Fotók: ekkora tömeg tüntetett a Kossuth téren az „átláthatósági” törvény ellen

A vita egy ukrán hírügynökség, az Unian cikkének félreértelmezéséből pattant ki, amelyet a Mandiner szemlézett először. Az eredeti írás arról szólt, hogy az ukrán légierő számára hasznosak lennének az orosz drónok kivédésére az Aero L-159 és L-39NG (későbbi nevén L-39 Skyfox) típusú gépek, amelyeket Csehország és Magyarország is használ kiképzésre.

Az Unian egy másik portál, a Defense Express véleményét idézte, amely szerint politikai okokból nem valószínű, hogy a két ország eladná vagy átadná ezeket a repülőket, „bár ez a 2026-os magyar választásokkal némileg változhat”. A szövegkörnyezetből nyilvánvaló, hogy ez a cikkíró véleménye volt, nem pedig egy esetleges Tisza-kormány terveiről szóló bennfentes értesülés. Ez azonban nem gátolta meg a fideszes politikusokat és a kormánymédiát abban, hogy tényként tálalják, a „háborúpárti” ellenzék erre készül. A Magyar Nemzetben a spekulációból már az lett, hogy „az ukránok már várják a magyar vadászgépeket, dörzsölik a tenyerüket, remélik a Fidesz bukását” – írta az Átlátszó.

A csehországi vállalatban korábban a magyar állam volt a többségi tulajdonos, azt megelőzően pedig a későbbi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A cég részvényei azóta NER-közeli üzleti körökhöz kerültek, ma nagyrészt a MOL igazgatóságához köthető cégeknél vannak, de jelentős tulajdonrészt szerzett benne Habony Árpád cége is.

A vadászgépek beszerzése azért merült fel, mert az elmúlt hónapokban az oroszok egyre hevesebben támadják rakétákkal és drónokkal az ukrán civil energia-infrastruktúrát. Néhány napja egy Kárpátaljáról induló személyvonatot is dróntámadás ért, a támadásban öten meghaltak. A támadások következtében humanitárius katasztrófa körvonalazódik, egész városokban, köztük Kijev jó részén maradt fűtés nélkül a lakosság. A helyzetet súlyosbítja, hogy az amerikai katonai támogatás akadozása miatt a korábbinál kevesebb lőszer áll az ukrán légierő rendelkezésére.

Az Aero Vodochody és repülőgépei január közepén kerültek ismét a hírekbe, amikor Petr Pavel cseh elnök kijevi látogatásán felvetette, hogy Csehország rövid időn belül át tudna adni több drónelhárításra alkalmas repülőgépet. A cseh légierőnél rendszerben áll a cég régebbi modellje, az L-159 ALCA, amelyből jelenleg 24 teljesít aktív szolgálatot, de több ugyanilyen gépet tartanak raktáron is, amelyeket karbantartás után lehetne bevetni.

Történelmi pillanat, hogy hosszú idő óta először osztja meg az Ötöslottó egyik nyertese sorsfordító történetét a nagyközönséggel. Az ezredforduló óta egyre kevesebb telitalálatos vállalja, hogy a nyilvánosság elé áll, a Szerencsejáték Zrt. azonban most anonim módon meg is filmesítette - igaz csak egy Youtube Short formájában - a nyertes sztoriját.

A várakozás perceiben úgy döntött, szerencsét próbál. Kitöltött egy Ötöslottó szelvényt, melyen a 2, 17, 27, 29, valamint az 55-ös számokat ikszelte be. A szelvényfeladást követő szombati sorsoláson 4 milliárd forintot nyert. A játékos a szelvény feladása után megvásárolta új papucsát, a régi sorsáról azonban nem kívánt nyilatkozni - írja a Szerencsejáték Zrt. a honlapján.

Aki a nyomdokaiba lépne, most megteheti, ugyanis holnap kereken 4 milliárd forint keresi gazdáját az Ötöslottón. Ez az összeg 16 telitalálatmentes hét után halmozódott fel, és a játék történetének 9. legmagasabb főnyereménye. A hétvége különös együttállást tartogat, hiszen mindeközben a Hatoslottón minden idők 3. legmagasabb főnyereményéért ikszelhetnek a szerencsevadászok.

A nagy nyeremények felvételére a sorsolástól számítva általában 90 nap áll rendelkezésre. A nyerteseknek a Szerencsejáték Zrt. külön fenntartott „nagynyertes-vonalán” kell jelentkezniük. A cég korábban arra is figyelmeztetett, hogy a közösségi médiában mesterséges intelligenciával készült, hamis videók terjednek a nevükkel visszaélve, ezért érdemes kizárólag a hivatalos online felületeken tájékozódni.

A 2026-os milánói–cortinai téli olimpia közeledtével komoly diplomáciai feszültséget okozott a hír, hogy az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) ügynökei is jelen lehetnek az eseményen. A szervezet az Egyesült Államokban épp komoly bírálatok kereszttüzében áll, ugyanis minneapolisban már két embert is lelőttek, köztük a 37 éves veteránápolót Alex Prettit, és nem egy esetben gyerekeket hurcoltak el.

A kritikákra Steve Bannon, Donald Trump korábbi tanácsadója a La Repubblicának adott interjújában reagált. Bannon kemény szavakkal vágott vissza az olaszoknak.

Majd a volt Fehér Házi tanácsadó arról beszélt, hogy szerinte 

Ezután kifejtette, hogy „Ezért van Amerikának elege a NATO-ból. Nincs itt infrastruktúra, logisztika, katonai erő, nélkülünk védtelenek lennének, de nem értékelnek semmit, mit teszünk önökért” – mondta Bannon.

Bannon az interjúban Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt sem kímélte, miután Meloni korábban bírálta Trumpot az afganisztáni NATO-csapatokat érintő kijelentése miatt. „Nézze, régebben fantasztikus volt, de most már egy globalista. Nem veszem már komolyan, ahogy az Egyesült Államok sem” – véleményezte Bannon a miniszterelnököt.

Az olasz kormányzat mindeközben igyekszik csillapítani a kedélyeket. Hivatalos közlések szerint az amerikai ügynökök nem járőrözni érkeznének, hanem a háttérben, a transznacionális kockázatok felderítésében segítenének, az olasz hatóságok teljes felügyelete mellett. A vita nyomán egyelőre kérdéses, hogy milyen formában valósul meg a biztonsági együttműködés a február 6-án kezdődő eseményen.

Steve Bannon Donald Trump egykori vezető stratégája és a Breitbart News volt vezetője, aki 2017-ben rövid ideig szolgált a Fehér Házban. A „MAGA” mozgalom egyik kulcsfigurája maradt, médiás és szervezői tevékenységével továbbra is jelentős hatást gyakorol a republikánus jobboldalra az Egyesült Államokban és Európában is.

Jogi ügyei az utóbbi években felgyorsultak: 2024-ben a szövetségi fellebbviteli bíróság helybenhagyta kongresszusi elítélését a január 6-i vizsgálóbizottság idézésének figyelmen kívül hagyásáért, 2025 februárjában pedig New York államban bűnösnek vallotta magát a „We Build the Wall” adománygyűjtés ügyében, és felfüggesztett jellegű, börtön nélküli büntetést kapott.

A 2022-ben még fideszes fellegvárnak számító Békés megye két kulcsfontosságú választókerülete is a Tisza Párt és a kormánypártok csataterévé vált. A hvg.hu által ismertetett, a 21 Kutatóközpont január második felében készült felmérése szerint

A Békés központú 2-es választókerületben a Fidesz Dankó Bélát, a Tisza Párt Gombár Dávidot indítja. A jelöltet választani tudók között a fideszes Dankó 46 százalékon áll, míg a tiszás Gombár Dávid 42 százalékot kapna. A Mi Hazánk jelöltjét, Földesi Mihályt 7, a DK és a Jobbik jelöltjeit pedig 2-2 százalék támogatja. A részvételüket biztosra ígérők között azonban már 45-44 arányban Gombár Dávid vezet, mivel a Tisza támogatói elkötelezettebbnek mutatkoztak. Fontos azonban, hogy a jelöltek közötti különbségek mindkét esetben hibahatáron belüliek. A teljes mintában a megkérdezettek 16 százaléka nem tudott jelöltet választani.

Az Orosháza központú 4-es körzetben a Tisza Párt jelöltje, Gurzó Mária 48-42-re vezet a fideszes Erdős Norberttel szemben a jelöltet választani tudók között. A biztos szavazóknál az előnye tovább nő, itt 50-41 az arány Gurzó javára. A Mi Hazánk jelöltje, Schultz Gábor 8, illetve 5 százalékot kapna, a DK-s Hegedűs Márk pedig egy százalékon áll. Ebben a körzetben a megkérdezettek 13 százaléka volt bizonytalan.

A mostani szoros állás azért is figyelemre méltó, mert 2022-ben a Fidesz-KDNP Békés megye mind a négy egyéni mandátumát megszerezte, jellemzően 50 százalék feletti eredménnyel. A 2-es körzetben Dankó Béla 2014 óta képviselő, legutóbb 29 százalékponttal, 58-29 arányban győzte le az ellenzéki összefogás jelöltjét. A 4-es körzetben 2022-ig a Fidesz képviselője Simonka György volt, aki ellen hatodik éve folyik büntetőper költségvetési csalás és korrupció vádjával, ennek ellenére 2024-ben megválasztották Pusztaottlaka polgármesterének. Utódja, Erdős Norbert 2022-ben az országos átlagnál szorosabb versenyben, 50-40 arányban nyert.

A 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora és a Partizán Vétó térképe szerint is a Tiszának „kötelező behúznia” a Békés 4-es körzetet a parlamenti abszolút többséghez. A Békés 2-es választókerület megszerzése ezen felüli eredmény lenne, ami már egy nagyarányú, de nem kétharmados győzelmet vetítene előre.