Egy bíboros már biztosan nem vesz részt a pápaválasztáson: a sikkasztás miatt elítélt kardinális visszalépett

Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.

Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.

„Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében. Ha kell háborúba sodródnak, hogy erre hivatkozva ne kelljen kiírni jövő tavasszal a választásokat. Nagyon átlátszó próbálkozás…. NE TEGYÉK!!! A magyar embereket már nem lehet becsapni!!!” – zárta sorait a korábbi vezérkari főnök.

„Orbán Viktor egyik fő ideológusa, a NER által tízmilliárdossá váló Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből” - reagált Facebook-posztjában Magyar Péter Schmidt Mária azon kijelentésére, miszerint Bucsában nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak.

„Schmidt Mária a ma megjelent írásában azt állítja, hogy az orosz-ukrán háború egyik legbestiálisabb tömeggyilkosságát nem az orosz katonák követték el, hanem az ukrán hadsereg végzett több, mint 400 ukrán civillel. Jómagam tavaly nyáron személyesen jártam Bucsában, amikor segélyszállítmányt vittünk a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz. Találkoztam olyan ukrán civillel, akinek az édesapját tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák 2022 március 4-én. Beszéltem olyan magyar származású bucsai lakossal is, aki annak köszönhetően élte túl az orosz vérengzést, hogy az egyik kereszteződésnél a társa kérésére nem jobbra, hanem balra fordult a gépkocsijával menekülés közben. Megtekintettem a tömegsírokat és az áldozatokról készített megdöbbentő fotókat és meghallgattam a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek megállapításait” - folytatja a TISZA Párt elnöke.

- fogalmazott Magyar, aki szerint .

„Felszólítom a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, hogy ne alkalmazza a továbbiakban egyetemi tanárként Schmidt Máriát. Továbbá elvárom, hogy Orbán Viktor nyilvánosan határolódjon el egyik fő ideológusától és tanácsadójától. Schmidt Máriának felajánlom, hogy személyesen kísérem el Bucsába, hogy beszélhessen az orosz vérengzést túlélő civilekkel” - zárta posztját.

A parlament kedd délelőtt újabb 180 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet Magyarországon. A képviselők 131 igen szavazattal döntöttek úgy, hogy a különleges jogrend november 14-ig érvényben marad.

A kormány így továbbra is rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagy rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A veszélyhelyzetet először 2020. március 11-én hirdették ki a koronavírus-járvány miatt. Azóta a kormány folyamatosan él ezzel a lehetőséggel, legutóbb a 2022-es választások után, amikor az orosz–ukrán háborúra hivatkozva vezettek be újabb veszélyhelyzetet. Azóta a parlament félévente meghosszabbítja ezt.

Például lehetővé tették a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali felmentését, vagy rendeletben írták elő, hogy az elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték miatt a közterületeket ingyenesen lehet használni.

Az Országgyűlés két hete elfogadott egy újabb Alaptörvény-módosítást, amely szűkíti a kormány mozgásterét.

Egy másik törvénymódosítás viszont lehetővé teszi, hogy január 1-je után a kormány hat hónapra újra felhatalmazást kapjon, hogy bizonyos területeken – például a gazdaság vagy az ellátásbiztonság területén – eltérhessen törvényi szabályoktól. Ebben az esetben például előírhatnák a boltoknak, hogy bizonyos termékeket kötelezően szolgáltassanak be. Ha általános felhatalmazást kap a kormány, akkor bármilyen törvényt felfüggeszthet vagy módosíthat.

A legutóbbi hosszabbítást tavaly novemberben fogadta el a parlament, akkor 2025. május 18-ig szólt a háborús veszélyhelyzet. A mostani döntéssel ez az időszak november közepéig tolódik ki.

(via Telex)

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a kormány legújabb árrésstopos tervei komoly problémákat okozhatnak a hazai kiskereskedelemben és a nemzetgazdaságban is. A szervezet úgy látja, hogy az intézkedések hosszú évekre visszavetik az ágazat működését.

A szövetség közleménye azután jelent meg, hogy a hétvégén Nagy Márton bejelentette: az élelmiszerek után újabb termékcsoportokra is kiterjeszthetik a hatósági árszabályozást. A miniszter ezt hétfőn azzal egészítette ki, hogy május második felében meghosszabbíthatják a jelenleg hatályban lévő árréstopot is.

Az OKSZ szerint

A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai üzletláncok egy része már az intézkedés bevezetése előtt is veszteséges volt, mások pedig csak minimális nyereséggel működnek.

A közlemény arra is kitér, hogy az élelmiszer árrésstop – még ha május végén megszűnik is – legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságot javító beruházásait. Ennek a hatásai hosszú távon az árakban, a foglalkoztatásban és a vásárlók kiszolgálásának színvonalában is megjelenhetnek.

Álláspontjuk szerint az élelmiszerek esetében már nem hatékony az intézkedés, és nem tartják indokoltnak a háztartási- és tisztítószerek bevonását sem. Közölték, hogy ezeknél a termékeknél az elmúlt egy évben alacsony volt az áremelkedés, a háztartási szerek pedig jelenleg éppen csökkentik az inflációt.

Az OKSZ szerint ezeknek a termékeknek az aránya a fogyasztói kosárban mindössze 2-3 százalék, míg az élelmiszereké 25-30 százalék. Úgy vélik, hogy ezen a területen még jelentősebb árcsökkenés sem lenne érdemi hatással az infláció alakulására.

A szervezet hangsúlyozta: „az infláció kordában tartása minden piaci szereplő elemi érdeke, de ehhez ellátási lánc szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, gazdasági tényezőket”.

(via 444)