GKI: Több mint 2 millióan élnek a létminimum alatt Magyarországon
A gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt a magyar lakosság jövedelmeinek
koncentrációja a KSH szerint gyakorlatilag nem változott - írja közleményében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az adatok inkább azt jelzik, hogy a jövedelmi különbségeket csak konzerválni sikerült - jegyzik meg.
A valóságban a helyzet még rosszabb, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban (pl. külföldön realizálták azokat).
A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14%-át birtokolták.
Mindez azt is jelenti, hogy
Míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert
legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint.
Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől.
A "munkaalapú társadalom" víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán - írja a GKI.