Október elsején indul az új háziorvosi ügyeleti rendszer Budapesten, a MOK szerint kaotikus a helyzet
A háromsoros ügyeleti rendszerhez a MOK szerint havonta 1350 orvosi helyet kellene betölteni, ami azért problémás, mert a 906 felnőtt praxisból 100, a 297 gyermekpraxisból pedig 28 betöltetlen.
Október 1-jétől indul az új ügyeleti rendszer Budapesten, de a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint elég kaotikus a helyzet: több háziorvost még csak nem is kerestek meg az Országos Mentőszolgálattól (OMSZ), pedig ők vezénylik le az átalakítást.
Keczéry Attila, a MOK titkára és a szervezet Háziorvosi Csoportjának vezetője a Népszavának elmondta, hogy a fővárosban reggel 8 és este 8 között van rendelés, de sok olyan „lefedetlen” időszak van, amikor a háziorvosok helyett eddig a 24 órás ügyeleti szolgálatok álltak helyt. Ezek azonban most megszűnnek.
Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint minden háziorvos a saját területéért felel majd az új rendszerben, de Keczéry szerint ez azt jelenti, hogy egy fővárosi háziorvos kéthetente ötször 12 órát, egyszer pedig 14 órát dolgozik majd egyhuzamban, az előírt nyolc óra helyett. A kamara javasolta, hogy két orvos ügyeljen az ügyeleti pontokon hétköznap, és az OMSZ biztosítson egy kijáró szakembert. Ezzel megoldódott volna az „üres órák” problémája, de az egészségügyi kormányzat elvetette az ötletet.
A MOK annyit tudott elérni, hogy különválasztják a felnőtt- és gyermekellátást, és lesz két olyan ügyeleti pont, ahol 24 órában lesz elérhető orvos – ez korábban minden kerületben így volt. A kamara számításai szerint, ha az összes háziorvos részt venne a feladatban, kéthavonta minimum három ügyeletet kellene vállalniuk. Az új rendszer működtetéséhez 675 felnőtt- és 135 gyermekorvosra lenne szükség, de még több kerület háziorvosát meg sem keresték az OMSZ-től, így szerződni sem tudtak volna.
A háromsoros ügyeleti rendszerhez a MOK szerint havonta 1350 orvosi helyet kellene betölteni, ami azért problémás, mert a 906 felnőtt praxisból 100, a 297 gyermekpraxisból pedig 28 betöltetlen. Keczéry szerint a 18 ügyeleti pontból 4 felnőtt- és 2 gyermekellátási pontot kórházak és sürgősségi fogadóhelyek mellé helyeznek.
Takács Péter azonban optimistán nyilatkozott: szerinte az új rendszer hatalmas előrelépés lesz, és nincs kormányzati szándék arra, hogy megváltoztassák a rendelési időket. Azt üzente a budapesti háziorvosoknak: ne nyúljanak a 4 és 8 óra közötti rendeléshez, mert az a budapesti életvitelhez van igazítva. Hozzátette: gond nélkül le fogják fedni az ügyeleti sávokat.
Október 1-jétől indul az új ügyeleti rendszer Budapesten, de a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint elég kaotikus a helyzet: több háziorvost még csak nem is kerestek meg az Országos Mentőszolgálattól (OMSZ), pedig ők vezénylik le az átalakítást.
Keczéry Attila, a MOK titkára és a szervezet Háziorvosi Csoportjának vezetője a Népszavának elmondta, hogy a fővárosban reggel 8 és este 8 között van rendelés, de sok olyan „lefedetlen” időszak van, amikor a háziorvosok helyett eddig a 24 órás ügyeleti szolgálatok álltak helyt. Ezek azonban most megszűnnek.
Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint minden háziorvos a saját területéért felel majd az új rendszerben, de Keczéry szerint ez azt jelenti, hogy egy fővárosi háziorvos kéthetente ötször 12 órát, egyszer pedig 14 órát dolgozik majd egyhuzamban, az előírt nyolc óra helyett. A kamara javasolta, hogy két orvos ügyeljen az ügyeleti pontokon hétköznap, és az OMSZ biztosítson egy kijáró szakembert. Ezzel megoldódott volna az „üres órák” problémája, de az egészségügyi kormányzat elvetette az ötletet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kinevezték az új országos tisztifőorvost, aki korábban bírálta a kormányt
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Oroszi Beatrix epidemiológust nevezte ki az új országos tisztifőorvosi posztra. Oroszi korábban a kormány járványmatematikai tanácsadó testületének tagjaként többször bírálta a járványkezelést.
Fordulat a népegészségügy élén: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfőn Oroszi Beatrix orvost, epidemiológust nevezte ki új országos tisztifőorvosnak. A miniszter a Facebook-oldalán közölte a döntést.
„Ma a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban jártunk, és megkezdődött az átadás-átvétel” – írta Hegedűs, akit a bejegyzés szerint elkísért Vokó Zoltán, a népegészségügyért felelős államtitkár is.
A személyi döntéssel párhuzamosan az intézményi struktúra is átalakul. Az új tisztifőorvos megerősítette, amit a miniszter is jelzett: profiltisztítást hajtanak végre, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nem marad meg jelenlegi formájában.
Ennek részeként a 2023 augusztusában beolvasztott Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet újra önállóvá válik.
Az új, független háttérintézmény vezetője Szepezdi Zsuzsanna lesz. A népegészségügyi feladatok továbbra is az országos tisztifőorvos irányítása alatt maradnak.
Oroszi BeatrixSurján Orsolyát váltja a poszton, aki tavaly május vége óta látta el a feladatot. Oroszi korábban az Országos Epidemiológiai Központ megbízott vezetője volt annak 2017-es megszűnéséig, majd a koronavírus-járvány alatt a kormánynak tanácsot adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport tagjaként vált ismertté. A szakember többször is kritikusan nyilatkozott a magyarországi járványkezelésről.
A gyógyszerhatóságot 2023 nyarán olvasztották be az akkor Müller Cecília által vezetett Nemzeti Népegészségügyi Központba. Az összevonás, amellyel a gyógyszerpiac felügyelete is a tisztifőorvoshoz került, komoly szakmai vitákat váltott ki, és a gyógyszerhatóság több munkatársa is felmondott. Müller Cecília tavaly május végén vonult nyugdíjba, utódja Surján Orsolya lett. A sajtó már áprilisban arról írt, hogy egy esetleges Tisza-győzelem után Oroszi Beatrix kaphatja meg a pozíciót.
Fordulat a népegészségügy élén: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfőn Oroszi Beatrix orvost, epidemiológust nevezte ki új országos tisztifőorvosnak. A miniszter a Facebook-oldalán közölte a döntést.
„Ma a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban jártunk, és megkezdődött az átadás-átvétel” – írta Hegedűs, akit a bejegyzés szerint elkísért Vokó Zoltán, a népegészségügyért felelős államtitkár is.
A személyi döntéssel párhuzamosan az intézményi struktúra is átalakul. Az új tisztifőorvos megerősítette, amit a miniszter is jelzett: profiltisztítást hajtanak végre, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nem marad meg jelenlegi formájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A korábbi független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt fordul a hatóságokhoz. Állítása szerint a Dolomit Kft. és a V-Híd szerződései túlárazott kőszállításokat tettek lehetővé állami beruházásokhoz.
Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.
„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.
„Az állatorvosi rendelőmbe befújt a szél (vagy egy kiscica behozta, ki tudja, hogy történt?) Orbán papa és Mészáros Lőrinc cégei közötti szerződéseket és egy kimutatást a tavaly leszállított mennyiségekről.”
Három fő pontban foglalja össze a dokumentumok tartalmát. Az első szerint
a szerződések alapján Orbánék a piaci árnál drágábban, bizonyos tételeket akár kétszeres áron adhattak el követ állami építkezésekhez. Ezt azzal támasztja alá, hogy a szerződések részletes árlistát tartalmaznak.
