Gazprom: A szankciók miatt lehetetlen visszaszállítani az Északi Áramlat-1 turbináját

MTI, fotó: MTI/AP/Michael Probst - szmo.hu
2022. augusztus 03.

Nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját a nyugati szankciók miatt - közölte a Gazprom szerdán.

Lehetetlen leszállítani a Kanadában megjavított turbinát az Északi Áramlat-1 gázvezeték portovajai kompresszorállomására az Oroszország ellen bevezetett kanadai, uniós és brit szankciók, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt - tudatta az orosz gázipari vállalat Telegram-csatornáján.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten Moszkvában fogadta Gerhard Schröder volt német kancellárt. Közölte, hogy Schröder, aki május végéig a Rosznyefty orosz olajipari vállalat igazgatótanácsának tagja volt, aggodalmát fejezte ki az Európában kibontakozó energiaválság miatt, és megkérte Putyint, hogy fejtse ki álláspontját a helyzetről, aki mások mellett Lengyelországot és Ukrajnát vádolta a krízis kialakulása miatt.

A szóvivő szerint a volt német kormányfő nem jelezte szándékát, hogy az ügyben közvetítő legyen. Peszkov szerint Schröder volt az, aki megkérdezte Putyint, hogy válsághelyzetben az Északi Áramlat-2 elméletileg szállíthatna-e gázt Európába, vagyis nem az orosz elnök volt a kezdeményező, aki erre azt mondta, műszakilag ez megoldható, a vezeték készen áll az azonnali használatra.

Putyin a szóvivő szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott körülmények miatt a második vezeték kapacitásának fele az orosz fogyasztásra van fenntartva, vagyis az Északi Áramlat-2-n legfeljebb 27,5 milliárd köbmétert lehetne szállítani az év végéig.

Peszkov tájékoztatása szerint a felek megbeszélték az Északi Áramlat-1 turbináinak a karbantartásból való visszatérésével kapcsolatos nehézségeket is.

Putyin emlékeztetett, hogy az a turbina, amelyet Kanadába küldtek karbantartásra, jelenleg Németországban van, de "nincs meg minden papírja". A Schödernek adott magyarázat szerint a Siemens az egész projektet brit joghatóság alá helyezte, és a hatályos szerződések szerinti szolgáltatást nem a német vállalat központja, hanem a Siemens brit leányvállalata végzi, a brit jog alapján.

Peszkov szerint a Gazprom mint a turbina tulajdonosa ezért dokumentumokat köteles beszerezni arról, hogy nem szankcionált termékről van szó, valamint iratokat kell benyújtania a berendezés műszaki állapotáról. "Egyelőre ezek a dokumentumok, tudomásunk szerint, nem állnak rendelkezésre" - mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy

Peszkov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Kanada érdekelt lenne az európai orosz gázszállítás felújításában, mert, mint mondta, maga is arra készül, hogy cseppfolyósított földgázt szállítson erre a piacra.

Olaf Scholz német kancellár szerdán bejelentette, hogy befejeződött az Északi Áramlat-1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása, így nincs technikai akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Wolfgang Büchner német kormányszóvivő azt mondta, hogy a hajtómű Oroszországba történő szállításához nincs szükség további garanciákra, mivel erre az egységre nem vonatkoznak a szankciók. Hozzátette, hogy Németország részéről minden adott ahhoz, hogy a turbinát Oroszországba küldjék.

Az egyiket - amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártatott - Montrealba küldték javításra. A Moszkva elleni ottawai szankciók miatt a gyártó kezdetben nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a berendezést Németországnak, de Berlin számos kérése után ezt mégis megtette.

Vitalij Markelov, a Gazprom helyettes vezetője július végén azzal vádolta meg a Siemens Energyt, hogy nem teljesíti az Északi Áramlat-1 meghibásodott hajtóműveinek javítására vonatkozó kötelezettségeit. Ennek következtében a portovajai kompresszorállomáson csak egy turbina működőképes.

Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov - szmo.hu
2022. szeptember 24.

