News here

HÍREK

„Egyetlen komoly genetikus sem jelentheti ki, hogy a gyerek az intelligenciáját csak az anyától örökli”

Óriási vitát váltott ki a hír, miszerint a gyerek IQ-ja kizárólag az anyától öröklődik. Hogy tisztábban lássunk, a témáról Dr. Falus András akadémikust, a genetika és a sejtbiológia egyik hazai szakértőjét kérdeztük.

Link másolása

Ön is olvasta a The Independent című, mértékadónak tartott brit napilap nálunk is megjelent tudósítását arról, hogy a genetikusok szerint a gyerek intelligenciáját az anya genetikai állománya határozza meg. Valóban ki lehet ezt így jelenteni?

– Nem, sőt ha őszinte akarok lenni, ezt egyszerűen egy hibás üzenetű cikknek tartom.

Álhír, tudományos téveszme?

– Nem, de részigazság, sőt, töredék-igazság, ami néha károsabb, mint az álhír. A genetika egy nagyon kényes tudomány, és érthető, hogy mindenki ugrik rá. Kit ne érdekelne, hogy mit örökölt a szüleitől, vagy éppen mit ad tovább a saját utódainak, „mi lesz ebből a gyerekből”, „kire ütött az unokám”, és így tovább.

De azt kijelenteni, hogy egy olyan elképesztően összetett dolgot, mint az intelligenciát - amiről még pszichológiailag sem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi az - kizárólag az anyai vagy apai gének határoznak meg, épp olyan, mintha azt mondanánk: a Sixtus-kápolna a benne lévő pár százezer téglától lett olyan szép, és nem Michelangelo zsenijétől.

Dr. Falus András
dr. Falus András

- biológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia rendes tagja

- 1994-2012-ig a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, 2012-től munkatársa

- a Magyar Tudomány főszerkesztője

A cikk szerint a kognitív képességek - lényegében az eszesség - génjei az X kromoszómában vannak, tehát itt azért mégiscsak van az anyának előnye.

– Annyiban igen, hogy az anyának két X kromoszómája van, míg az apának csak egy. De ez csak a gyerek nemében perdöntő, a személyiségét, vagy épp a felfogóképességét annyi minden más befolyásolja, hogy azt elképzelni is nehéz. Csak hogy érzékeltessem a nagyságrendet: az emberi szervezetben mintegy száz billió (azaz 100-szor ezermilliárd!) sejt van. Minden egyes testi sejtünkbe kétszer két méter örökítőanyag (DNS) van „belecsomagolva” (az ivarsejtekbe ennek a fele), tehát úgy összetekerve, mint egy cérnagombolyag.

Ez azt jelenti, hogy ha hihúznánk a testünkben lévő összes DNS-spirált egyenesre, a Föld-Nap távolság 140-szeresét kapnánk.

A kétszer két méteres DNS-t mintegy kétszer 3.2 milliárd úgynevezett „nukleotidbetű” (A,G,C,T) építi fel minden sejtben, ezek sorrendje az, ami öröklődik a szülőktől. Mit gondol, mennyi genetikai információ ez?

A DNS-spirál egy részlete. (PxHere)

Tényleg elképesztő ez a „biológiai csomagolástechnika”, de akkor honnan tudjuk egyáltalán, hogy kitől mit örököltünk?

– Egyre többet tudunk, de még mindig nagyon keveset. Ha veszünk egy sejtet - mondjuk egy májsejtet - és megnézzük az abban lévő kétszer két méter DNS-t, körülbelül három centiméterről tudjuk, hogy pontosan milyen fehérjéket kódol. Ezek a fehérjék a végtermékek, emiatt tudjuk, hogy ez egy májsejt, amely mondjuk a zsírlebontásban játszik szerepet. Egy izomsejtben vagy egy idegsejtben más fehérjék vannak, ezért különböző a sejtek funkciója. Körülbelül egy méter DNS-ről annyit tudunk, hogy ezt a három centit szabályozza, működteti, tehát ha ez egy csokigyár lenne, akkor a három centi a csoki, és az egy méter a gépsor. A fennmaradó egy méterről pedig nem tudunk az égvilágon semmit, pontosabban nagyon keveset.

Akkor honnan tudunk egyáltalán bármit is?

