HÍREK
A Rovatból

Gulyás Gergely: A NAV ellenőrei vizsgálják, hogy a kutakon nem trükköznek-e az üzemanyag minőségével

A miniszter a kormányinfón beszélt az ápolókról, tanárokról, a 12 év alattiak oltásáról, és arról is, hogy Márki-Zay Péter újra emelné a rezsit.


Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón először arról beszélt, hogy szombattól kötelező lesz a maszkhordás országszerte a zárt intézményekben.

A miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról is, hogy a november 22-i héten oltási akció lesz: 101 kórházban várják azokat, akik kérik az oltást. Öt féle oltásból összesen 9,7 millió adag áll rendelkezésre jelenleg – tette hozzá. Arról is döntött a kormány, hogy kötelezővé teszi a harmadik oltást az egészségügyben dolgozóknak.

A miniszter hozzátette, a most hozott szigorító intézkedések addig lesznek érvényben, amíg az esetszámok nem indokolják azok visszavonását.

Beszélt arról is, hogy miután a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a NAV ellenőrei fogják vizsgálni a kutakon, hogy nem rontanak-e a benzin minőségén, nem spórolnak-e az adalékanyagokon.

Gulyás azzal folytatta, hogy kiterjesztik a rezsicsökkentést a kisvállalkozókra is. Ebbe a kategóriába azok a cégek tartoznak, akik 10 főnél kevesebb embert foglalkoztatnak, és az éves árbevételük nem haladja meg a 10 millió forintot. A miniszter hozzátette, hogy Márki-Zay Péter a rezsicsökkentés ellen van, elsősorban azért, mert ő is Gyurcsány Ferenc jelöltje. Mint mondta: egy átlagos család éves rezsiszámlája 400 ezer forinttal nőne, ha piaci áron kapnák a családok a gázt.

A kormány nem döntött arról, hogy az oltatlanok számára kijárási korlátozást vezessenek be, ahogy azt sem tervezik, hogy éttermekbe, szállodákba csak védettségi igazolvánnyal lehessen belépni. Ugyanakkor ha a számok tovább romlanak, nem kizárt, hogy hasonló intézkedéseket kell majd hozniuk – tette hozzá a miniszter.

Beszélt a tanárokról is. Mint mondta, az ő átoltottságuk nem rossz, körülbelül 85 százalékuk be van oltva, így egyelőre nem hoznak döntést a pedagógusok kötelező harmadik oltásáról. Ugyanígy nem foglalkoznak egyelőre az ügyeleti díjak emelésével, mert Gulyás Gergely szerint most elsősorban a negyedik hullám elleni védekezés van napirenden.

A miniszter a beoltottak fertőzöttségi adatairól szólva elmondta: ha lesznek adataik erről, akkor azonnal nyilváosságra fogják hozni.

Gulyást a Városháza állítólagos – bár a főváros által cáfolt – eladásáról is kérdezték. A miniszter szerint az, hogy Karácsony Gergely szankcionálta a beosztottját, azt jelenti, hogy nem kerek a történet. Szerinte ugyanakkor szigorúbb büntetést kellett volna hozni az ügyben.

A Magyar Orvosi Kamara azt kérte, hogy tiltsák be a tömegrendezvényeket a járvány harmadik hullámának idejére, Gulyás szerint azonban erre azért nincsen szükség, mert ezek eleve csak védettségi igazolvány birtokában látogathatók.

Beszélt arról is, hogy várhatóan decembertől engedélyezik a 12 éven aluliak oltását.

A minisztert kérdezték a lakcímekkel kapcsolatos új szabályozásról is, ami a TASZ szerint felveti a voksturizmus lehetőségét. Gulyás szerint szó sincs ilyenről, mint mondta, másfél-kétmillió ember nem a lakcímén lakik ma az országban, a valósághoz kell igazítani a szabályozást. Szerinte a parlamentben egyetértés volt kormány és ellenzék között a kérdésben, csak utána „az egyik Soros-szervezet” rákapott a témára, az ellenzék pedig igazodott ehhez.

A jövő évi költségvetésről szólva Gulyás Gergely elmondta: jelenleg nem tudják, kell-e módosítani rajta, ezzel a döntéssel megvárják a jegybank decemberi ülését.

A miniszter beszélt Bige László milliárdos vállalkozóról is, aki egyre többször kerül a kormány célkeresztjébe, saját állítása szerint tönkre akarják tenni. Gulyás szerint nem azzal van baj, hogy Bige baloldali és milliárdos, hanem azzal, hogy szerinte kartellezik, és emiatt "az egekben van a műtrágya ára", ami árt a mezőgazdaságnak, a kormánynak ezért kell valahogy közbelépnie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump felhívta Orbánt, és megkérdezte, hogy miért blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását
A Bloomberg szerint az amerikai elnök európai vezetők kérésére kereste a magyar kormányfőt. A hívás során Magyarország jelezte, érdekli a lehetőség, hogy Putyin és Zelenszkij tárgyalásának helyszíne legyen.


