása, ezért oda két járat is indult már.
Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.
Egyelőre azért csak Jordániába indult ilyen céllal katonai gép, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ott a gép felszállása nem jelent kockázatot. Szerdán egy járattal már érkeztek Budapestre magyarok, csütörtökön pedig újabb repülővel jöhetnek haza azok, akik eljutottak Ammánba.
Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.
„Természetesen mindenhova fogunk küldeni repatriálálásra alkalmas repülőgépeket, mindenkit szeretnénk hazahozni. De minden egyes esetben azt kell megvizsgálni, hogy a reptér és az onnan való felszállás nem jelent-e nagyobb veszélyt, mint az, hogy valaki az adott országban marad”
– magyarázta.
Elmondása szerint az Egyesült Arab Emírségekből azért nem hoztak haza katonai géppel senkit, mert egyértelmű volt, hogy nagyobb a kockázata a repülőtér használatának és a felszállásnak, mint az Abu Dzabiban vagy Dubajban maradásnak.
A kormány nap mint nap vizsgálja a lehetőségeket, Gulyás szerint talán már valamivel jobb a helyzet. Azt mondta, mindent megtesznek, hogy minden Közel-Keleten rekedt magyart kimenekítsenek, de a biztonságos hazatérés a legfontosabb.
Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.
Egyelőre azért csak Jordániába indult ilyen céllal katonai gép, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ott a gép felszállása nem jelent kockázatot. Szerdán egy járattal már érkeztek Budapestre magyarok, csütörtökön pedig újabb repülővel jöhetnek haza azok, akik eljutottak Ammánba.
Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrán külügy: Sem Vlagyimir Putyin, sem pedig a jelenlegi budapesti vezetés nem ismer határokat a cinizmusban
Az ukrán külügyminisztérium bekérette a magyar ügyvivőt a Moszkvából Budapestre szállított két hadifogoly miatt. Kijev szerint az akció az „etnikai kártya” kijátszása, és hozzáférést követelnek az érintettekhez.
Putyin „humanitárius gesztusa” vagy cinikus kampányfogás? Diplomáciai vihar robbant ki Budapest és Kijev között, miután Oroszország március 4-én, szerdán átadott Magyarországnak két kárpátaljai magyar hadifoglyot. Az ukrán külügyminisztériumot előre nem tájékoztatták az akcióról, ezért most bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét – írja a 24.hu.
Az RBK-Ukrajina hírportál által idézett közlemény szerint a kijevi diplomáciai tárca hiteles tájékoztatást vár a magyar féltől, és kérvényezte, hogy hozzáférést kaphasson a visszahozott emberekhez. Az ukrán külügy szerint „Moszkva és Budapest nem először manipulál a hadifoglyok érzékeny kérdésével”, és a lépést az „etnikai kártyával való magyar manipulációnak” minősítették. Állásfoglalásukban élesen bírálták az akció időzítését és módját.
„Nem lehet nem megdöbbentő az a cinizmus, amikor emberek szabadon bocsátásának kérdését a magyarországi választások előtti politikai PR részévé teszik és aprópénzre váltják a Kremllel való kapcsolatokban. Nyilvánvaló, hogy sem Vlagyimir Putyin, sem pedig a jelenlegi budapesti vezetés nem ismer határokat a cinizmusban”
– olvasható a közleményben. A tárca hozzátette, remélik, az érintetteknek „lehetővé teszik, hogy saját maguk dönthessenek a saját életükről”.
A magyar kormány válaszul elzárkózott az adatszolgáltatástól. Gulyás Gergely a kormányinfón közölte a magyar álláspontot: „Semmilyen információt nem adunk át Ukrajnának, itt magyar állampolgárokról van szó, nincs ilyen kötelezettsége a magyar kormánynak”.
A hadifoglyok átadása egybeesett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai moszkvai látogatásával, ahol az orosz elnökkel is találkozott. Miután a magyar miniszter arról panaszkodott, hogy az ukrajnai háború negyedik évében számos magyar embert erőszakkal vittek el az ukrán hadseregbe, és közülük sokan meghaltak vagy eltűntek, Vlagyimir Putyin közölte, hogy az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés során már szóba került a magyar hadifoglyok hazavitele, aminek nyomán a két foglyot szabadon bocsátották.
Putyin „humanitárius gesztusa” vagy cinikus kampányfogás? Diplomáciai vihar robbant ki Budapest és Kijev között, miután Oroszország március 4-én, szerdán átadott Magyarországnak két kárpátaljai magyar hadifoglyot. Az ukrán külügyminisztériumot előre nem tájékoztatták az akcióról, ezért most bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét – írja a 24.hu.
Az RBK-Ukrajina hírportál által idézett közlemény szerint a kijevi diplomáciai tárca hiteles tájékoztatást vár a magyar féltől, és kérvényezte, hogy hozzáférést kaphasson a visszahozott emberekhez. Az ukrán külügy szerint „Moszkva és Budapest nem először manipulál a hadifoglyok érzékeny kérdésével”, és a lépést az „etnikai kártyával való magyar manipulációnak” minősítették. Állásfoglalásukban élesen bírálták az akció időzítését és módját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két iráni bombázó percekre volt az USA legnagyobb közel-keleti katonai bázisától, de katari vadászgépek lelőtték
Az iráni Szu–24-esek bombákkal és irányított lőszerekkel megpakolva, radar alatt repültek a célpont felé. A katari pilóták történelmet írtak, ez volt az ország első éles légiharc-bevetése.
Mindössze két percre voltak attól, hogy csapást mérjenek az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisára, amikor katari vadászgépek lelőttek két iráni bombázót – írja két, a műveletről tájékoztatott forrásra hivatkozva a CNN.
Az incidens Katar első éles légiharca volt, és új szintre emelte a térségi feszültséget. A célpont az al-Udeid légibázis volt, ahol jellemzően 10 ezer amerikai katona állomásozik, valamint a katari gazdaság egyik alappillérének számító Ras Laffan földgáz-feldolgozó létesítmény.
Miután múlt szombaton amerikai és izraeli légicsapásokban életét vesztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető, Irán több száz rakétát és pilóta nélküli drónt indított a Perzsa-öböl menti arab államok felé, célba véve városközpontokat, energia-infrastruktúrát, repülőtereket és szállodákat. Noha a legtöbb rakétát és drónt elfogták, vasárnap hat amerikai katona meghalt, amikor egy iráni lövedék áthatolt a légvédelmen, és eltalált egy rögtönzött műveleti központot Kuvait Suajba kikötőjében.
Hétfő reggel az Iráni Forradalmi Gárda két szovjet korabeli Szu–24-es taktikai bombázót indított Katar felé. A gépeket vizuálisan is azonosították, sőt le is fényképezték: bombákat és irányított lőszereket szállítottak. A gépek mindössze 80 láb (körülbelül 24 méter) magasan repültek, hogy elkerüljék a radarfelderítést. A katariak rádión figyelmeztetést adtak ki, de nem kaptak választ. Az idő rövidsége és a bizonyítékok miatt a gépeket ellenségesnek minősítették. Ezután egy katari F–15-ös vadászgép légiharcban lelőtte az iráni gépeket. Az iráni repülők Katar területi vizeibe zuhantak, a katari külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy keresik a személyzetet.
Dan Caine amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán a Pentagonban megerősítette az esetet.
„A katari vadászgépek első ízben lőttek le két iráni bombázót, amelyek a helyszín felé tartottak”
– mondta.
Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök szerdán telefonon beszélt az iráni külügyminiszterrel, és az incidenst eszkalatívnak nevezte. Szerinte ez azt mutatja, hogy Iránnak „nincs valódi szándéka” a feszültség csökkentésére.
„Ehelyett arra törekszik, hogy kárt okozzon szomszédainak, és belerángassa őket egy olyan háborúba, amely nem az övék”
– közölte a katari miniszterelnök.