– Szerencsére ez a három centiméter, amit egy sejtből látunk, nagyon meghatározó. Ez dönti el, hogy magasak leszünk vagy kék szeműek, gyors mozgásúak vagy mondjuk hízásra hajlamosak. De ez dönti el például a hosszú életre való hajlamunkat is, amiről még azt is feltételezzük, hogy általában átugrik egy generációt, tehát ha mondjuk az ön anyai nagyszülei sokáig élnek, többek szerint az a valószínűbb, hogy ez önnél ismétlődik meg, nem az édesanyjánál. A fehérjékben öröklődő tulajdonságainkat a génjeink határozzák meg, és ezekből azért nincs felfoghatatlanul sok: körülbelül 25 ezer génünk van. A genetikusok 2003-ban óriási áttörést értek el, amikor „megrajzolták” az első teljes emberi géntérképet, tehát egy emberben „elolvasták” a két méter DNS „betűsorrendjét”, és benne a 25 ezer gént. Visszatérve a kiindulópontunkhoz: a gének határozzák meg az intelligenciát is, vagy legalábbis olyan funkciókat, mint a megértés, a bevésés, a felidézés, az ok-okozati összefüggések felismerése vagy éppen a nyelvérzék.

Ezek tényleg mind az X kromoszómában vannak?

– Ezek egy része igen, de ez nem jelenti azt, hogy csak az anyától örökölhetjük, hiszen az apának is van X kromoszómája.

A cikk azt állítja, hogy az anyai X ilyenkor „kiüti” az apait.

– Valóban létezik olyan jelenség, hogy ha egy tulajdonságot az apától is és az anyától is örökölünk, akkor az egyik gén „kikapcsolja”, deaktiválja a másikat. De ez nagyon kevés.

A 25 ezerből összesen 150 olyan gént ismerünk, ahol ilyen „apa-anya” harc lezajlik. És ezek többnyire betegségekkel kapcsolatos gének.

Van például az asztmának egy típusa - az éjszakai fulladás - amit mindkét szülőtől örökölhetünk, de ha az apai gén „győz”, akkor nem jön elő az utódban, ha viszont az anyai gén „nyomja le” az apait, akkor az utód beteg lesz. Lehet, hogy valahol a világban egy genetikus csoport talált egy-két olyan intelligenciához köthető gént, amelyeknél többször győz az anyai, amint az apai, de ez csak egy statisztikai adat, tévedés ezt ráhúzni az utód összes intellektuális képességére.

Tehát az anyák ne örvendezzenek: nem ők örökítik át a gyerek IQ-ját?

– Dehogynem. Ők is. És az apák is. A kognitív funkciókat - amit a köznyelv intelligenciának, vagy okosságnak nevez - mindkét szülő genetikai állománya hordozza. De hogy azután kiből mi kerül át az utódba, melyik gén lép akcióba és melyik „alszik el”, és hogy mindez hogyan épül be a gyerek agyába, az többnyire esetleges. Az agy egyébként is hálózatban működik, tehát úgy kell elképzelni, mint egy nagy kapcsolószekrényt, amely egyszerre több milliárd lámpácskát kapcsolgat le-fel, és ahol a vezetékek legalább olyan fontosak, mint a milliárdnyi lámpatest. Nehéz megmondani, hogy ebből az elképesztően szövevényes működési mechanizmusból hogyan sül ki - szó szerint, hiszen ezek elektromos kisülések - mondjuk a jó memória vagy az ügyes tájékozódási képesség, az érzelmi intelligenciáról nem is beszélve.

Akkor a „kire ütött ez a gyerek” vita továbbra sem dőlt el?

– A mai tudásunk szerint nem. A genetika az utóbbi 60-70 év leggyorsabban fejlődő tudományága, a technológiai robbanásnak, az informatikának köszönhetően ma már olyan dolgokat is észreveszünk, amiben a tudósok azelőtt nem is reménykedhettek. Komplett gén-adatbankokhoz tudunk hozzájutni a laptop előtt ülve, elképesztő a gyorsulás, például kínai tudósok azt ígérik, hogy pár éven belül több millió ember géntérképét teszik le az asztalra. Természetes, hogy ez mindenkit lázba hoz. De ne felejtsük el, hogy a genetika csak a hajlamainkat határozza meg, nem a sorsunkat. A valószínűséget, nem az életünket, a döntéseinket, a neveltetésünket, az esetek túlnyomó részében még csak nem is a konkrét betegségeinket. Csak a hajlamot, persze az is jelentős tényező.

