News here

A Rovatból

Gáz-armageddon jön októbertől, tömeges kikapcsolásra, dominószerű borulásra figyelmeztet a Párbeszéd

Elsejétől szerződés nélkül maradnak az intézmények a birtokukba került dokumentum szerint.

Link másolása

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa online sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a párt birtokába került egy jegyzőkönyv a földgázelosztók és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közti iparági egyeztetésről, amely drámai képet fest a közintézmények energiaellátását illetően.

A képviselő szerint a jegyzőkönyvből kiderül, hogy október 1-jétől szerződés nélkül marad sok ezer intézmény, többségük közintézmény (önkormányzatok, iskolák, kórházak stb.) – számukra nem tudják biztosítani a gázszolgáltatást.

A dokumentum szerint fel kell készülni a tömeges kikapcsolásra, mert dominószerű lesz a borulás, ezen az időtávon nem reális más megoldás - hangsúlyozta.

Tordai szerint már kimentek a kikapcsolási értesítők, és a fizikai kikapcsolás is megtörténik a szerződés lejárta utáni 2-4 hétben.

Az államtól egy szereplő kijelölését kérik a felek, kizárásos alapon az MVM-et, amely azokban az esetekben is szerződést ajánl és biztosítja a gázellátást, hogyha ezt a meglévő földgázelosztók nem képesek megtenni.

A jegyzőkönyvben azt is írták, hogy fel kell készülni arra, hogy "tömeges elzárás várható", és hogy amennyiben nem lesz az állam által szolgáltató kijelölve, akkor a "gázpiac napok alatt" összeomolhat.

Tordai szerint a probléma, hogy van, hogy az MVM ajánlatai is elfogadhatatlanok, idézte a szentendrei esetet, amikor a piaci ár duplájáért adott volna el az ellenzéki vezetésű városnak az MVM.

A Párbeszéd képviselője szerint az is kérdés, meddig tudja megoldani az MVM a finanszírozását, szerinte állami beavatkozás nélkül a gazdasági összeomlás fenyegeti a céget.

A Párbeszéd felszólítja a kormányt, hogy adjanak számot arról, hogy október 1-jétől hány intézmény marad szerződés nélkül, hány százezer főt érint a gázszolgáltatás kikapcsolása, és mondják el, hogy kijelölték-e az MVM-et a hiányzó szerződések megkötésére, illetve mit tesznek a cég folyamatos működésének biztosítása érdekében - fogalmazott Tordai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Csecsen emberrablók, váltságdíj: a Schadl-ügy vádlottjai egymást is átverték
Az egyik vádlott úgy vélte, ki tud csalni újabb pénzeket, ezért filmbe illő sztorival állt elő.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, nemrégiben újabb fordulat történt a Schadl György-Völner Pál-ügyben: az ügyészség vádalkut kötött a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének egyik bizalmasával.

Újabb meglepő történetek derülnek ki az ügy kapcsán. A Schadl–Völner-ügy vádirata alapján a 24.hu most arról ír, hogy Schadl György barátja, az ügy harmadrendű vádlottja 150 millió forintért vállalta, hogy elsimítja egy oktatási intézmény működési engedélyével kapcsolatban felmerült problémákat.

A pénzből jutott Schadl Györgynek és Völner Pálnak is.

A barát elmondta Schadlnek a problémát, majd a végrehajtók főnöke elmondta ezt Völnernek, aki az Emmi és az Innovációs és Technológiai Minisztérium „ezidáig ismeretlenül maradt beosztottjaival” beszélt. Végül a szálak visszafutottak Schadlhez, majd a barátjához, és végül az iskola megkapta a működési engedélyt. Az intézmény vezetője ezért a Schadl–Völner-ügy tizenharmadrendű vádlottja lett.

A harmadrendű vádlott később úgy vélte, hogy van még lehetőség újabb pénzszerzésre. Ezért elhitette az intézményvezetővel, hogy Ukrajnába kell mennie tárgyalni. De egy budapesti szállodába jelentkezett be, a mobilját pedig kikapcsolta. Ezt követően egy ismerőst kért meg, hogy keresse meg az iskola igazgatóját azzal, hogy

csecsenek rabolták el, és 200 ezer amerikai dollárt kérnek a szabadon engedéséért.

A nő elhitte a hírt és egy Váci utcai pénzváltóban 70 millió forint értékben vásárolt dollárt. A "váltságdíjat" átadták egy másik beavatott embernek, aki azt eljuttatta a harmadrendű vádlottnak.

Az ügyészség ezért Schadl György barátjára mint harmadrendű vádlottra befolyással üzérkedés, csalás és hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén kilenc év börtönbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást és 50 millió forint pénzbüntetést, valamint 118 millió forint erejéig vagyonelkobzást kér a bíróságtól.

Az iskola vezetőjére, mint tizenharmadrendű vádlottra hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén két év – végrehajtásban három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést és 30 millió forint pénzbüntetést kértek.