Donald Trump amerikai elnök hétfőn telefonon beszélt Orbán Viktorral, miután egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel is. A Bloomberg értesülései szerint

a hívás fő témája az volt, miért akadályozza a magyar miniszterelnök Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait.

A telefonhívás egy olyan megbeszélés nyomán történt, amelyet Trump a Fehér Házban tartott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról. A találkozón a politikusok arra kérték az amerikai elnököt, hogy használja fel befolyását, és próbálja rávenni Orbán Viktort, hogy változtasson álláspontján.

Az ukrán csatlakozás a hírek szerint egy biztonsági garanciacsomag része lenne, amely célja, hogy megakadályozza Oroszország további területszerzését egy esetleges tűzszünet után.

A beszélgetés során Magyarország érdeklődést mutatott afelől is, hogy házigazdája lehessen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij következő tárgyalási fordulójának. Trump hétfőn arról is beszélt, hogy vezetői szintű csúcstalálkozót szeretne létrehozni Oroszország és Ukrajna között, amelyet egy háromoldalú egyeztetés követne, ahol ő maga is részt venne. Ennek pontos helyszíne és időpontja még nem ismert.

A Bloomberg cikke kiemelte, hogy Orbánt Trump szoros szövetségeseként tartják számon, akit sokan a MAGA-mozgalom és a világ jobboldali populistáinak példaképeként emlegetnek. Magyarország rendszeresen akadályozza az EU döntéseit, és diplomáciai védelmet biztosít Oroszországnak a szankciókkal szemben, miközben lassítja az Ukrajnának nyújtott segítség folyamatát is.

A telefonhívás idején Trump, Zelenszkij és több európai vezető órákig egyeztetett Washingtonban a békefolyamat közös megközelítéséről. Minderre alig néhány nappal azután került sor, hogy Trump Alaszkában találkozott Putyinnal.

Trump két hívást is intézett: az egyiket Putyinnak, a másikat Orbán Viktornak. Ez utóbbi egy újabb, előzetesen nem tervezett egyeztetés után történt az Ovális Irodában.

Orbán hivatalosan nem erősítette meg a hívást, és Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője sem kívánt nyilatkozni arról, hogy Budapest felmerülhet-e a Putyin–Zelenszkij-csúcstalálkozó helyszíneként. A szervezők több lehetőséget is mérlegelnek.

A magyar miniszterelnök kedden a Facebookon jelezte, hogy bár megkapta a kérést, nem változtat a véleményén.

„Ukrajna európai uniós tagsága nem nyújt semmilyen biztonsági garanciát. Ezért a tagság összekapcsolása a biztonsági garanciákkal szükségtelen és veszélyes”

– írta.

Orbán posztja azóta már nem elérhető a közösségi oldalán.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szabó Zsófi, Gönczi Gábor és Nagy Márton új Digitális Polgári Kört alapított
A Digitális Polgári Kör listáján politikusok, kormányközeli szereplők és médiasztárok is szerepelnek. A kezdeményezést Palóc André indította, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Közzétették a Gazdálkodj okosan nevű Digitális Polgári Kör alapítóinak listáját, amelyben politikusok és a média ismert szereplői is feltűnnek, vette észre a Blikk. A kezdeményezést Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője indította el, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.

Az alapítók között ott van Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint a tárca két államtitkára, Lóga Máté és Fónagy János. Tagja lett Lentner Csaba is, aki korábban az FKGP és a MIÉP politikusa volt, majd a Fideszhez csatlakozott. Lentner a jegybanki alapítványok kuratóriumi tagjaként és a PADME elnökhelyetteseként is dolgozott, de a százmilliárdos MNB-ügyben a felelősségét visszautasította.

A kör célja, hogy a gazdasági tudatosságot erősítse, és közérthető információkat adjon a digitális térben. Palóc André így fogalmazott:

„hiszünk abban, hogy a gazdaságról mindenkinek joga van beszélni, hiszen a mindennapi pénzügyek mindannyiunk életét érintik. A digitális teret arra használjuk, hogy hiteles információkat osszunk meg közérthetően, segítve mindenkit, hogy jobb pénzügyi döntéseket tudjon hozni.”

Az alapítók névsorában több médiaszereplő is szerepel. Csatlakozott Gönczi Gábor, a TV2 műsorvezetője és Szabó Zsófi, a csatorna másik ismert arca. A Mandiner szerkesztőségéből Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás került be a körbe.