Egy szakértő szerint a tábornokai végeznének Vlagyimir Putyinnal minden olyan jel esetén, ami arra utal, hogy komolyan fontolgatja atomfegyverek bevetését Ukrajna vagy nyugati célpontok ellen, írja a Daily Star. Peter Duncan egyetemi professzor, orosz politikai szakértő úgy véli, hogy Putyin mára teljesen elszigetelődött a valóságtól.

Duncan szerint az orosz elnök a hét elején burkoltan nukleáris csapással fenyegette meg a szomszédos országot és nyugati szövetségeseit, amikor bejelentette a részleges mozgósítást és a népszavazásokat. Egyelőre még azt sem lehet eldönteni, hogy Putyin blöfföl, vagy tényleg nem érti a helyzet súlyát és veszélyét.

Az orosz elnököt bizalmasai és biztonsági szolgálatai szándékosan vezették félre az ukrajnai támadás megindítása előtt, mivel senki nem merte elmondani neki az igazságot. Mindaz pedig, ami azóta történik, folyamatosan csak igazolja, hogy Putyinnak elképzelése sincs a valós történésekről.

Amennyiben viszont az orosz elnök úgy dönt, hogy nukleáris csapást rendel el, katonai vezetőinek, vagyis Szergej Sojgu védelmi miniszternek és Valerij Vasziljevics Geraszimovnak, a fegyveres erők vezérkari főnökének végre kell hajtani a parancsot.

Ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. A katonai vezetőknek szüksége lenne a gyilkosság végrehajtásához a biztonsági szolgálat (FSZB) segítségére is.

Duncan úgy véli, Putyinnak azonban egyelőre esze ágában sincs tényleg atomfegyvert bevetni nyugati célpontok ellen. Pontosan tisztában van azzal ugyanis, hogy a NATO válasza brutális lenne. Ha pedig Ukrajnára mérne nukleáris csapást, a Nyugat szinte biztosan hagyományos támadást indítana Oroszország ellen.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2022. szeptember 24.

Az Európai Unióban mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól, néhány kívánságát ő terjeszti az Európai Tanács elé – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés készítője, Gwendoline Delbos-Corfield.

A zöldpárti politikust többek között arról kérdezték, hogy mi a baja a Európai Bizottság hatására hozott magyar vállalásokkal, mit gondol a szankciókról, az energiaválságról és a magyar kormányról.

Gwendoline Delbos-Corfield a korrupcióellenes hatóságról - melyet az Orbán-kormány az Európai Bizottság (EB) igényeinek megfelelően hoz létre, annak érdekében, hogy hozzájuthasson az európai forrásokhoz - azt mondta:

"Miközben kritizálhatjuk, hogy mindez egyelőre nyilvános konzultáció, különösen az átláthatósági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel való nyilvános konzultáció nélkül történt, azt kell majd idővel látnunk, hogy egyáltalán működnek–e.

Még akkor is, ha hatékonyak lennének a magyar kormány változtatásai, és igénybe vennék az átláthatósági kérdések szakértőinek tanácsait, az még akkor is problémás volna, hogy

A politikus szerint fontos kritika, hogy "a magyar kormány továbbra sem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, ami a legátláthatóbb és a legfüggetlenebb volna". Így valóban európai szinten lehetne a magyar ügyeket ellenőrizni, "amit persze nem akarnak" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a EB kéréseit is csak azért teljesítik, hogy hozzájussanak az uniós pénzekhez, mert jelenleg rossz a gazdasági helyzet Magyarországon és szükség van az európai forrásokra.

A Bizottságban sokan abban reménykedtek, hogy a választások majd változást hoznak, de ez nem történt meg. Így most "a legnagyobb aggodalmam az, hogy csak néhány kozmetikai változtatás lesz, és ez elég lesz nekik".

Az Oroszország elleni szankciók a zöld politikus szerint működnek. De mivel még

Az energiaválság kapcsán Delbos-Corfield elismerte, hogy vannak olyan országok, akik jobban függenek még az orosz gáztól.

"Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy teljes mértékben Oroszország felé fordul, és nem kizárólag az energiafüggőségről beszélek. Magyarországon ott vannak az orosz pénzintézetek.

Nagyobb függetlenséget kellett volna próbálniuk elérni Oroszországgal szemben. Lengyelország például már régóta gyanakvó Oroszországgal szemben, és azt mondja, el kell határolódnunk az oroszoktól. Lehet azt mondani, hogy rossz döntéseket hoztunk, de ma Magyarországnak nehéz és erről lehet legitim vitát folytatni. De mi köze van ennek ahhoz, hogy nagyon célzott, konkrét szankciókkal sújtunk néhány olyan oligarchát, akik nem is energiaszállítók? Még ha Orbán úgy is gondolja, hogy csak félig működnek a szankciók, miért akarna az orosz oligarchák kedvében járni?"

Arról, hogy szerinte ennek mi az oka, úgy nyilatkozott: "Az Európai Unióban mindenki nagyon is tisztában van azzal, hogy annak érdekében, hogy megnyerje Oroszország engedékenységét, hogy számára továbbra is belépési pont maradhasson, hogy továbbra is jó megállapodásokkal rendelkezzen a Gazpromtól,

- vélekedett a politikus.

A teljes interjút ITT lehet olvasni.

Címkép: Ukrán Védemi Erők - szmo.hu
2022. szeptember 24.

Sokkoló előtte-utána fotót közölt egy Oroszországból kiszabadult ukrán hadifogolyról az ország védelmi minisztériuma, írja a Daily Mail. Mikhajlo Dianov az első képen erőtől duzzad egyenruhájában, a második képen pedig rá sem lehet ismerni a csontsovány, eltorzult karú katonára.

A fotókhoz azt írták a tweetben, hogy az Azovstal egykori védője azon szerencsések közé tartozik, akik élve megúszták az orosz fogságot. Hozzáteszik: a képek ékes bizonyítékai annak, hogyan „tartja be” Oroszország a hadifoglyokra vonatkozó genfi egyezményt, mellyel „a nácik szégyenteljes örökségét viszik tovább”.

Aljona Lavrusko elmondta: a bátyja nagyon rossz fizikai állapotban került haza, de a lelke egyáltalán nem tört meg. Elmondása szerint a háborús hősre műtétek várnak, a karjából 4 centiméteren hiányzik a csont. A férfi végtagjából érzéstelenítés nélkül, egy rozsdás fogóval húzták ki fogvatartói a beleékelődött fémdarabot.

A borzasztó állapotú Dianovról készült képeket itt lehet megnézni:

Ukrainian soldier Mykhailo Dianov is among the fortunate ones: in contrast with some of his fellow POWs, he survived russian captivity. This is how russia “adheres” to the Geneva Conventions. This is how russia continues the shameful legacy of Nazism. pic.twitter.com/cJpx7ZWQYo

hirdetés

— Defense of Ukraine (@DefenceU) September 23, 2022

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megerősítette, hogy több mint 200 ukrán katonát szabadítottak ki orosz fogságból. Túlnyomó többségük az Azovstal és Mariupol védője volt, de akad köztük határőr, rendőr és tengerészgyalogos is. Az Azov-ezred öt kiszabadított parancsnoka pedig Törökországban maradhat a háború végéig.

We returned 215 people from Russian captivity: 188 defenders of #Azovstal and Mariupol. 108 Azov warriors, national guards, marines, border guards, policemen, territorial defense, Security Service employees. They’re safe now. We remember and try to save everyone. 1/3

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 22, 2022

OS, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2022. szeptember 24.

Mielőbb üljön össze a nemzetbiztonsági bizottság! - követeli a Fidesz közleményben.

Azt írják:

Arra kérem Sas Zoltánt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökét, hogy mielőbb hívja össze a bizottságot, és tegye lehetővé az ügy feltárását" - írja Halász János, frakcióvezető-helyettes, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke.

Az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje egy interjúban beszélt korábban arról, hogy az Action for Democracy több százmillió forint támogatást adott a kampány alatt. A szervezet visszautasított minden, a választásokba való külföldi beavatkozással kapcsolatos vádat - írja a 24.hu.