Magyar Péter a vízkrízisről: Az Orbán-kormány nemcsak nem készítette fel az országot a klímaváltozásra, de még a probléma létezését is tagadta
Magyar Péter az Országgyűlés rendkívüli ülésén, napirend előtti felszólalásában beszélt a Magyarországot is sújtó rendkívüli hőhullámról és az annak következtében kialakult vízhiányról. A kormányfő szerint szó szerint gyilkos hőhullám ejtette foglyul Európát, és soha nem látott hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Elmondta, hogy a következő napokban is 40 fok körüli hőségre kell készülni, a helyettes országos tiszti főorvos pedig szerda éjfélig meghosszabbította a harmadfokú hőségriasztást. A helyzetet rendkívülinek nevezte, és kiemelte, hogy most egy dologra, az ivóvízre kell különösen figyelni.
A miniszterelnök közölte, a hőség egyszerre terheli az emberek szervezetét, a vízi közműrendszert, a közlekedést, az egészségügyet, a mezőgazdaságot és az energetikai infrastruktúrát.
A legkritikusabb helyzetet szerinte jelenleg a vízellátásban kezelik. Tájékoztatása szerint a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szolgáltatási területén 120 településen van érvényben másodfokú vízkorlátozás, Nyugat-Nógrádban pedig huszonnégy településen van első- vagy másodfokú korlátozás.
Magyar Péter felidézte, hogy kedd reggel Szada lett az első magyar település, ahol a hálózat túlterhelése miatt megszűnt a vezetékes ivóvíz-ellátás. Azonnal intézkedtek, a Nemzeti Vízművek, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., a Katasztrófavédelem és a Magyar Honvédség összehangolt munkájával erősítették meg az ellátást. Jelenleg Szadán nyolc, Veresegyházán és Fejér vármegyében további lajtos kocsikkal és tartálykocsikkal biztosítják az ivóvizet.
A kormányfő köszönetet mondott a vízügyi szakembereknek, a katasztrófavédelem munkatársainak, a honvédeknek, a tűzoltóknak, az önkormányzatoknak és minden önkéntesnek. „Az ő helytállásuknak köszönhető, hogy sikerült megelőznünk a még nagyobb ellátási zavarokat” – fogalmazott.
A miniszterelnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vízszállítás önmagában nem oldja meg a problémát. A hétvégén 55 százalékkal magasabb volt a vízigény az átlagosnál, egyes településeken a fogyasztás a dupláját is meghaladta.
Ezt megelőzendő, a kormányfő határozott kéréssel fordult minden magyar emberhez. „Csak a valóban fontos esetekben szükséges vízhasználatra korlátozzuk az ivóvízfogyasztást” – kérte. Arra szólított fel mindenkit, hogy a következő napokban ne locsoljanak vezetékes ivóvízzel, halasszák el az autómosást, ne töltsenek medencéket. „Halasszanak el minden olyan vízfelhasználást, amely ráér még néhány napig” – tette hozzá. Hangsúlyozta, most azért kell dolgozni, hogy elegendő ivóvíz jusson a családoknak, a kórházaknak, az idősotthonoknak és a kritikus intézményeknek.
Mint mondta, ma a politika kér valamit a magyar emberektől, de úgy látja, a magyar emberek már hosszú évek óta kérnek valamit a politikától. Állítása szerint a gazdák azt kérték, hogy vegyék komolyan az aszályt, a vízügyi szakemberek az elöregedett vízi közművek megújítását, a települések fejlesztéseket, a környezetvédők pedig a klímaváltozásra való felkészülést sürgették.
Magyar Péter az előző kormányt bírálva azt mondta, nem alkottak valódi klímatörvényt, sőt, az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az általuk elfogadott törvény sérti a jövő nemzedékek jogait. Felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság egy éve kötelezte az Országgyűlést a hiányosságok pótlására, de ez nem történt meg, a határidő pedig éppen ma járt le. Szerinte inkább hagyták tönkremenni a vízi közműveket, ahol évente több mint 17 milliárd forint értékű ivóvíz vész el. „Ez azt jelenti, hogy minden negyedik, ötödik liter víz egyszerűen elszivárog” – közölte. Hozzátette, a hálózatfelújítási ciklus közel 300 év, miközben a vezetékek élettartama legfeljebb 100 év.
Úgy véli, az aszályra sem készültek fel, és évtizedeken át az volt a szemlélet, hogy a vizet minél gyorsabban ki kell vezetni az országból. Ennek következtében ma már hét Balatonnak megfelelő vízmennyiség hiányzik a talajból, a Tisza vízhozama rohamosan csökken, a Velencei-tó pedig évek óta élet-halál harcot vív és a kiszáradás határára került. Azzal vádolta az Orbán-kormányt, hogy nemcsak nem készítette fel az országot, de „éveken át még a probléma létezését is tagadták, relativizálták”. Amikor a szakemberek figyelmeztettek, a kormányoldal legyintett.
„A valóság, mint mindig, ahogy április 12-én, most is szembejött. Ez az Orbán-kormány öröksége ezen a területen” – mondta, hozzátéve, hogy most mindenki a saját bőrén tapasztalja, mennyire kellett volna egy cselekvőképes kormány, és mennyire hiányoznak az „ellopott milliárdok” és az „elvesztegetett évek”. Ígéretet tett arra, hogy új alapokra helyezik Magyarország vízpolitikáját.
Átfogó programot indítanak a vízi közműhálózat megújítására, rendbe teszik a tározókat, és országos vízmegtartási programot indítanak.
A miniszterelnök azt is vállalta, hogy megalkotják Magyarország új klímatörvényét, amely a tudomány eredményeire épül. A vízügyben ismét a szakértelemé lesz az első szó, a döntéseket pedig a szakemberekkel, gazdákkal és önkormányzatokkal együtt hozzák meg. A gazdáknak támogatást ígért az új klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodáshoz, az öntözési lehetőségek bővítését és a víztakarékos technológiák elterjedésének ösztönzését.
Beszéde végén ismét a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta. „Mutassuk meg, hogy mekkora ereje van a nemzeti összefogásnak. Mutassuk meg, hogy amikor valóban nagy a baj, tudunk vigyázni egymásra, hogy képesek vagyunk lemondani a kényelmünkről azért, hogy jusson víz a szomszédainknak, az idős embereknek, a kórházaknak, a csecsemőinknek, a gyerekeknek” – kérte. Végül arra szólított fel mindenkit, hogy vigyázzanak magukra és egymásra, figyeljenek az idősekre és a betegekre, és takarékoskodjanak a vízzel.
– zárta felszólalását.