Irán merész akciója volt az első alkalom Hamenei halála óta, hogy személyzettel repülő gépeket vetett be egy szomszédos ország ellen, és egyben az első eset, hogy a Katari Légierő légiharcban vett részt.
Mindössze két percre voltak attól, hogy csapást mérjenek az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisára, amikor katari vadászgépek lelőttek két iráni bombázót – írja két, a műveletről tájékoztatott forrásra hivatkozva a CNN.
Az incidens Katar első éles légiharca volt, és új szintre emelte a térségi feszültséget. A célpont az al-Udeid légibázis volt, ahol jellemzően 10 ezer amerikai katona állomásozik, valamint a katari gazdaság egyik alappillérének számító Ras Laffan földgáz-feldolgozó létesítmény.
Miután múlt szombaton amerikai és izraeli légicsapásokban életét vesztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető, Irán több száz rakétát és pilóta nélküli drónt indított a Perzsa-öböl menti arab államok felé, célba véve városközpontokat, energia-infrastruktúrát, repülőtereket és szállodákat. Noha a legtöbb rakétát és drónt elfogták, vasárnap hat amerikai katona meghalt, amikor egy iráni lövedék áthatolt a légvédelmen, és eltalált egy rögtönzött műveleti központot Kuvait Suajba kikötőjében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Nem zárható ki, hogy az iráni háború miatt a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé
A kormány szerint migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háborús helyzet miatt. A miniszter a kormányinfón azt mondta, ha szükséges, meg fogják erősíteni a déli határt.
„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.
„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Azt is elmondta, hogy az Irakban állomásozó magyar katonák jól vannak, egyelőre nem merült fel, hogy hazahozzák őket. Ha romlik az ottani biztonsági helyzet, és ez az erbíli katonai bázist is érinti, akkor még dönthetnek erről. Azt nem tudta megmondani, hogy Iránban hány magyar állampolgár tartózkodik.
Arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolja az iráni háború a gazdaság és a költségvetés tervezetét, Gulyás azt mondta, a kormányülésen szóba került a háború gazdasági hatása, de ez a támadások megindulása után öt nappal még megbecsülhetetlen. Egyelőre ugyanis még nem tudni, hogy négy hétig tart-e a háború, vagy egy elhúzódó katonai konfliktus lesz belőle, ahogy az történt már más amerikai beavatkozások esetében.
A miniszter szerint előbbi esetben a költségvetési hatása „létező, de csekély”, hónapokig vagy akár évekig elhúzódó konfliktus esetén viszont kérdéses lesz, hogy hogyan lehet biztosítani a Hormuzi-szoros hajózhatóságát és a kieső olajexportot.
Az amerikaiak egyelőre néhány hetes hadműveletről beszélnek – jelezte Gulyás.
Azt is megkérdezték tőle, hogy ha Donald Trump azt kéri Magyarországtól, hogy engedélyezze az Egyesült Államok számára magyar légibázisok használatát, akkor a kormány kész-e erre.
„Ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”
– válaszolta a miniszter.
Az ATV munkatársa arra is kíváncsi volt, egyetért-e Gulyás azzal, hogy az Egyesült Államok nyílt célja az iráni rezsim elleni fellépés. Szerinte az amerikaiak nem azt mondják, hogy a diktatúra volt a katonai beavatkozás oka, hanem „az iráni atomprogram és annak fenyegetése”. Felidézte, hogy Trump azt mondta, két hét múlva már atomfegyvere lett volna Iránnak, de Gulyás „nem képzeli magát az amerikai elnök helyébe”, mert ezek az információk nem állnak rendelkezésére. Mint mondta, ha Iránnak két hét múlva valóban aktiválható atomfegyvere lett volna, akkor helyes döntést hoztak az amerikaiak.
Egy korábbi kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Irán olyan országokat von be a háborúba, amelyek nem részesei a konfliktusnak.
„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.
„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