A kormányközeli intézmények képviselői sem hiányoznak. Alapító lett Talabér Krisztián a Nézőpont Intézettől, Sebestyén Géza az MCC-től, Hortay Olivér a Századvégtől és Pásztor Szabolcs az Oeconomustól. Szűcs Gábor, a Megafon és a Patrióta véleményvezére, aki az Alapjogokért Központ elemzőjeként is ismert, szintén csatlakozott.

A politikai szférából Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt vezetője, valamint Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere került az alapítók közé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Az utastérben láttam egy kést is” - Hadházy Ákos újabb részleteket osztott meg a hatvanpusztai balesetéről
A politikus szerint szándékosan hajtottak neki. Épp arrafelé történt az incidens, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Még kedden délután számolt be arról Hadházy Ákos, hogy baleset történt közte és a feltételezett hatvanpusztai őrség autója között. A független országgyűlési képviselő szerint szándékosan ütköztek neki, pont ott, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit. Most újabb részleteket osztott meg a kedden történtekről, többek között azt, hogy a másik autóban egy kést is látott.

Korábban a Facebook-oldalán közzétett videóban mondta el, hogy egy mellékúton haladt, amikor az őrség kocsija megelőzte, majd szerinte ráhúzta az autójára és nekiütközött. A másik jármű felborult, de személyi sérülés nem történt.

Később arról írt, hogy szerinte nem egyértelmű, a sofőr önállóan döntött-e így, vagy valaki utasította. Hozzátette, hogy belépett a nyitott kapun, és a tulajdonost kereste, mert meg akarta tudni, hogyan lehet meglátogatni a műemléket. Gulyás Gergely miniszter nemrég ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a hatvanpusztai majorság „a műemlékvédelem gyönyörű példája”.

„Ugyan itt már szinte mindent földig romboltak, szinte semmi nincs már Habsburg József nádor majorságából, de ha ez egy műemlék, akkor annak láthatóságáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ennek módjáról szerettem volna érdeklődni” – írta az újabb bejegyzésben. Azt is hozzátette, hogy a kertész közölte vele, Orbánék nincsenek ott, majd arra kérte, távozzon.

„Majd miután visszasétáltam Édesapám autójához (azzal jöttem, mert a múltkór kiszúrták a kerekemet…), észrevettük, hogy a távolból mindkét irányból nagy sebességgel érkezik két autó. A szemből jövő először szemből nekem akart jönni, majd miután ez nem sikerült, utánam jött és le akart szorítani. Nem sikerült neki, az út egyenetlensége miatt fel is borult. Az esetről videót is készített utastársam.

Az autót vezető biztonsági őr maga szállt ki (segítettem neki) és ő maga borította vissza a kocsiját. Úgy tűnik, nem sérült meg. Az utastérben láttam egy kést is, nem csodálkoznék, ha beleillene a kerekeimen keletkezett szúrásokba”

– folytatta.

A bejegyzését azzal zárta, hogy szerinte legközelebb nem egyedül kell majd odamenni.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politico: Budapest lehet Trump, Putyin és Zelenszkij találkozójának helyszíne
Az amerikai titkosszolgálat több várost is vizsgált, de a lap szerint Budapest a legesélyesebb. Putyin Moszkvát, Macron Genfet támogatta volna, Svájc pedig jelezte: kész helyet adni a csúcstalálkozónak.


A Politico értesülései szerint Budapest lehet a helyszíne annak a háromoldalú találkozónak, amelyen Donald Trump amerikai, Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök ülne egy asztalhoz. A lap azt írja,

a választásban szerepet játszhatott Trump személyes kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az amerikai titkosszolgálat több várost is megvizsgált lehetséges helyszínként, de két forrás alapján Budapest tűnik a legesélyesebbnek. Putyin inkább Moszkvában látná szívesen a tárgyalást, Emmanuel Macron francia elnök pedig Genfet javasolta. Svájc közben jelezte: készek otthont adni az egyeztetésnek, és nem tartóztatnák le Putyint, noha tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amely körözést adott ki ellene.

Ukrajna számára Budapest fájdalmas emlékeket idézhet fel, hiszen itt írták alá 1994-ben a budapesti memorandumot. Ez a dokumentum garantálta volna az ország függetlenségét és területi épségét az Egyesült Államok, Oroszország és az Egyesült Királyság részéről cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott atomfegyvereiről. Oroszország azonban 2014-ben megszegte a megállapodást: megtámadta Ukrajnát, és annektálta a Krímet.

A Politico szerint Volodimir Zelenszkij valószínűleg a magyar kormány Ukrajna-ellenes kampánya miatt sem tartaná ideálisnak Budapestet a találkozó helyszínének.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: