SZEMPONT

Hullani kezdtek a fejek: főrendőröket, speciális ügyészt, dúsgazdag üzletembert tartóztattak le a korrupcióellenes harcban Szlovákiában

Egy újságírógyilkosság, egy miniszterelnök bukása és egy új kormány kellett ahhoz, hogy Szlovákiában végre ténylegesen meginduljon a korrupció elleni harc. Tegnaptól van új főügyész is, aki szerint a főügyészség már nem csak a kiválasztottakat fogja védeni.

Polák Zsóka írása, Fotó: MTI/TASR/TASR/Jakub Kotian - szmo.hu
2020. december 11.

Bár Szlovákia egyik legnagyobb korrupciós botrányával kapcsolatban már 2011-ben borult a bili, egészen mostanáig nem értek el a szálak olyan magas szintekig, hogy valódi felelősségre vonás történjen. A Kuciak-gyilkosság által okozott dominóeffektus és a korrupciónak hadat üzenő új kormány aztán 2020-ra csak beindította azt, amire szüksége volt az országnak:

már nem csak szőnyeg alá söprés és minden irányból akadályoztatott látszatnyomozás folyik, hanem valóban elkezdtek hullani a Gorilla-ügy szereplőinek fejei.

A Penta pénzügyi csoport lobbitevékenysége és összefonódása a szlovák politikai elittel immár nem csak internetes pletyka, amit az ügy szereplői homályos nyilatkozatokkal lerázhattak magukról. Valódi felelősségre vonás vette kezdetét. Az utóbbi hetekben sorra tartóztatták le az elmúlt évtizedben fontos szerepeket betöltő magas beosztású embereket, nyomozókat, ügyvédeket, annál azonban semmi sem mutatja jobban az ügy komolyságát, hogy december elsején őrizetbe vették a Penta csoport egyik vezetőjét, Jaroslav Haščákot, akit mindenki érinthetetlennek gondolt.

Mi is az a Gorilla-ügy?

Szlovákia nem túl hosszú történetének legnagyobb botránya robbant 2011-ben, karácsony előtt néhány nappal, amikor máig ismeretlen tettesek hoztak nyilvánosságra 70 oldalnyi olyan dokumentumot, ami a politikai elit jókora részét nagyon kellemetlenül érintette. A Gorila és Gorila 1 nevű dokumentumok ugyanis nagyjábóli leiratai voltak azoknak a lehallgatott beszélgetéseknek, amelyek Szlovákia legbefolyásosabb cégmonstruma, a Penta emberei - főleg a már említett Haščák -, valamint különféle kormánypárti és ellenzéki politikus között zajlottak le. Az állítólag a szlovák titkosszolgálat (SIS) által készített felvételeket a pozsonyi Vazov utcában található, ún. konspirációs lakásban rögzítették 2005 és 2009 között. Az ingatlan Varga Zoltán alvállalkozóé volt, akinek mackós termetéről kapta az ügy a Gorilla nevet. Ugyan a dokumentumok eredetét sokan megkérdőjelezték, egyértelműen azt mutatta, hogy a szlovák politikai élet a Penta befolyása alatt áll. A lehallgatott beszélgetésekben minden volt, amit csak egy korrupciós botránytól el lehet várni:

megvesztegetések, pénzes borítékok, megvásárolt képviselők, privatizálni kívánt állami cégek.

Szlovákiát jócskán megosztotta az ügy, mivel az iratok valódiságát a mai napig nem bizonyították százszázalékosan. Daniel Lipšic akkori szlovák belügyminiszter például elismerte, hogy a titkosszolgálat valóban végrehajtotta a Gorilla fedőnevű akciót, arra viszont nem válaszolt, hogy ez a Gorilla az a Gorilla-e.

Kiderült, aztán nem igazán történt semmi.

Megkérdőjelezhetőség ide vagy oda, Szlovákiában óriási volt a botrány a Gorilla-ügy miatt, ennek ellenére az akkori kormányzás alatt nagyon nem úgy tűnt, hogy a vezető köröknek valódi érdeke a felelősségre vonás és az alapos kivizsgálás. Ugyan indult nyomozás, és lemondásokat is eredményezett – többek közt a felvételeken Haščákkal privatizációs ügyekről tárgyaló Anna Bubeníkova, a Nemzeti Vagyonalap vezetője is lemondani kényszerült –

ám a politikai elit vezetői azt az álláspontot hangoztatták, hogy a Gorilla-iratok nagy része hazugság.

Mikuláš Dzurinda, aki 1998 és 2006 között vezette az országot szintén azt nyilatkozta, hogy kormányzása idején semmilyen szinten nem befolyásolták pénzügyi csoportok az ország vezetését. Hasonlóképp nyilatkozott az akkori miniszterelnök, Iveta Radičová és az őt követő Robert Fico is – mindketten hazugságként és féligazságként jellemezték a Gorilla-iratokat – az utóbbi már jóval rapszodikusabb kapcsolatot ápolt a Pentával. Ugyan az iratokkal kapcsolatban nem nyilatkozott gyakran, azt azonban egyszer elárulta, hogy az első kormányzása idején 2006-ban ő akadályozta meg, hogy privatizálják a pozsonyi repteret, így az nem került a Pentához. A Smer politikáját ráadásul nagyban jellemezte a multik elleni hadüzenet is.

Robert Fico, Szlovákia volt miniszterelnöke (fotó: Wikipedia)

A Penta ellen azonban még így sem indíthatott teljes hadviselést, neki sem volt ugyanis érdeke, hogy bármi terhelő információ szivárogjon ki róluk. Főleg, hogy 2019-ben 39 órányi felvételt kaptak meg anonim feladótól a szlovák szerkesztőségek, az egyiken pedig Fico hangjára kísértetiesen hasonlító orgánum beszélget a Penta vezetőjével, Jaroslav Haščákkal. A politikus sosem erősítette meg vagy tagadta azt, hogy ő lenne a felvételen, az ezt firtató kérdésekre mindig ugyanaz volt a válasza: ez még a Dzurinda-kormány sara. Ennek fényében nem olyan meglepő, hogy Fico kormányzása alatt nem igazán mozdult előre az ügy. Voltak ugyan letartóztatások, és a nyomozás sem állt le, valós előrelépés nem történt.

A nyomozás kirakatjellegét mi sem mutatja jobban, hogy idén novemberben letartóztatták azt a Dušan Kováčikot, aki speciális ügyészként éveken át látványosan akadályozta a Gorilla-nyomozást.

A férfi hírhedt volt arról, hogy a hozzá kerülő hatvan ügyből öt év alatt mindössze egyet engedett eljutni a bíróságig. Korrupcióval, hivatali jogkörrel való visszaéléssel, bűnszervezet létrehozásával és támogatásával vádolják, úgy vélik, hogy a Speciális Ügyészség élén töltött ideje alatt több maffiaügyet is elsikált. Mellette több olyan nyomozót és ügyészt letartóztattak, akik az ügy megoldásán nem, azon viszont annál lázasabban dolgoztak, hogy jó üzleteket kössenek a kényes iratoknak köszönhetően.

Időközben a Penta módszeresen elkezdte felvásárolni a szlovák médiát, amelynek leginkább sokatmondó momentuma az volt, amikor a Gorilla-üggyel kiemelten sokat foglalkozó, kormánykritikus Sme című napilapot is magába foglaló Sme médiacsoportra rátette a kezét.

A lap elkötelezett szerzői a független sajtó haláláról beszéltek, és kiválva a Smeből alapították meg a Denník N című lapot, amellyel a mai napig folytatják munkájukat. De egy másik szócsövet is megpróbált elhallgattatni: Tom Nicholson, kanadai-szlovák oknyomozó újságíró írt leleplező könyvet az egész ügyről, és egy ideig Haščákék sikeresen érték el bírósági döntésekkel, hogy ne adhassák ki a könyvet, amely aztán végül 2012-ben megjelent.

Egy gyilkosság és egy kormányváltás kellett a változáshoz

Egy fiatal újságírónak kellett meghalnia ahhoz, hogy Szlovákiába elérjen a változás szele, amely kisöpörheti az országba olyan makacsul befészkelődött korrupciót. Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018-as meggyilkolása vezetett odáig, hogy a harmadjára is kormányra kerülő Fico lemondásra kényszerüljön, és egy másik korrupciós ügy napvilágot lásson: a szlovák politika és az orosz maffiózók összefonódása.

Gyertyák égnek a meggyilkolt Ján Kuciak és menyasszonya emlékére a pozsonyi SNP téren

Nem mellesleg azt a Marián Kočner nevű oligarchát tekintik a gyilkosság megrendelőjének - bár ezt a bíróságon nyilván nem sikerült bizonyítani -, aki korábban a Gorilla-felvételekkel üzletelt, ráadásul az ő széfjében találták meg a hangfelvételeket. A közhangulat pedig ekkor odáig jutott, hogy a korrupció elleni harc ígéretével már választást lehetett nyerni: így került 2020 márciusában az ország élére Igor Matovič. A Gorilla-ügy felgöngyölítése pedig eddig nem látott fokozatba kapcsolt.

Hullanak a vezetői fejek

Bár a koronavírus-helyzet bőven ad most munkát a kormányfőnek, jelentős előrelépések történtek Gorilla-ügyben is: az utóbbi hetekben több nagy fogása is volt a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségnek (NAKA), amely az “Isten malmai” akció során a már emlegetett Kováčikot és Ľudovít Makót, a pénzügyőrség bűnügyi osztályának volt vezetőjét, a “Tisztítótűz” során Tibor Gašpar korábbi rendőrfőkapitányt és Peter Hraškót, a NAKA volt vezetőjét, Róbert Krajmer egykori NAKA-osztályvezetőt, és Bernard S. magas beosztású pénzügyőr-igazgatóját tartóztatták le. A „Babilon” fedőnevű akciónak köszönhetően olyanok csuklóján kattant a bilincs, mint Ľubomír Arpáš, a szlovák titkosszolgálat kémelhárításának egykori vezetője és František Polák, Mikuláš Černák besztercebányai maffiavezér ügyvédje. A legjelentősebb előrelépés azonban december elsején történt:

ekkor vették őrizetbe a Penta egyik vezetőjét, a felvételek egyik főszereplőjét, a mindenki által érinthetetlennek tartott milliárdost, nem mellesleg Szlovákia egyik leggazdagabb emberét, Jaroslav Haščákot.

A vád: pénzmosás, illegális üzletelés, korrupció.

Szlovákia legbefolyásosabb ötöse

Haščákot nagyjából olyasmi formátumú szereplőnek kell elképzelni, mint Magyarországon Mészáros Lőrincet: a Forbes idei szlovákiai listája szerint ő a második leggazdagabb szlovák 1,07 milliárd eurós (azaz kb. 384 milliárd forintos) vagyonával. Az 51 éves üzletember négy egyetemi csoporttársával – mindannyian a moszkvai elitképzőbe, a Nemzetközi Tanulmányok Moszkvai Állami Intézetébe jártak, és mindannyian kommunista titkosrendőrök gyermekei – alapította meg a Penta Brokerst még 1993-ban. Juraj Herko, Martin Kúšik, Jozef Oravkin, a cseh Marek Dospiva és persze Haščák rövid időn belül Szlovákia legbefolyásosabb cégbirodalmává tették a Pentát, amely jelenleg közel 30 ezer embert foglalkoztat az országban. Azt azonban már egy sor ködös ügyletnél sejteni lehetett, hogy túl szép a Penta sikertörténete ahhoz, hogy pusztán a szerencse és a rendkívül jó üzleti döntéseknek legyen köszönhető példa nélküli térnyerésük az országban:

Haščák zsebében volt jóformán az egész politikai elit.

A Gorilla-ügy kirobbanásakor persze senkinek nem volt illúziója afelől, hogy egészen Haščákig elér majd a botrány szele, a Penta természetesen mindig a lehető leghatározottabban utasította el a vádakat, és kerülte el a felelősségre vonást. Egészen mostanáig.

Haščákot ugyanis kihallgatásra idézték be a rendőrségre, ám onnan már nem ment haza: akkor rendelték el letartóztatását. Később egy csapat állig felfegyverkezett kommandós kísérte vissza a férfit a Penta pozsonyi irodaházába, feltehetőleg azért, hogy ott legyen a házkutatáson. A bazini Speciális Ügyészi Hivatal indítványozta a férfi vizsgálati fogságba helyezését, a Büntetőbíróság vizsgálóbírója pedig december 4-én el is rendelte az előzetes letartóztatásba helyezését. Haščák tagadja a vádakat, és fellebbezett ügyvédjén keresztül, amelyet a Legfelsőbb Bíróság bírál majd el. A letartóztatást követő napon Haščák minden ügyvezetői pozíciójáról lemondott a Pentánál, és átadta azokat Ian Childnak, ám továbbra is társtulajdonos maradt.

Amennyiben bebizonyosodik bűnössége, akár húsz évre is rács mögé kerülhet.

Ám természetesen senkinek se legyenek illúziói afelől, hogy a Penta-vezért nem a legjobb ügyvédek próbálják majd meg kimenteni az ügyből.

További bizakodásra ad okot, hogy ezt követően nem sokkal új főügyészt választott a szlovák parlament Maroš Žilinka személyében, akivel a kormány egyes politikusainak nyilatkozatai szerint új korszak érkezhet el. Zuzana Čaputová köztársasági elnök december 10-én iktatta be Žilinkát, aki rögtön leszögezte: a főügyészség már nem csak a kiválasztottakat fogja védeni.

Kiadó még a speciális ügyészi poszt, amelyet az egykori belügyminiszternek, Daniel Lipšicnek fognak vélhetően felajánlani - az ügy érdekessége, minisztersége idejében Žilinka volt a helyettese. Nem mellesleg mindketten feketelistások voltak az alvilág köreiben a a vád szerint a Kuciak-ügyben is érintett Alena Zsuzsová mindkettőjüket meg akarta öletni a Kuciakot is agyonlövő bérgyilkossal, Andruskó Zoltánnal.

Az nem kérdéses, hogy Lipšic milyen irányt képviselne:

„Még nem döntöttem, de fontolóra veszem a jelöltséget, mert úgy gondolom, hogy harminc év óta talán először van arra lehetőség Szlovákiában, hogy előrébb lépjen az igazságszolgáltatás, és bíróság elé állítsanak sok olyan embert, akik még mindig azt hiszik, hogy a törvények fölött állnak.”

Szlovákiában tehát fennállása során először mutatkozik reális esély arra, hogy évtizedes késéssel ugyan, de legalább megkezdődjenek a felelősségre vonások. Az irány jó, azonban nem árt aggódva figyelni közben a jelenlegi kormányt, mert hiába üzentek hadat a korrupciónak, a koalíción belüli ellentétek egyre erősödnek, ez pedig elterelheti a fókuszt a kormány egyik legfontosabb célkitűzéséről.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

SZEMPONT

Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit

Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Kapcsolódó

„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért

A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk