Kínai tudósok emberi agygéneket ültettek makákókba, hogy megvizsgálják, lehetséges-e csökkenteni az emberszabásúak és az emberek közti evolúciós távolságot, írja az Index a MIT Technology Review alapján.
A tanulmányt március 27-én publikálta egy pekingi tudományos folyóirat, a National Science Review, és nem sokkal később a kutatás vezetői is nyilatkoztak a témában:
"Először próbáltuk megérteni az emberi tudat evolúcióját egy transzgenikus majommodell segítségével" - mondta Bing Su, a kutatás vezetője.
A kínaiak az emberi agyból származó géneket makákókba ültették, és a génmódosított állatok többféle memóriateszten is jobban teljesítettek, mint társaik. Bing Su elárulta, hogy az emberszabásúak agyának mérete nem változott, de az emberéhez hasonló sebességgel fejlődött.
Kínai tudósok emberi agygéneket ültettek makákókba, hogy megvizsgálják, lehetséges-e csökkenteni az emberszabásúak és az emberek közti evolúciós távolságot, írja az Index a MIT Technology Review alapján.
A tanulmányt március 27-én publikálta egy pekingi tudományos folyóirat, a National Science Review, és nem sokkal később a kutatás vezetői is nyilatkoztak a témában:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán az oligarchák oldalára állt, vérlázító döntést hozott
Magyar Péter Brüsszelből jelentkezett be, ahol azt állította, a leköszönő kormány két rendelettel könnyítette meg a vagyonkimentést. A politikus szerint az egyik döntés a pénzmosásgyanús utalások felfüggesztését, a másik a minisztériumi költések ellenőrzését gyengíti.
Magyar Péter egy brüsszeli videóban jelentette be, hogy a júniusi Európai Tanács ülésén már ő fogja miniszterelnökként képviselni Magyarországot. Állítása szerint szerdán két kulcsfontosságú tárgyalást folytat: 16 órakor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, 18 órakor pedig António Costával, az Európai Tanács elnökével.
A politikus a bejelentkezésében azzal vádolta a leköszönő kormányt, hogy az utolsó pillanatban olyan döntéseket hozott, amelyek szerinte több tíz- vagy akár százmilliárd forintnyi közpénz „haverokhoz” juttatását és külföldre menekítését teszik lehetővé a kormányváltásig.
Magyar Péter a videójában arról beszélt, hogy Brüsszelbe érkezésekor kapta a hírt a leköszönő kormány két, szerinte felháborító döntéséről. Az egyik alapján a kabinet „az előzetesen leegyeztetettek el ellentétben Orbán Viktor döntése alapján nem fogadja el azt a kormányrendeletet a leköszönő kormány, amely lehetővé tenné azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal... a jelenlegi szabályokat kiterjesztve ne csak 4 plusz 3 napig tudja felfüggeszteni a pénzmosás miatt felfüggesztett utalásokat a bankok jelzéseire, hanem akár 90 napra is.”
Állítása szerint „a miniszterelnök, a leköszönő miniszterelnök nem meglepő módon az oligarchák köztük a saját családtagjai oldalára állt, és ez szeretné azt érni, hogy még a kormányváltás előtt ezek a milliárdok, lehet, hogy több 10 milliárd forintról beszélünk, ezek elhagyják az országot.”
A másik, általa „vérlázítónak” nevezett döntés a minisztériumi költéseket érinti. Elmondása szerint a kormány eltörölte azt a szabályt, hogy a tárcák csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával vállalhatnak kötelezettséget. „A kapott hírek alapján azt a döntést is meghozta a kormány Orbán Viktor javaslatára, hogy eltörőjék ezt a pénzügyminiszteri jóvágyási kötelezettséget. Úgyhogy tulajdonképpen a tényleges kormányváltás megtörténtéig, május 11-12-ig a minisztériumok kiszorhatnak rengeteg pénzt még a haveroknak.” Szerinte ezzel az Orbán-kormány az utolsó pillanatban is ki akarja fosztani az államkasszát.
A TISZA Párt vezetője elmondta, a brüsszeli tárgyalások fő célja, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. A legsürgetőbbnek az úgynevezett helyreállítási alapot nevezte, amelyből 10,4 milliárd euró járna Magyarországnak: ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel. Hangsúlyozta, hogy a pénzek lehívásának végső határideje augusztus 31-e, így három-négy hónap alatt kell elvégezniük azt a munkát, amit az előző kormány éveken át nem tett meg.
Magyar Péter egy brüsszeli videóban jelentette be, hogy a júniusi Európai Tanács ülésén már ő fogja miniszterelnökként képviselni Magyarországot. Állítása szerint szerdán két kulcsfontosságú tárgyalást folytat: 16 órakor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, 18 órakor pedig António Costával, az Európai Tanács elnökével.
A politikus a bejelentkezésében azzal vádolta a leköszönő kormányt, hogy az utolsó pillanatban olyan döntéseket hozott, amelyek szerinte több tíz- vagy akár százmilliárd forintnyi közpénz „haverokhoz” juttatását és külföldre menekítését teszik lehetővé a kormányváltásig.
Magyar Péter a videójában arról beszélt, hogy Brüsszelbe érkezésekor kapta a hírt a leköszönő kormány két, szerinte felháborító döntéséről. Az egyik alapján a kabinet „az előzetesen leegyeztetettek el ellentétben Orbán Viktor döntése alapján nem fogadja el azt a kormányrendeletet a leköszönő kormány, amely lehetővé tenné azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal... a jelenlegi szabályokat kiterjesztve ne csak 4 plusz 3 napig tudja felfüggeszteni a pénzmosás miatt felfüggesztett utalásokat a bankok jelzéseire, hanem akár 90 napra is.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott Orbán fideszeseknek írt levele, szerinte „liberális kormányzás” és „nemzeti ellenzék” lesz
Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben jelentette be, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak. A leköszönő miniszterelnök a párt új feladataként a „nemzeti kormányzás eszményének” életben tartását jelölte ki ellenzékben.
„Liberális kormányzás és nemzeti ellenzék” – Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levelében ezzel a fordulattal jelölte ki a párt új útját az áprilisi választási vereség után. A leköszönő miniszterelnök szerint lezárult a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka, a Fidesz feladata pedig mostantól az, hogy „nemzeti ellenzékként” működjön tovább.
A levélben, amelynek tartalmát a Telex hozta nyilvánosságra, Orbán azt is bejelentette, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak.
„A kongresszusig elnöki teendőimet ellátom, a jövőről pedig a kongresszus dönt majd” – írta, jelezve, hogy a párt vezetéséről a június 13-i kongresszuson születhet döntés.
A bázis felé azt az üzenetet küldte, hogy a közösség feladata „az elmúlt 16 év nagy nemzeti vívmányait megvédje, és a nemzeti kormányzás eszményét továbbra is életben tartsa”.
Orbán Viktor korábban bejelentette, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, a párt új frakciójának vezetésével pedig Gulyás Gergelyt bízták meg.
A Fidesz parlamenti képviselete radikálisan átalakul: Orbán mellett a párt olyan meghatározó politikusai sem ülnek be az új Országgyűlésbe, mint Kövér László, Kósa Lajos vagy Rogán Antal.
Az áprilisi választási eredménnyel a Fidesz 2010 óta először került ellenzékbe, miután a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a parlamentben. A következő hetekben pedig kiderül, hogy a Fidesz miként tölti meg tartalommal a most meghirdetett „nemzeti ellenzéki” szerepet, és a júniusi kongresszuson milyen személyi döntések születnek a párt jövőjéről.
„Liberális kormányzás és nemzeti ellenzék” – Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levelében ezzel a fordulattal jelölte ki a párt új útját az áprilisi választási vereség után. A leköszönő miniszterelnök szerint lezárult a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka, a Fidesz feladata pedig mostantól az, hogy „nemzeti ellenzékként” működjön tovább.
A levélben, amelynek tartalmát a Telex hozta nyilvánosságra, Orbán azt is bejelentette, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zuglói Fidesz-belharc: Kilép a pártból és Deutsch Tamást kritizálja a képviselő, aki nem kért a „legrosszabb jelölteket jutalmazó” megújulásból
Borbély Ádám, a Fidesz XIV. kerületi önkormányzati képviselője bejelentette, hogy távozik a pártból. Döntését a rossz választási eredményekkel és Radics Béla parlamenti mandátumával indokolta, élesen bírálva a párt helyi vezetését, név szerint Deutsch Tamást.
Élesen bírálta Deutsch Tamást és a Fidesz zuglói politikáját, majd bejelentette kilépését a pártból Borbély Ádám, a Fidesz eddigi önkormányzati képviselője. Borbély szerdán a Facebook-oldalán közölte döntését, amelyet a zuglói Fidesz gyenge választási szereplésével és az azt követő személyi döntésekkel indokolt.
A politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a párt a felelősségre vonás helyett a legrosszabb eredményt elérő jelöltet jutalmazza mandátummal.
„Elfogadhatatlan, hogy a valódi felelősök érinthetetlenek, közben a minden idők legrosszabb zuglói eredményét felmutató egyéni jelöltet pedig beültetik a parlamentbe. Én ebből a megújulásból nem kérek, ezért a mai nappal a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségből kilépek.”
Borbély ezzel már nem vesz részt a párt kongresszusát megelőző tisztújítási folyamatban sem. Jelezte, hogy a helyi önkormányzati fideszes frakcióval továbbra is szívesen dolgozna együtt, de már nem a párt neve alatt.
Borbély Ádám a kilépését bejelentő videóban Deutsch Tamás szerepét is élesen bírálta, amiért szerinte az elmúlt időszakban az új zuglói irányok „porig rombolták közösségünket”.
Úgy fogalmazott, „nem tudtunk kitérni Deutsch Tamás zuglói érkezése elől, hiszen úgy érkezett ide a készbe, mint a románok Erdélybe”.
Kifogásolta Deutsch azon nyilatkozatát is, miszerint mindenkinek egy feladattal kell helytállnia, miközben szerinte Deutsch sportvezetőként, több Fidesz-szervezet elnökeként és EP-képviselőként Zuglóval is foglalkozni akart.
A nyílt konfliktus kedden robbant ki, miután Radics Béla, a Fidesz egyéni jelöltje a választási vereség után a párt megújulásáról, a hibákkal való szembenézésről és a gyengítő tényezők „kigyomlálásáról” írt a közösségi oldalán.
Erre Borbély már kedden is reagált, jelezve, hogy ha a megújulás azt jelenti, hogy a felelősök érinthetetlenek, és a legrosszabb eredményt elérő jelöltet a parlamentbe küldik, akkor ő ebből nem kér.
Radics Béla az áprilisi országgyűlési választáson a budapesti 6-os számú választókerületben indult, ahol közel 30 százalékponttal maradt alul a Tisza Párt jelöltjével, Velkey György Lászlóval szemben. A vereség ellenére Radics a Fidesz–KDNP országos listájának 158. helyéről mégis mandátumot szerzett.
Élesen bírálta Deutsch Tamást és a Fidesz zuglói politikáját, majd bejelentette kilépését a pártból Borbély Ádám, a Fidesz eddigi önkormányzati képviselője. Borbély szerdán a Facebook-oldalán közölte döntését, amelyet a zuglói Fidesz gyenge választási szereplésével és az azt követő személyi döntésekkel indokolt.
A politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a párt a felelősségre vonás helyett a legrosszabb eredményt elérő jelöltet jutalmazza mandátummal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kim Dzsongun hősöknek nevezte az Ukrajnában magukat felrobbantó észak-koreai katonákat
Az észak-koreai vezető egy phenjani ceremónián méltatta azokat a katonákat, akik a fogság helyett az öngyilkos támadást választották, ezzel megerősítve egy korábbi pletykát a gyakorlatról.
