Kijött a gázrendelet: Magyarország elzárja az ukrán vezetéket, 165 milliárdos teher jön a magyar piacra
Magyarország a harmadik negyedévre gyakorlatilag leállítja az Ukrajnába irányuló földgázexportot, miközben 800 millió köbméter földgáz kötelező hazai betárolását írja elő – derül ki a kormány szerdán kihirdetett rendeletcsomagjából. A lépést Orbán Viktor miniszterelnök az ellátásbiztonság növelésével indokolta.
„Magyarország biztonságos energiaellátása érdekében most újabb intézkedésre van szükség. Ezért a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítjuk, és az így nálunk maradó gázmennyiséget itthon betároljuk” – közölte szerdán a miniszterelnök. A kormány a lépést hivatalosan azzal indokolta, hogy az közvetlen válasz az olajszállításokat akadályozó ukrán lépésekre és a Török Áramlat infrastruktúráját érintő támadásokra - írta a Portfolio.
A földgázexport leállítása nem klasszikus tiltás formájában valósul meg. A szabályozás technikailag azt írja elő, hogy
Mivel a nemzetközi gázkereskedelem a kapacitások lekötésén alapul, ennek hiányában a fizikai szállítás jogilag és technikailag is lehetetlenné válik. A „fokozatos leállítás” annyit tesz, hogy a gázszállítások legkorábban nyár közepén szűnhetnek meg, addig a rendeletet bármikor vissza lehet vonni.
A rendeletcsomag másik eleme további 800 millió köbméter földgáz kötelező hazai betárolását írja elő. Ezt a mennyiséget több piaci szereplő között osztják szét: a legnagyobb részt, 400 millió köbmétert az egyetemes szolgáltató MVM kapja, a szállítási rendszerüzemeltető FGSZ-re 200 millió köbméter jut, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek 100 millió köbmétert kell betárolnia. A fennmaradó 100 millió köbmétert a versenypiaci kereskedőknek kell biztosítaniuk. Ez a többletmennyiség a nagyjából 6,3 milliárd köbméteres teljes hazai tárolói kapacitás több mint 10 százalékát teszi ki.
A kötelező betárolás jelentős költségekkel jár. Mai árakon számolva a 800 millió köbméter földgáz beszerzése, tárolása és finanszírozása mintegy 420 millió euróba, azaz körülbelül 165 milliárd forintba kerülhet. Ezt a terhet a piaci szereplők valószínűleg továbbhárítják, ami beépülhet az ipari gázárakba, rontva a vállalatok versenyképességét.
A szabályozás nemzetközi szinten is jogi kockázatokat hordoz. Az Európai Unió belső energiapiaci szabályai a határon átnyúló kapacitások diszkriminációmentes hozzáférését írják elő, így az államilag irányított kapacitáskorlátozás uniós elvekbe ütközhet, ami kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet. Az intézkedés emellett a már megkötött kereskedelmi szerződések teljesítését is veszélyezteti, ami nemzetközi jogvitákat eredményezhet.