A Schadl barátja által beavatott ismerősre, mint huszadrendű vádlottra csalás miatt három év börtönbüntetést, négy év közügyektől eltiltást és 3 millió forint pénzbüntetést kért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Rákay Philip azt állítja, leleplezte a „dollárbaloldalt”, Korányi Dávid pontonként cáfolja a vádakat
Rákay szerint három „hazugságot” is leleplezett az ellenzék kampányfinanszírozásáról. Korányi szerint nem igaz egyik sem, például, hogy csak 11 ember adta össze a 3 milliárd forintot.

Link másolása

Rákay Philip a közösségi oldalán megosztott videójában arról beszélt, hogy szerinte három baloldali hazugságot leplezett le az ellenzék kampányfinanszírozásáról, a Márki-Zay féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak és más baloldali szervezeteknek juttatott amerikai támogatásokról.

A Telex emlékeztet rá, hogy egy titkosszolgálati jelentésből kiderült, hogy nem csak az MMM kapott támogatást, hanem az Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki lap kiadója és a DatAdat, amely az ellenzék kampányát segítette. A Fidesz pedig a rendszerváltás óta történt legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányról, külföldi beavatkozásról, a magyar szuverenitás súlyos sérelméről beszél, arra hivatkozva, hogy a magyar törvények tiltják pártok külföldi finanszírozását.

Márki-Zay Péter azt közölte, hogy ők jogszerűen jártak el, mert a mozgalom kapta a pénzt, amit kinti magyarok adtak össze.

A Rákay-féle "leleplezés" egy képernyőfotó volt

az Action for Democracy honlapjának márciusi verziójáról és a szervezet egyik, most is elérhető adománygyűjtő felülete. Szerinte ezekkel három „baloldali hazugságot” buktatott le.

- Az ellenzék szerint az amerikai támogatás nem a pártok választási kampányára érkezett, hanem egy edukációs, kultúraváltó kampányra. Az adománygyűjtő felületen azonban egyértelműen az országgyűlési választásról írnak.

- Csak magyar útlevéllel lehetett támogatást küldeni, és így kizárólag külföldön élő magyarok pénze került az MMM-hez. A videóban azonban azt állítja, hogy nem kellett megadniuk az útlevélszámukat a kitöltőknek.

- Az is elhangzott korábban, hogy mikroadományozók dobták össze a támogatást. A videó készítésekor 11-en küldtek támogatást.

Rákay által felsorolt vádakra Korányi Dávid, az Action for Democracy vezetője, Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója reagált a Telex-nek.

„Autoriter vezetők elleni fellépés és a demokrácia leépítése elleni küzdelem nem pártpolitikai kampány, sem az amerikai, sem a magyar szabályok szerint.”

„Mi azt sosem állítottuk, hogy ne Orbán és más aspiráns, aktuális diktátorok ellen küzdenénk minden erőnkkel”

– mondta Rákay első állítását cáfolva. Ezt szerinte kommunikálták is, ezért szó sincs nagy „leleplezésről”.

„Rákay »Fake News« Philip hazugságaival ellentétben sokkal több támogatónk volt, január óta összességében az Action for Democracy teljes tevékenységét tekintve többezres nagyságrendű” – reagált a második vádra.

„A nagy leleplezésként tálalt screenshot a több százból egyetlen kampány egy kiragadott pillanatban való állapotát mutatja csak, semmit nem mond az összképről.”

Korányi arról is beszélt, hogy az Action for Democracy honlapja mellett az ActBlue és az Action Network felületén, valamint magyartavasz.hu nevű oldalon keresztül is sokan küldtek adományt vagy utaltak bankon keresztül. Így nem igaz, hogy csak 11 ember adta össze a 3 milliárd forintot.

A magyar, útlevélszámot kérő donációs oldal a régi honlapon működött, és az már nem elérhető április óta. Hozzátette: nincs olyan törvényi előírás, amely alapján ellenőrizniük kellene a támogatók állampolgárságát. Ez csak egy extra gesztus volt a részükről, hogy megelőzzék a támadásokat, ami „hiú ábrándnak bizonyult” – közölte Korányi Dávid.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
272,6 milliárd forintot költött a kormány tavaly a sportra, ebből 7 milliárd forint jutott tornaterem-fejlesztésekre
Az összeg majdnem feléből stadion vagy sportcsarnok épült. És ezek csak a közvetlen költségvetési források, a tao-támogatások nélkül. Az még további 147,4 milliárd...

Link másolása

272,6 milliárd forintot fordított a sporttal összefüggő célokra az Orbán-kormány közvetlenül a költségvetésből - derül ki a Menedzsment Fórum összesítéséből. Az összeg közel feléből valamilyen stadion vagy sportcsarnok épült, tornaterem-fejlesztésre kicsivel több mint 7 milliárd forint jutott.

A lap azt írja, hogy mivel néhány éve átalakították a költségvetés struktúráját, ezért a kiadásokat már nem „tömbösítve”, hanem működési és felhalmozási részre bontva közlik az egyes előirányzatoknál, képet kaphatunk arról is, hogyan oszlik meg a 272,6 milliárd forint.

Ezek alapján az arány így nézett ki 2021-ben:

55 százalék (149,3 milliárd forint) működéssel összefüggő célokat szolgált, 45 százalék pedig (123,3 milliárd forint) felhalmozási kiadásként jelent meg, ami lényegében valamilyen beruházást, fejlesztést jelent.

A legnagyobb tételeket nézve a lap szerint megállapítható, hogy a versenysport viszi a prímet. A legnagyobb sportköltések között volt tavaly például:

  • 75,9 milliárd forint az "új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok előkészítésére és megvalósítására"
  • 37,6 milliárd forint a "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására",
  • és 31,9 milliárd forint, amit a Nemzeti Sportközpontokra fordítottak.

    Emellett többek között az autó-motorsportra is jutott 15,6 milliárd.

    A Menedzser Fórum összesítése szerint a sportlétesítmények olyannyira meghatározók voltak a tavalyi sportbüdzsében, hogy

    a 272,6 milliárd forintos közvetlen kiadás 48,3 százaléka valamilyen stadion vagy sportcsarnok megépítését szolgálta.

    Ezekhez képest szűkösre szabták a szabadidő- és tömegsportokra fordított összegeket. Tömegsportra és a gyerekek sportlehetőségeinek biztosítására összesen 23,1 milliárd forintot költöttek, ami a teljes tavalyi sportbüdzsé 8,4 százalékát teszi ki.

    Ezek között voltak például sportpark-beruházások 2,3 milliárdért, a sport népszerűsítésével, a diák- szabadidősporttal kapcsolatos feladatok támogatása 5,5 milliárdért, illetve a karcagi sporttelep fejlesztése 76,2 millió forintért.

    Tanuszoda-fejlesztésre 9,2 milliárd, tornaterem-fejlesztésre kicsivel több mint 7 milliárd, az óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztésére 1,3 milliárd, a Magyar Falu Program Irány pályára nevű óvodai sport alprogramjára pedig 1,1 milliárd forint jutott.

    Azonban a költségvetési források mellett az összesítésbe beleszámolták a tao-támogatásokat is. Ez az az összeg, amelyet a cégek nem az államkasszába fizetnek be a társasági adójukból, hanem felajánlják sportegyesületeknek, -szervezeteknek, így támogatva őket.

    2021-ben 147,4 milliárd forintnyi bevétel hiányzott a költségvetésből tao jogcímén.

    Ha ezt is hozzáadjuk a közvetlen költségvetési kiadásokhoz, akkor összesen 420 milliárd forintról beszélhetünk, amit az Orbán-kormány a sportba áramoltatott különféle csatornákon keresztül. Ez napi 1,15 milliárdot jelent.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • HÍREK
    Korrupció miatt vizsgálódik az OLAF a mohácsi önkormányzatnál
    A helyi ellenzéki képviselők fordultak az uniós csalás elleni hivatalhoz, miután a magyar hatóságokról lepattant a feljelentésük.

    Link másolása

    Uniós pénzek szabálytalan kifizetésének gyanúja miatt indított nyomozást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Mohácsi Önkormányzatnál a helyi ellenzék feljelentése alapján - számolt be róla az ATV Híradó. A polgármester elismerte a vizsgálat tényét, de szerinte az ellenzék túlzásokba esik.

    A mohácsi közgyűlés ellenzéki csoportja először a magyar hatóságoknál tett feljelentést, miután azt feltételezték, hogy néhány uniós pályázat megvalósításánál korrupció gyanúja merült fel a kifizetéseknél.

    Schwarcz-Kiefer Patrik, a Baranya Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője a Híradónak azt mondta, hogy

    a korábbi beadványok, feljelentések alapján a magyar hatóság nem talált semmi kivetnivalót, bennünk azonban továbbra is fennáll a gyanú, „hogy itt emberek duplán triplán ki lettek fizetve EU támogatások terhére”.

    Az ellenzéki képviselők ezért az OLAF felé is bejelentést tettek, az uniós csalás elleni hivatal pedig nyomozást rendelt el.

    Szigeti József, az ellenzéki VAN Egyesület önkormányzati képviselője azt mondta, hogy „ezek az összegek több mint százmillió forintot jelentenek a 2017-es projektek megnyitása óta”.

    Pávkovics Gábor,

    Mohács polgármestere elismerte a vizsgálat tényét, de azt hangsúlyozta, hogy nem csak az önkormányzatot, hanem az irányító hatóságokat is vizsgálták az OLAF nyomozói, akik az államkincstárnál is látogatást tettek.

    A Híradó beszámolója szerint annyi derült ki, hogy Mohácson az 5 legnagyobb uniós pályázat aktáit kérte el, és vizsgálta a hatóság az elmúlt hetekben.

    A nyomozás azonban lezárult. Arról pedig, hogy találtak-e bármilyen szabálytalanságot, majd csak a jövőre adnak tájékoztatást.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: