Gajdos László: Ez most már nem játék! Nyomatékosan kérek mindenkit arra, hogy gazdálkodjon az ivóvízzel!
Az élő környezetért felelős miniszter videóban jelezte, hogy a többszöri figyelmeztetések ellenére a lakosság továbbra sem spórol a vízzel. Azt kéri, kerüljük a pazarlást és óvjuk a mindennapi ivóvízkészletet.
Videóban hívta fel a figyelmet Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a felelős vízfogyasztásra. A rendkívüli kánikulában ugyanis most nagyon fontos, hogy gazdálkodjunk az ivóvízzel, hiszen az ország számos településén kritikus a helyzet.
Magyar Péter kedd délelőtt a parlamentben azt mondta, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szolgáltatási területén 120 településen van érvényben másodfokú vízkorlátozás, Nyugat-Nógrádban pedig huszonnégy településen van első- vagy másodfokú korlátozás. Több településen súlyos vízhiány lépett fel, például Szadán és Veresegyházán is lajtos kocsikkal és tartálykocsikkal biztosítják az ivóvizet a lakosságnak.
A vízkrízist az is okozza, hogy a korlátozások és a többszöri figyelmeztetések ellenére a lakosság továbbra sem figyel oda eléggé a vízhasználatra. Gajdos László a videójában elmondta, hogy a gödöllői térségben például hétvégén a 93 000 köbméteres fogyasztás helyett 150 000 köbméteres fogyasztás történt, pedig a szennyvíz mennyisége nem nőtt annyival, amennyivel az ivóvíz mennyisége.
„Tehát ez azt jelenti, hogy bátran locsoltak az emberek, bátran mostak autót, illetve töltöttek medencét. Ez most már nem játék! Nyomatékosan kérek mindenkit arra, hogy gazdálkodjon az ivóvízzel!”
– mondta a miniszter.
Szerinte minden apró lépés számít, ezért arra kér mindenkit, hogy kerüljék a vízpazarlást és óvják a mindennapi ivóvízkészletet.
Videóban hívta fel a figyelmet Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a felelős vízfogyasztásra. A rendkívüli kánikulában ugyanis most nagyon fontos, hogy gazdálkodjunk az ivóvízzel, hiszen az ország számos településén kritikus a helyzet.
Magyar Péter kedd délelőtt a parlamentben azt mondta, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szolgáltatási területén 120 településen van érvényben másodfokú vízkorlátozás, Nyugat-Nógrádban pedig huszonnégy településen van első- vagy másodfokú korlátozás. Több településen súlyos vízhiány lépett fel, például Szadán és Veresegyházán is lajtos kocsikkal és tartálykocsikkal biztosítják az ivóvizet a lakosságnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eldőlt a nem egyetemi kekvák sorsa: Ruff Bálint vette át az MCC-t, Lázár János ménesbirtoka Bóna Szabolcshoz került
A hétfő éjjel megjelent kormányhatározat értelmében több miniszter is alapítói jogokat kapott Fidesz-közeli alapítványok felett. A kormány szerint ez a lépés az átláthatóságot és az elszámoltatást szolgálja.
Kormányhatározat döntött a Fidesz-közeli alapítványok sorsáról: a kormány hétfőn este tette közzé a Magyar Közlönyben a nem egyetemi KEKVA-k alapítói jogait gyakorló miniszterek kijelölését, a határozat pedig kedden 0 órakor hatályba is lépett.
Ennek értelmében a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint felügyeli a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány és az Áder János nevéhez köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány feletti állami joggyakorlást.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez a Terror Házát működtető, Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK), a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány került.
A Hauszmann Alapítványt és a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kapta meg.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter felügyelete alá tartozik ezentúl az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány és a ZalaZONE Alapítvány.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterhez került a mezőhegyesi ménesbirtokot is magában foglaló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amely eddig Lázár Jánoshoz tartozott.
A Közép-európai Oktatási Alapítványt Lanner Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kapta meg. A Makovecz Campus Alapítványt Kármán András pénzügyminiszter, a MOL - Új Európa Alapítványt pedig Pósfai Gábor belügyminiszter felügyeli majd.
Fontos megjegyezni, hogy a miniszterek nem az intézmények operatív vezetését veszik át, hanem az állam nevében ők gyakorolják a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) feletti alapítói jogokat, ami a fenntartói és kuratóriumi jogosítványok állami kézbe vonását jelenti.
A kormány kommunikációja szerint a lépés az átláthatóságot és az elszámoltatást szolgálja, és része annak a folyamatnak, amellyel a KEKVA-vagyont rendeznék az uniós forrásokhoz kapcsolódó vállalások mentén.
A kormány tervei szerint a nem egyetemi KEKVA-kat 2026. augusztus 31-ig, az egyetemiek pedig 2027. augusztus végéig tervezik állami kézbe visszavezetni.
Kormányhatározat döntött a Fidesz-közeli alapítványok sorsáról: a kormány hétfőn este tette közzé a Magyar Közlönyben a nem egyetemi KEKVA-k alapítói jogait gyakorló miniszterek kijelölését, a határozat pedig kedden 0 órakor hatályba is lépett.
Ennek értelmében a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint felügyeli a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány és az Áder János nevéhez köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány feletti állami joggyakorlást.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez a Terror Házát működtető, Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK), a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Fidesz biztonsági igazgatójának nevezte ki Hajdu Jánost
A Fidesz elnöke egy nappal azután jelentette be ezt, hogy kiderült, a volt TEK-főigazgatót gyanúsítottként hallgatták ki az aranykonvoj-ügyben. Orbán azt üzente: „Aki minket meg akar félemlíteni, keljen fel hamarabb”.
Orbán Viktor kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Terrorelhárítási Központ nemrég leváltt főigazgatóját nevezi ki a Fidesz biztonsági igazgatójának.
„Mai naptól Hajdu János a Fidesz biztonsági igazgatója. Aki minket meg akar félemlíteni, keljen fel hamarabb. Üdv újra a fedélzeten, tábornok úr!”
– írta a volt kormányfő.
Hétfőn derült ki, hogy Hajdu Jánost gyanúsítottként hallgatták ki az aranykonvoj-ügyben zajló nyomozás részeként. A gyanú hét rendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás. A volt TEK-főigazgató szabadlábon védekezhet, mert az ügyészség szerint nem áll fenn a szökés, elrejtőzés vagy a bizonyítás megnehezítésének veszélye.
Orbán Viktor kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Terrorelhárítási Központ nemrég leváltt főigazgatóját nevezi ki a Fidesz biztonsági igazgatójának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt az Alkotmánybíróság döntése után: Alkotmányellenes volt a háziorvosi ügyeleti rendszer
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy Facebook-posztban értékelte az Alkotmánybíróság hétfői döntését. A testület utólag mondta ki, hogy a háziorvosok kötelező ügyeleti részvételét előíró rendelet egyes részei alaptörvény-ellenesek voltak.
Hegedűs Zsolt, a kormány egészségügyi minisztere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn alaptörvény-ellenesnek minősítette a háziorvosi ügyeleti rendszer egyes korábbi elemeit. A bejegyzést egy ironikus felütéssel kezdi, amelyben az előző kormány egészségügyi vezetését szólítja meg.
„Köszönjük, Orbán–Pintér–Takács-féle egészségügyi irányítás. Most már papírjuk is van róla: alaptörvény-ellenes szabályozással kényszerítették a háziorvosokat az alapellátási ügyeleti rendszerben való részvételre” – írta.
Hegedűs szerint a döntés a Magyar Orvosi Kamara korábbi kritikáit igazolja, amely felemelte a hangját a kiszámíthatatlan és jogbizonytalan helyzetet teremtő szabályozás ellen. Felidézte a kormány és a MOK közötti konfliktust, amelynek következménye a „lex MOK” lett.
„Emlékszünk: hamis vádakra építve megalkották a lex MOK-ot, elvették a Kamara kötelező tagságát, szétverték az etikai ügyrendjét, és megpróbálták elhallgattatni azt a szakmai köztestületet, amely pontosan azt mondta ki, amit most az Alkotmánybíróság is megerősített: ezt így nem lehetett volna megcsinálni.”
A miniszter szerint az egészségügyet nem lehet erőből, rendeletekkel és szakmai egyeztetés nélkül irányítani, mert a jogszerűtlen szabályoknak végső soron a betegek látják kárát.
Bejegyzésében jelezte, hogy a jelenlegi Egészségügyi Minisztérium már felülvizsgálta a jogszabályi környezetet, és a szakmai szervezetekkel egyeztetve dolgoznak egy működőképes rendszeren, ezért az ügyet a parlament elé viszik, hogy kijavítsák az előző rendszer hibáit. „A cél világos: olyan szabályozás kell, amely egyszerre szolgálja a magyar orvosok, az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekét” – zárta posztját.
Az Alkotmánybíróság hétfőn mondta ki, hogy a háziorvosi ügyeleti részvételt előíró rendelet két bekezdése a 2023. január 1. és 2025. július 16. közötti időszakban alaptörvény-ellenes volt, ezért a folyamatban lévő perekben ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók. A testület ugyanakkor a 2025. július 17-től hatályos, módosított szabályozás megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította. A döntést követően, kedden Hegedűs Zsolt és Takács Péter volt egészségügyi államtitkár nyilvános vitát folytatott: míg Hegedűs a MOK kritikáinak igazolását látta a döntésben és törvénymódosítást ígért, addig Takács szerint az AB csupán a korábbi kodifikációs hibákat kifogásolta, nem pedig magát az ügyeleti részvétel elvét.
Hegedűs Zsolt, a kormány egészségügyi minisztere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn alaptörvény-ellenesnek minősítette a háziorvosi ügyeleti rendszer egyes korábbi elemeit. A bejegyzést egy ironikus felütéssel kezdi, amelyben az előző kormány egészségügyi vezetését szólítja meg.
„Köszönjük, Orbán–Pintér–Takács-féle egészségügyi irányítás. Most már papírjuk is van róla: alaptörvény-ellenes szabályozással kényszerítették a háziorvosokat az alapellátási ügyeleti rendszerben való részvételre” – írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor: Nagyon bedurvult a közbiztonság helyzete Budapesten, lassan vészhelyzet van
Pikó András józsefvárosi polgármester és tanácsadója, a korábbi képviselő Jámbor András is úgy látja, hogy drámaian romlott a közbiztonság, amit egy új drog terjedése is súlyosbít. Pikó felszólította a kormányt, hogy „tegye végre a dolgát”.
Jámbor András korábbi országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán írt a Budapest közbiztonsági helyzetéről. Azt írja, az elmúlt időszakban „nagyon bedurvult” a helyzet, szerinte „lassan vészhelyzet van”, és a kerületi csoportok izzanak a lakossági panaszoktól.
Saját, pár nappal korábbi élményét is megosztotta: „itt, a Szigony utcai átjáróban velem is szembejött egy teljesen bekészült ember. Akit kikerülni nem tudtam, úgyhogy belém jött. De észre sem vette, csak ment bekábulva tovább.”
„Nincs elég rendőr Budapesten (és vidéken sem), a ledarált szociális ellátórendszerrel és a kábítószerüggyel együtt omlott össze a közbiztonság, vagy legalábbis az emberek biztonságérzete.”
Úgy véli, egy új szer áraszthatta el az utcákat, mert a szerfüggők állapota sokkal rosszabb, mint az elmúlt években bármikor, amit a brutális meleg is tetéz. A kormány kábítószer-ellenes politikáját kritizálva azt írja, az a terjesztői hálózatok helyett a fogyasztókra állt rá, de a pszichiátriai ellátás hiányában az állam nem tud mit kezdeni a legrosszabb állapotban lévő emberekkel.
Egy szakértő ismerősére hivatkozva rámutat a rendszer egyik súlyos hiányosságára.
„0, azaz nulla darab olyan állami intézmény van, amely a kétféle kórtünettel rendelkező embereket fogadja. Elvonóra nem engednek be pszichiátriai beteget, pszichiátriára pedig szerfüggőt.”
„Így a rendőrség ezeket az embereket bevinni, majd elengedni tudja. A magyar állam nem tud velük mit kezdeni. Így kikerülnek az utcára” – írja.
Jámbor szerint a Fidesz, amely korábban bírálta az MSZP-t a Lipót bezárása miatt, 16 év alatt még rosszabb helyzetet teremtett a drogprevenció, valamint az egészségügyi és szociális ellátás leépítésével.
A jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó kommunikációs szakember szerint a Corvin sétányon beszélgetve a leginkább „szétcsúszott” emberekkel kiderül, hogy sokan a gyermekvédelmi rendszerből vagy otthoni bántalmazás elől kerültek az utcára. Hangsúlyozza, hogy a biztonságra és nyugalomra vágyó, több műszakban dolgozó emberek jogos igényeit is figyelembe kell venni, hiszen a probléma leginkább az ő környezetükben jelentkezik. A megoldást nem a polgármesterek „gyűlöletvideóiban” látja, mivel az önkormányzatok állami segítség nélkül tehetetlenek.
„Szerintem figyelni kell arra, hogy azok akik az utcán vannak akik szétestek, a szerhasználók is az embertársaink, de miközben figyelünk rájuk azt se szabad elfeledni, hogy azok is az embertársaink akik elszenvedik a biztonság hiányát, és ők is segítséget érdemelnek! A probléma és így a tartós megoldás is csak közös lehet!” – zárja posztját.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Pikó András is a Facebookon. Mint írja, ő is ugyanazt tapasztalja, mint azok a józsefvárosi polgárok, akik megsszólították őt a rohamosan romló közbiztonsági helyzet miatt. Jelezte, hogy ezek a problémák nem ismeretlenek, csak a helyzet súlyossága változott.
„16 év kormányzati tétlenség után nemcsak itt a kerületben, hanem egész Budapesten akkorák a bajok, hogy ezek biztosan nem kezelhetők a hagyományos szociálpolitika eszközeivel.
Olyan kábítószerektől beállt fiatalok fenyegetnek agresszívan helyi lakosokat, amely szerek sokkal agresszívebbé teszik a használóit és ez az agresszió már nem csak a köztereken jelenik meg egyre nyilvánvalóbb formában, de az eddig biztonságosnak hitt területeken is: a védett játszótereken, a házak lépcsőházaiban, vagy az eddig üresen álló feltört szomszéd lakásokban.”
Szerinte az önkormányzat erőn felül próbál mindent megtenni a helyzet enyhítése érdekében, de mindez nem elégséges arra, hogy érdemi változás történjen. Felszólította a kormányt, hogy tegyen valamit az ügy érdekében.
„És nem lesz elégséges addig, amíg a közbiztonságért felelős kormány gyökeres fordulatot nem hoz a rendőrség finanszírozásában, működésének hatékonyabbá tételében, valamint az országos drogpolitikában.
Nekünk arra már nincs több pénzünk, hogy állami feladatokat finanszírozzunk saját forrásból – most már jöjjön az állam és tegye végre a dolgát!”
Közölte, hogy a jövető heti találkozón Budapest új főkapitányától kérnek majd azonnali segítséget Józsefvárosba általában, és külön a kiürülő Diószegi utcai házak környékén várhatóan előálló közbiztonsági helyzet kezeléséhez is. Javasolják a fővárosi rendőrök számára a Budapest pótlékot, és újra kezdeményezik a rendvédelmi problémákat is okozó dohányboltok nyitvatartásának helyi szabályozását, a működésük feletti hatósági felügyeleti jogok visszaadását.
„Újra kell kezdenünk a közbiztonsági helyzetről való értelmes párbeszédet. Ezt hosszú évek óta ellehetetlenítette az, hogy a Fidesz minden, általa nem kezelt olyan társadalmi és szociális probléma köztéren megjelenő következményeit, mint a hajléktalanság, a szerhasználók, a legaljasabb nyomorpornó eszközeivel nagyította fel és használta az ellenzéki polgármesterek lejáratására. Az ilyen karaktergyilkos kampányok folyamatosan hiszterizálták a közvéleményt, miközben érdemi kormányzati lépések nem történtek. Ennek következményei szakadnak most ránk” – véli Pikó András.
Jámbor András korábbi országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán írt a Budapest közbiztonsági helyzetéről. Azt írja, az elmúlt időszakban „nagyon bedurvult” a helyzet, szerinte „lassan vészhelyzet van”, és a kerületi csoportok izzanak a lakossági panaszoktól.
Saját, pár nappal korábbi élményét is megosztotta: „itt, a Szigony utcai átjáróban velem is szembejött egy teljesen bekészült ember. Akit kikerülni nem tudtam, úgyhogy belém jött. De észre sem vette, csak ment bekábulva tovább.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