„Talán a »legszebb« összehasonlítás akkor tehető, ha az Orbán bányáinak NYILVÁNOS ÁRLISTÁJÁVAL vetjük össze a LŐRINCNEK ADOTT ÁRAKAT” – fogalmazott.
Második pontként azt emeli ki, hogy
a keretszerződések lehetővé teszik a havi áremelést, „ha úgy gondolja, hogy az eleve magas árakon nem lehet eleget keresni”.
A harmadik pontban egy táblázatos összesítésre hivatkozik, amely szerinte a lehívott mennyiségeket mutatja. A poszt szerint 2025-ben a legnagyobb mennyiség az M1-es autópálya bővítésére, valamint az iváncsai akkumulátorgyár vasútépítéséhez ment. Hozzáteszi, a táblázat számainak valódiságáról nem tud meggyőződni, azt a hatóságoknak kell majd ellenőriznie, de a szerződéseket és a bennük lévő számokat valódinak tartja.
A posztban az áll, hogy a tavalyi 5,9 milliárdos forgalom és az „1.33 milliárdos nyereség” nagy része a Mészáros Lőrinc cégétől érkező, túlárazott megrendelésekből jött össze.
A nyilvános cégadatok szerint a Dolomit Kft. 2025-ös nyeresége 2,61 milliárd forint volt, ebből vehet ki Orbán Győző 1,33 milliárd forint osztalékot.
A képviselő, aki korábban belső információkat is felhasznált, a posztját azzal zárja, hogy Orbán Viktor felelősségre vonása elkerülhetetlen, mert amíg szabadlábon van, „igenis tud még ártani a hergelésével”. A politikus szerint a Fidesz nem párt, hanem egy bűnszervezet, a volt miniszterelnök mentelmi jogáról való lemondása pedig felgyorsíthatja az elszámoltatását.
Március végén a Telex írta meg a 444 drónfelvételei alapján, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez a Dolomit Kft. gánti bányájából szállítanak követ. Akkor a beruházó MKIF azt közölte, hogy ők közvetlenül nem vásárolnak építőanyagot, a kivitelező V-Híd pedig üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket a beszerzéseiről. Áprilisban szintén a Telex számolt be arról, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésénél minőségi kifogások merültek fel a Dolomit Kft. által szállított kőanyaggal kapcsolatban. Május 31-én derült ki a cégbírósági adatokból, hogy a Dolomit Kft. 2025-ben 5,96 milliárd forintos árbevétel mellett 2,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Az M1-es projekt közben halad, tegnap adták át a biatorbágyi felhajtó bővítését.
Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.
„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem kapják meg a májusi fizetésüket Balásy Gyula cégének dolgozói
A Lounge Group hivatalosan is megerősítette, hogy a zárolt bankszámláik miatt nem tudják kifizetni a májusi béreket. A cégcsoport tulajdonosa, Balásy Gyula belső levélben kért elnézést a kialakult helyzetért.
Egyelőre nem kapják meg májusi fizetésüket a Lounge Group dolgozói, miután Balásy Gyula cégcsoportjának számláit zárolták – írta a Telex, értesülésüket a cégcsoport sajtóosztálya is megerősítette.
A lapnak egy olvasójuk jelezte, hogy
Balásy levelet írt a dolgozóknak, amiben bocsánatot kért a kialakult helyzetért, és jelezte, hogy a májusi béreket sem tudják kifizetni.
A cégcsoport közleményben a zárolást jogtalannak nevezte, és ezzel indokolták, hogy jelenleg nem tudnak bért fizetni. Álláspontjuk szerint a pénzügyi kötelezettségeik teljesítését a számlák zárolása teszi lehetetlenné.
„Ennek következtében a munkavállalók részére esedékes béreket jelenleg nem tudjuk teljesíteni, annak ellenére, hogy a szükséges források a társaságok működésében és szerződéses állományában rendelkezésre állnának” – közölték.
A mostani lépés nem előzmény nélküli. A hatósági intézkedések nyomán – miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtást indított – először az alvállalkozókat nem fizették ki a már teljesített munkák után. Most a dolgozókon a sor, és az érintettek azt sem tudják, a még folyó projektek után megkapják-e a pénzüket.
Jelenleg a Lounge Group társaságai nem állnak felszámolás alatt, de a cég a jövőre nézve sem túl optimista.
A cég előrevetítette, hogy „rövid időn belül további jogi eljárások megindulása várható”.
A cégcsoport helyzete májusban vált kritikussá, miután a rendőrség hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával nyomozást indított. Ezt megelőzően Balásy Gyula felajánlotta, hogy cégeit ingyen az államnak adja, amire Rogán Antal úgy reagált, hogy a vállalkozó ezzel lényegében a korábban felvett, sokszor kritizált profitját adja vissza. A cégcsoport korábbi működését Révész Máriusz államtitkár is bírálta, aki arról beszélt, évekig küzdött a Balásy-cégek túlárazásai ellen, sikertelenül.
A hatósági lépések következményei gyorsan begyűrűztek. A cégcsoport megpróbált új számlákat nyitni Tiborcz István érdekeltségénél, a Gránit Banknál, de a pénzintézet szinte azonnal le is zárta azokat. A pénzügyi problémák jeleként leállt Balásy Gyula több milliárdosra becsült máriaremetei luxusvillájának építése is.
Egyelőre nem kapják meg májusi fizetésüket a Lounge Group dolgozói, miután Balásy Gyula cégcsoportjának számláit zárolták – írta a Telex, értesülésüket a cégcsoport sajtóosztálya is megerősítette.
A lapnak egy olvasójuk jelezte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiadták a figyelmeztetést: két nap alatt kétszer is felbukkant egy medve az Aggteleki Nemzeti Parkban
Vasárnap egy kiránduló, hétfőn pedig egy természetvédelmi őr látott barnamedvét Szögliget és Égerszög térségében. A Nemzeti Park Igazgatóság szerint nem kizárt, hogy ugyanaz az állat járt a park északi és déli részén is.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy két nap leforgása alatt két különböző helyszínen is medvét észleltek a területén.
A bejegyzés szerint „2026. május 31-én az Aggteleki Nemzeti Park északi részén Szögliget és Bódvaszilas települések közötti erdőterületen, valamint 2026. június 1-jén az ANP déli részén Égerszög település külterületén barnamedve (Ursus arctos) észlelés történt.”
Szögligetnél egy kiránduló, míg Égerszögnél az igazgatóság természetvédelmi őre látta az állatot.
A közlemény részletezi, hogy a szögligeti észlelés a körülményekből ítélve szombat éjszaka vagy valamivel később történhetett, az égerszögit pedig nem sokkal éjfél után rögzítették.
Az Igazgatóság kiemelte: „Nem zárható ki, hogy ugyanaz az állat került szem elé.”
Azt is hozzátették, hogy az idei első bizonyított medveészlelés szintén Égerszög térségében történt, amikor május 9-én egy vadkamera fotózta le az állatot. Jelenleg nincs több információ a barnamedve mozgásáról.
A nemzeti park a hét elején már kiadott egy figyelmeztetést,
amelyben összegezték a vasárnapi és hétfői észleléseket. A park a közlemény mellé a teendőket is közzétette arra az esetre, ha valaki medvével találkozna a terepen. A Kárpátok felől érkező, határon átnyúló ökológiai folyosókon keresztül időről időre megjelennek barnamedvék Észak-Magyarország erdeiben, a szakemberek szerint a faj mozgása természetes folyamat.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy két nap leforgása alatt két különböző helyszínen is medvét észleltek a területén.
A bejegyzés szerint „2026. május 31-én az Aggteleki Nemzeti Park északi részén Szögliget és Bódvaszilas települések közötti erdőterületen, valamint 2026. június 1-jén az ANP déli részén Égerszög település külterületén barnamedve (Ursus arctos) észlelés történt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