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy a környezet - tehát a nevelés, az életmód, általában az életvezetésünk - jobban hat az örökölt jellegek „megszólalására és elcsendesedésére”, mint azt gondoltuk.

Például ha egy állapotos kismama dohányzik, annak a súlyos egészségkárosító hatása három generáción „lecsorog”, akkor is, ha a köztes generációk egy szál cigit sem szívtak el. Tehát ha a gyerek intelligenciáját szeretnénk formálni, akkor beszélgessünk vele, meséljünk neki, hallgassunk vele zenét, mutassuk meg neki a természetet, szeressük és fejlesszük őt a legjobb tudásunk szerint. Nincs az a genetikai kód, amit egy ilyen pozitív szülői magatartás ne tudna jelentős mértékben módosítani.

Az emberi genom első munkapéldányát bejelentő cikk a Nature című folyóiratban. A szenzáció a címlapra került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
4500 orvos hajlandó lenne letétbe helyezni a felmondását, válaszul az egészségügyi törvény módosítására
Az orvosi kamara arra kéri Novák Katalint, hogy küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra a szerdán elfogadott módosítást.

Link másolása

4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását - mondta a Népszavának Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke.

A szervezet arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a Parlamentnek az egészségügyi törvény szerdán elfogadott módosítását.

Álmos Péter a lapnak azt is elmondta, hogy a MOK jövő év elejére összehívja a rendkívüli országos küldöttgyűlését. Ezen a fórumon születhet döntés arról, hogy milyen tiltakozó akciót támogat az orvostársadalom válaszul arra, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag elfogadása előtt a kormányzat nem vette figyelembe észrevételeiket.

A MOK kérdőívében 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, és 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt.

A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik. Álmos Péter azonban azt is hozzátette, hogy egyelőre még nem gyűjtik a felmondásokat, a cél pusztán a szándék felmérése volt.

„Ha azt nézzük, hogy most Szlovákiában 2100 orvos a letétbe helyezett felmondásával megfelelő körülményeket tudott kiharcolni, akkor a hazai 4500 orvos szándéka is – úgy gondoljuk – erős érv” - mondta a MOK alelnöke.

A szerdán elfogadott törvénymódosítás kapcsán Álmos Péter azt mondta, hogy mindvégig, ahol lehetett, próbálták véleménynyilvánítással, tárgyalással elérni azt, hogy „egy olyan javaslat menjen át, amit a szakma, az orvostársadalom is tud támogatni, életképesnek tart”.

„A legnagyobb probléma, hogy az orvostársadalom megkerülésével a gyógyítókra hárítanak olyan problémákat, amelyek veszélyeztetik a betegbiztonságot. Például, ha egy orvost a törvényben leírt módon elvezényelhetnek, mi lesz azokkal a betegekkel, akiket addig ő gondozott? A kamara szerint ez nem oldja meg a szakemberhiányt, hiszen ma már szinte minden szakma hiányszakma”

- fejtette ki Álmos Péter. Az alelnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kamara nincs ellene a minőségértékelés szerinti jövedelemeltérítésnek.

De az államtitkár ezzel kapcsolatban folyamatosan csak a mennyiségről beszélt, miszerint többet kellene dolgoznia az orvosok 5 százalékának, akik a béremelés után kevesebb munkát végeztek.

„Ők jellemzően pont azok, akiknél a paraszolvencia csapódott le. Ezért kérdéses, hogy mondjuk egy minőségi értékeléssel, hogyan lehet őket több munkára kényszeríteni?” - fogalmazott Álmos Péter, aki szerint számos olyan probléma van, amire nem kaptak megnyugtató választ, és valamennyinek van betegbiztonságot veszélyeztető következménye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Tragédia Bagon: vízaknába fulladt egy Ukrajnából menekült nyolcéves kislány
A gyerekek bújócskáztak, a kislány pedig a menedékhelynek kijelölt hotel ciszternájában akart elrejtőzni.

Link másolása

Egy vízzel teli ciszternába fulladt egy Ukrajnából Magyarországra menekült nyolcéves kislány a menedékhelynek kijelölt hotelben - tudta meg a Blikk.

Az eset még október 9-én történt a Pest megyei Bagon, a menedékhelyként kijelölt a Csintó Hotelben. A lap úgy tudja, hogy a kislány aznap bújócskázott a többi elszállásolt gyerekkel. A gyerek az udvar közepén lévő ciszternában akart elbújni.

Leemelte annak műanyag tetejét, amelyen még egy kő is volt, azonban azt nem sejthette, hogy az akna mély, és vízzel van tele.

Amikor a szülei észrevették, hogy a kislány eltűnt, először a közeli hegyet vizsgálták át, mert azt hitték, hogy ott bújhatott el. Végül, órákkal később a rendőrök találták meg a kislány élettelen testét a vízaknában.

Az egyik menekült asszony a lapnak azt mondta, hogy azóta sem tudják kiverni a fejükből a tragédiát. A kislány szüleit azóta egy másik szálláshelyre költöztették át.

„Belegondolni is borzalmas, milyen lehetett nekik végignézni, amikor a kicsit felhozták a vízaknából. Mi sem tudjuk elfelejteni valószínűleg sohasem. Rettentően sajnáljuk őket, a szívünk szakad meg a gyerekért és értük is”

- mondta a nő a Blikknek.

A rendőrség azt írta az esetről, hogy idegenkezűség gyanúja nem merült fel, a Gödöllői Rendőrkapitányság általános közigazgatási rendtartás keretein belül vizsgálja a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Orbán Viktor Európa egyik „legbomlasztóbb” politikusa a Politico szerint
Közvetlenül Giorgia Meloni olasz miniszterelnök után. Az orosz külügyminisztert azonban fölényesen előzte a magyar kormányfő.

Link másolása

Idén is összeállította a Politico Európa legerősebb embereinek listáját. Ezen helyett kapott Orbán Viktor is, aki a bomlasztók kategóriában lett a második a helyezett.

A lap három kategóriába sorolta a szerinte meghatározó politikusokat. Megfogalmazásuk szerint

„a cselekvők azok, akiknek formális hatalmuk van, a bomlasztók azok, akik készen állnak a status quo felborítására, míg az álmodozók, akik az európai hatalmat és politikát mozgató eszméket képviselik”.

A Politicio Volodimír Zelenszkij ukrán elnököt választotta az év emberének - ahogy a Time magazin is. A cselekvők kategóriában Robert Habeck, Németország gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere, az álmodók kategóriában Sanna Marin finn miniszterelnök, a bomlasztók között pedig Giorgia Meloni olasz miniszterelnök végzett az első helyen.

Ez utóbbi kategóriában sikerült Orbán Viktornak is felkapaszkodni a dobogó második fokára, akinek neve alatt a „belső ellenség” kifejezés szerepel. A lap a magyar miniszterelnök jellemzését azzal kezdi:

„úgy tűnik, Orbán Viktor megtörte Brüsszelt”.

A Politicio megemlíti Orbán tusványosi fajkeveredős beszédét, szerintük a magyar miniszterelnök „megfojtotta a sajtót, aláássa az igazságszolgáltatást, elcsalja a demokráciát és LMBTQ-ellenes törvényeket hoz”.

A bomlasztók kategóriában helyett kapott még Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, mint „sötét diplomata”, míg Vlagyimir Putyin az álmodók kategóriában szerepel, igaz őt „vesztesként” jellemzik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Videón a diákok reggeli ülősztrájkja a Blaha Lujza téren
Az Egyetem téren, a Szentendrei úton és a Várban is voltak megmozdulások.

Link másolása

Csütörtökön is folytatódott a diákok és a tanárok tiltakozása:

reggel 7 órára a Blaha Lujza térre hirdettek ülősztrájkot a budapesti Vörösmarty Gimnázium diákjai.

Az eseményről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) osztott meg két videót a Facebook-oldalán.

Nem ez volt az egyetlen megmozdulás csütörtök reggel Budapesten. Irányváltás - Sávlezárás címmel hirdettek demonstrációt reggelre a Szentendrei úti Jysk elé. A tiltakozó diákok, tanárok és szülők lezárták a buszsávot, és közben többek között azt skandálták, hogy „szolidaritás”.

Az ELTE hallgatói, oktatói az Egyetem téren tartottak flashmobot, a Karmelitánál, illetve a Sándor palotánál pedig diákok álltak sorfalat. Emellett több mint 70 iskola jelezte, hogy csütörtökön valamilyen formában ülősztrájkot tartanak az intézményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: