Frontérzékenyek készüljenek: hidegfront, majd kánikula, extrém UV-sugárzás, narancs és sárga riasztások – ez vár ránk a következő napokban

Életének 88. évében meghalt Baracs Dénes Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll díjas újságíró, az MTI volt tudósítója - közölte a család.

Baracs Dénes 1953-ban a bukaresti magyar líceumban érettségizett; 1953 és 1958 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult újságírást, 1961-ben az egyetem magyar szakát is elvégezte.

A Szolnok Megyei Néplapnál kezdte újságírói pályafutását 1958-ban, 1960-ban lett az MTI külpolitikai főszerkesztőségének munkatársa, később turnusvezető szerkesztője, a főszerkesztő első helyettese. Később a Panoráma rovat vezetője volt 2012 végéig. 1969 és 1974 között az MTI pekingi, 1976 és 1981 között párizsi, 1988 és 1992 között brüsszeli, 1992 és 1998 között bukaresti tudósítójaként dolgozott, 1985 és 1988 között az Interpress Magazint szerkesztette.

Tucatnyi könyvet jegyez szerzőként, főbb művei: A pekingi szemüveg (1973), Portugália szegfűvel (1974), A fal mögött: Kína (1975), Virágozzék egy szál virág! (1980), Mitterrand - franciaországi változások (1981), Párizsból nem jelentettem (1983), Tanuld meg újra Kínát! (1984), Társbérlet Párizsban (1986), Teng Hsziao-ping (1987), Csizma a képernyőn (1990), Chansonévek (1998).

Munkássága elismeréseként 1986-ban Rózsa Ferenc-, 1988-ban Magyar Lajos-, 1996-ban Pulitzer-emlékdíjat kapott, 2006-ban átvehette a Magyar Újságírók Országos Szövetségének életműdíját, az Aranytoll díjat.

Temetéséről a család később ad tájékoztatást.

Mészáros Lőrinc egy hosszú levelet írt Magyar Péternek. A nyílt levelet a Mészáros Csoporton keresztül osztották meg. A 444.hu közölte a teljes levelet, melyben az áll:

"Tisztelt Pártelnök Úr!

Az elmúlt egy évben olyan sokszor emlegetett már – bár tulajdonképpen nem is ismerjük egymást, talán egy futó találkozást leszámítva –, hogy úgy éreztem, ideje reagálnom pár megnyilvánulására.

Ezt pedig azért ilyen formán teszem, mert nincs közösségi média felületem, aminek az az oka, hogy nekem nincs időm napi több poszt rogatására és arra, hogy fotóztassam magam, ezeket illusztrálva a képeimmel…

Először térjünk rá arra, hogy Ön néhány nappal ezelőtt engem nevezett pökhendinek, agresszívnek és fenyegetőzőnek. Azt, hogy én kit és mivel fenyegettem, azóta sem találom.

Agresszió? Pártelnök Úr, hiszen Önnek köztudottan indulatkezelési problémái vannak! Ennek a megállapításához nem kell szakembernek lenni, elég csak megnézni azt a számtalan közösségi médiában terjedő videót, ahogyan Ön reagál amikor azt hiszi, hogy még nem veszi a kamera vagy Önnek nem tetsző kérdéseket kap a gyűlésein. De akár még a saját kollégáival is. Vagy a magánéletében. Szóval lehet, hogy célszerű lenne elszámolnia tízig, mielőtt pont Ön vádol másokat agresszióval, mert ez így hiteltelen és megmosolyogtató.

Na de haladjunk részletesen:

Látva az Ön és az Ön alá hűségesen dolgozó propaganda lapok velem kapcsolatos tartalmait, néha úgy érzem magam, mint az „50 első randi” című film furcsa átírt változatában. Úgy tűnik, Önökre évről évre, hétről hétre és napról napra az újdonság erejével csap le az a tény, hogy milliárdos vagyok. Szeretnék segíteni,

Nagyon sajnálom azt, hogy

Önnel ellentétben, aki egy budapesti értelmiségi családból származik, én egy kis vidéki faluból jöttem. Szüleimnek nem volt lehetősége anyagilag arra, hogy taníttassanak minket, akkoriban ott vidéken nem is tartották ezt fontosnak. Lehet, hogy Önt ez meglepi, de nem mindenkinek adottak a körülményei ahhoz, hogy egyetemre menjen. Már az is nagy szó, ha a teljes nélkülözésből egy szakmát kitanul az ember.

Büszke vagyok arra, hogy gázszerelőnek tanultam és ebben kezdtem dolgozni!

Mivel hamar megnősültem és megszülettek a gyerekeim, akiket el kellett tartanom, mindig az vezetett, hogy minél eredményesebben dolgozhassak. Az elsők közt voltam, aki fővállalkozó lett és közmű hálózatokat épített ki. Ebből kerestem az első millióimat már a 90-es években.

Tudja Pártelnök Úr, nem mindenki olyan szerencsés, hogy a felesége hátán kapaszkodva jusson jól fizető állásokhoz éveken keresztül.

Mint említettem, nem ismerjük egymást, bár Ön éveken át igyekezett a közelembe kerülni és nálam állást kapni. Ezen próbálkozásai közül a kedvencem, amikor az Opus Global Nyrt.-nél próbált elhelyezkedni és motivációs levelében (igen, ezek az e-mailek még mind megvannak) azt írja, idézem: “Sima jogi munkára nem szívesen váltanék”. Ezek szerint Ön már a gázszerelők mellett a “sima” jogászokat is lenézi. Gratulálok.

Ugyanitt azt is írja: “Nagyjából minden voltam a 20 éves pályafutásom alatt csak akasztott ember nem”.

Pártelnök úr, nem kell ilyen borúsan látni a jövőt, nem volt azért ez az időszak annyira rossz, hiszen a fizetési igényében jelzi, hogy az akkori bruttó fizetése 3.3 millió forint plusz prémium és ez alá nem szívesen menne. Nahát! Ezt a levelet 2023 novemberében írta! 2024 februárjában pedig már a Partizánban adott csalódott interjút, az ellen a rendszer ellen, amelynek 14 évig aktív részese volt focista feleségként (elnézést, férjként). De tulajdonképpen a felháborodását és a csalódottságát is értem, hisz, ha állást kapott volna nálunk, akkor ma Ön is az oly sokat emlegetett helikopteren és magángépen repkedhetne, hisz a cégvezetőim rendszeresen használják ezeket a gépeket az üzleti útjaikhoz.

Sajnos azonban nem sikerült állást kapnia mert nem érte el azt a szakmai szintet, hogy bekerülhessen hozzánk. Pedig Ön igazán mindent megtett: 2023 decemberében például hosszas levelezéseket és telefonbeszélgetéseket folytatott az MBH bank egyik vezetőjével (ezek az üzenetek is megvannak) arról, hogy a bank karácsonyi rendezvényén minden körülmények között az én asztalomhoz, a lehető legközelebb szeretne ülni. Ez végül sikerült, így, ha jól emlékszem, ekkor tudott hozzám köszönő közelségbe jutni, de ennél több nem történt. Ezen kívül a levelezésben közben többször módosította, hogy melyik partnernőjét hozná a rendezvényre, kiemelve, hogy az ültetőkártyán nehogy egy másik hölgy neve szerepeljen.

Eközben egyébként az MBH bank felügyelő bizottságának tagja is volt 2022 szeptemberétől, ahol az Ön által bevallott 3.3 milliós fizetése mellett, további 1.5 milliós fizetést is felvett.

Úgy tűnik tehát, hogy ez a közel 5 millió forintos fizetés – és ez csak az, amiről mi tudtunk – nem volt Önnek elég. Így innen egyenes út vezetett a Partizán című műsor stúdiójába.

Remélem most több pénzhez jut Pártelnök Úr, és bejöttek az öncélú számításai!

Tisztelettel: Mészáros Lőrinc"

Elképzelhető, hogy a milliárdos Magyar Péter egyik legutóbbi reakciójára reagált. A TISZA Párt vezetője ugyanis a müncheni BL-döntőre látogató Mészárost kritizálta.