Kim Dzsongun nyilvánosan méltatta azokat az észak-koreai katonákat, akik Oroszország oldalán harcolva inkább felrobbantották magukat, minthogy ukrán fogságba essenek, ezzel megerősítve egy régóta gyanított, szélsőséges harctéri gyakorlatot.
Az észak-koreai vezető egy vasárnapi beszédében hősöknek nevezte azokat, akik „habozás nélkül az önfelrobbantást, az öngyilkos támadást választották a nagy becsület védelmében”.
A beszéd egy új, az elesett katonáknak szentelt emlékmű avatásán hangzott el, az eseményen pedig magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek, köztük Andrej Belouszov védelmi miniszter és az orosz parlament elnöke, Vjacseszlav Volodin – írta a The Guardian.
Kim szerint a katonák tette a hadsereg hűségének csúcsát jelenti.
„Az önzetlen önfeláldozás, amely nem vár viszonzást, és az odaadás, amely nem vár jutalmat… [Ez] a hadseregünk hűségének csúcsa meghatározása”
– fogalmazott Észak-Korea vezetője.
Dél-Korea becslése szerint legalább 15 ezer észak-koreait küldtek a kurszki térségbe. A veszteségeket 6 ezer fő fölé teszik (halottak és sebesültek együtt), a halálos áldozatok számára vonatkozó becslések forrástól függően 600 és 2000 között mozognak. Ezeket a számokat sem Moszkva, sem Phenjan nem erősítette meg.
Hírszerző ügynökségek és dezertőrök már korábban is arról számoltak be, hogy a katonák parancsba kaphatták az öngyilkosságot a fogság elkerülése érdekében. A szöuli Nemzeti Hírszerző Szolgálat tavaly közölte, hogy elhunyt észak-koreai katonáknál talált feljegyzések utalnak erre a gyakorlatra.
Az év elején a dél-koreai MBC csatorna mutatott be egy riportot két ukrajnai észak-koreai hadifogollyal, akik közül az egyik a kamerába mondta, hogy
„Mindenki más felrobbantotta magát. Én kudarcot vallottam” – mondta a fogoly.
Hadifoglyok vallomásai és a dél-koreai hírszerzés jelentései szerint a katonáknak azt tanítják, a fogságba esés egyenértékű a hazaárulással.
A totális diktatúrában a vezető iránti feltétlen hűség alapvető elvárás, a hadsereg pedig a rezsim működésének központi eleme.
Kim Dzsongun beszédében azokat is méltatta, akik harc közben estek el.
Szerinte „akik az élvonalban rohamozva estek el, és akik nem a golyók és lövedékek szaggatta testük fájdalma miatt, hanem amiatt gyötrődve, hogy nem tudták teljesíteni a rájuk parancsolt katonai kötelességet – ők is a párt hű harcosainak és hazafiainak nevezhetők”.
Az orosz–észak-koreai szövetség 2024 júniusában lépett új szintre, amikor Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun megállapodást írt alá arról, hogy országaik külső agresszió esetén segítséget nyújtanak egymásnak.
A katonai támogatás mellett Phenjan azt is megígérte – egy orosz tisztségviselő 2025-ös bejelentése szerint –, hogy több ezer munkást küld Kurszk újjáépítésének segítésére.
Kim Dzsongun nyilvánosan méltatta azokat az észak-koreai katonákat, akik Oroszország oldalán harcolva inkább felrobbantották magukat, minthogy ukrán fogságba essenek, ezzel megerősítve egy régóta gyanított, szélsőséges harctéri gyakorlatot.
Az észak-koreai vezető egy vasárnapi beszédében hősöknek nevezte azokat, akik „habozás nélkül az önfelrobbantást, az öngyilkos támadást választották a nagy becsület védelmében”.
A beszéd egy új, az elesett katonáknak szentelt emlékmű avatásán hangzott el, az eseményen pedig magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek, köztük Andrej Belouszov védelmi miniszter és az orosz parlament elnöke, Vjacseszlav Volodin – írta a The Guardian.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
