Gázháború a határon: Orbán rendelettel állíthatja le az ukrán exportot, aminek az árát a magyarok fizethetik meg
„Ebből botrány lesz” – így kommentálta egy ágazati szereplő a kormánynak azt a tervét, hogy leállítja az Ukrajna felé tartó földgázszállítást. A probléma nem is annyira a célpont, mint maga a határzár ténye. Bár a lépés technikailag megoldható, piaci források szerint olyan láncreakciót indíthat el, amelyen Magyarország is sokat veszíthet.
Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy az „olajblokád letörése és Magyarország biztonságos energiaellátása érdekében” új intézkedésekre van szükség. A miniszterelnök szerint „a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítjuk, és az így nálunk maradó gázmennyiséget itthon betároljuk”. A gázkereskedelem azonban nem államok, hanem piaci cégek között zajlik, így a kormány nem egyszerűen lekapcsol egy csapot. A legvalószínűbb megoldás, hogy egy rendelettel megtiltják a magyar–ukrán határkeresztező kapacitásának lefoglalását, amivel fizikailag blokkolják a szállítás útvonalát – írja a G7.
A „fokozatosság” kulcsfontosságú lehet, mivel a kereskedők már kifizették a szállítási kapacitást a második negyedévre, azaz áprilistól június végéig. Egy azonnali leállítás kártérítési pereket vonna maga után, így a piac arra számít, hogy a tényleges blokád csak júliusban léphet életbe, miután a kormány egyszerűen nem hirdeti meg a harmadik negyedéves kapacitásaukciót.
Egy határkeresztező egyoldalú lezárása olyan precedenst teremtene, amely megrendítheti a teljes európai energiakereskedelem alapjait. A nemzetközi energiahálózatok ugyanis szigorú szabályok szerint, a kiszámíthatóságra épülve működnek.
A lépésnek komoly anyagi vonzatai is lennének. A gázvezeték-rendszert üzemeltető, Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Zrt. jelentős bevételtől esne el, amiért vélhetően az államtól várna kompenzációt. Az elmúlt hónapokban ugyanis az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások miatt hatalmas üzlet volt Magyarország felől gázt exportálni, a beregdaróci határpont teljes kapacitáson üzemelt.
A bejelentés rövid távon is felfelé hajthatja a gázárakat. Ha az ukránok megpróbálják kihasználni az utolsó hónapokat, miközben a kormány ígéretéhez híven itthon is felpörgeti a tárolók töltését, komoly túlkereslet alakulhat ki a régióban. Ez az állami MVM-nek is veszteséget okozhat, ha drágábban kell feltöltenie a tárolókat.
A kormányzati beavatkozás a piaci bizalmat is alááshatja. Amikor a miniszterelnök „mi gázunkról” beszél és korlátozza a nemzetközi kereskedelmet, a kereskedők elbizonytalanodhatnak. Felmerül a kockázata, hogy a cégek a jövőben inkább a kiszámíthatóbb Ausztriában tárolják majd a készleteiket, ami további bevételkiesést okozna az állami tulajdonú tárolókat üzemeltető MVM-nek.
Nem ez lenne az első ilyen eset: 2014-ben az FGSZ már felfüggesztette az Ukrajna felé irányuló szállítást, akkor hivatalosan technikai okokra hivatkozva. A piaci szereplők azonban már akkor is szkeptikusak voltak, mivel a leállításra nem sokkal Orbán Viktor és az orosz Gazprom vezérigazgatójának budapesti találkozója után került sor. A mostani lépés közvetlen előzménye a Barátság kőolajvezeték körüli vita, amelyre hivatkozva a kormány már korábban leállította a dízelexportot Ukrajna felé.
A kormány álláspontja szerint az intézkedés Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja. A piaci elemzések szerint azonban a lépés egy kockázatos politikai játszma, amelynek a költségeit végső soron a magyar adófizetők állhatják. A tényleges következmények akkor válnak láthatóvá, amikor kiderül, a kormány valóban nem hirdeti-e meg a következő negyedéves szállítási aukciót.
