SZEMPONT

Foreign Affairs: mára világossá vált, hogy Ukrajnában egyik fél sem tud döntő győzelmet aratni

Azok a háborúk, amelyek egy évnél tovább húzódnak, akár egy évtizednél is tovább tarthatnak - írja a tekintélyes amerikai külpolitikai szaklap átfogó elemzésében, amelyben felvázol egy utat a békéhez.

Címlapkép: MTI/EPA/Vadim Szarahan - szmo.hu
2023. szeptember 04.

Egy háború kezdetekor általában sokkal könnyebb állást foglalni a szembenálló felek között, mint elképzelni annak végső kimenetelét. Így történt ez 2022 februárjában Oroszország Ukrajna elleni inváziója idején. Az Egyesült Államok és szövetségesei számára nem volt kérdés, hogy Ukrajnát támogatni kell az orosz agresszióval szemben, Moszkvát pedig megbüntetni. Arra azonban kevés szó esett, hogy miként fog véget érni a konfliktus. A tekintélyes amerikai külpolitikai folyóirat, a Foreign Affairs elemzésében hívja fel a figyelmet, hogy másfél évvel a háború kitörése után az Egyesült Államoknak még mindig nincsen erről világos elképzelése.

Mára egyértelművé vált, hogy egyik fél sem rendelkezik olyan haderővel, még a külső segítséggel együtt sem, amellyel döntő katonai győzelmet tudna aratni a másik felett.

A lap szerint ukrán hadsereg bármennyi területet szabadítson fel, Oroszország továbbra is képes lesz fenntartani az állandó fenyegetést Ukrajnával szemben, miként az ukrán katonák is folyamatosan támadhatják az oroszok által megszállt területeket, valamint az Oroszországon belüli katonai és civil célpontokat is. Mindezek a tényezők egy pusztító, évekig elhúzódó, kilátástalan háborúhoz vezetnek. Ebben a helyzetben az Egyesült Államok és szövetségesei stratégiai döntés előtt állnak: vagy megpróbálják a háborút a tárgyalásos befejezés felé terelni a következő hónapokban, vagy pedig kivárnak. Ez utóbbi esetben a a háború emberi, gazdasági és egyéb ára a mai sokszorosa lesz. Éppen ezért a cikk szerint a NATO-nak mielőbb a háború lezárására kell koncentrálnia.

A szerző, Samuel Charap, a Rand Corporation politológusa hangsúlyozza: egy háborúban egy-egy sikeresebb offenzíva, területszerzés, vagy akár a frontvonalak jelentős eltolódása sem vezet feltétlenül a konfliktus végéhez.

Így van ez most is: ha egy ukrán ellentámadás az oroszokat visszakényszerítené saját határai mögé, akkor sem biztos, hogy Moszkva leállítaná a harcokat. Igaz, ez újabb csapást jelentene Oroszország katonai erejére és globális presztízsére, még súlyosabb árat kellene fizetnie ezért a stratégiai katasztrófáért.

A Nyugat abban reménykedik, hogy az ukrán harctéri sikerek Putyint a tárgyalóasztalhoz kényszerítik. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy egy újabb taktikai visszavonulás elvenné a kedvét Moszkvának a harcok folytatásától. De egy terület feletti ellenőrzés elvesztése nem egyenlő a háború elvesztésével, és nem von szükségszerűen maga után politikai engedményeket sem. Putyin újabb mozgósításokat rendelhet el, még intenzívebb bombázásokat indíthat az ukrán városok ellen, vagy pedig csupán kitart abban a hitben, hogy az idő neki és Ukrajna ellen dolgozik. Az is elképzelhető, hogy akkor is tovább harcol, ha tudja, hogy veszíteni fog, ahogyan például Németország tette az első világháborúban – írja a politológus.

E háború kirakós játékában tehát nem a frontvonal elhelyezkedése a legfontosabb, hanem egyrészt az állandó és kölcsönös fenyegetettség, másrészt az Oroszország által annektálni kívánt ukrán területek feletti viták, amelyek valószínűleg sok-sok éven át fennmaradnak.

Ukrajna igen jelentős haderőt fejlesztett ki a több tízmilliárd dolláros nyugati segélyeknek, kiképzési programoknak és hírszerzési támogatásoknak köszönhetően. Ütőerejét az elmúlt másfél évben számtalanszor megmutatta. Ugyanakkor az orosz hadsereg is fenyegetheti a jövőben Ukrajnát, mert súlyos veszteségei ellenére még mindig nagy erőt képvisel. Döntő csapást azonban egyik sem tud bevinni a másik ellen, feltételezve természetesen, hogy Oroszország nem vet be tömegpusztító fegyvereket, bár ezek sem biztos, hogy a győzelmet jelentenék.

2022 elején, amikor az orosz hadsereg még sokkal jobb állapotban volt, nem tudták elfoglalni Kijevet, sem pedig megbuktatni a demokratikusan választott ukrán kormányt. Jelenleg még azokat a területeket sem tudja mind elfoglalni, amelyeket Moszkva magáénak tekint. Mindez azt sugallja, hogy egyik fél sem tudja belátható időn belül elérni területi céljait katonai eszközökkel.

Ukrajna számára ez a cél egyértelmű: ellenőrzése alá vonni teljes nemzetközileg elismert területét, a 2014 óta orosz megszállás alatt lévő Krim-félszigetet és a Donbaszt beleértve. Oroszország álláspontja viszont nem teljesen világos a magának követelt Zaporozsia és Herszon határait illetően.

Az sem kizárt, hogy a háború a területi vita megoldása nélkül ér véget.

Ugyanakkor a konfliktus nagyrészt állandónak tekinthető tényezői alapján elhúzódó háborúra is számíthatunk. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja az uppsalai egyetem 1946 és 2021 közötti adatai nyomán megállapította, hogy az államok közti háborúk 26%-a egy hónapon belül, további 25%-a pedig egy éven belül lezárul, ha azonban időtartamuk meghaladja az egy évet, akkor akár egy évtizednél is tovább tarthatnak. És még azok is, amelyek valamivel rövidebbek voltak, mint 10 év, rendkívüli pusztítással jártak. A nyolc évig (1980 és 1988) között folyó iráni-iraki háborúban közel félmillióan estek el és legalább ennyi volt a sebesültek száma.

Egy hosszú orosz-ukrán háború az elemzés szerint komoly problémát jelentene az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek is, mert mindig benne lenne egy eszkaláció kockázata, akár az orosz atomfegyver bevetése, akár egy háború Oroszország és a NATO között. Ukrajna gazdasága és katonai ereje szinte teljesen a Nyugattól függene, amely ez utóbbiaknak költségvetési nehézségeket és harckészültségi problémákat is okozna. Tartóssá válnának a háború globális gazdasági kihatásai, köztük a gabona és energiaárak bizonytalansága. Az Egyesült Államok képtelen lenne erőforrásait más prioritásaira koncentrálni, és elmélyülne Oroszország kínai függősége.

És bár egy hosszú háború tovább gyengítené Oroszországot, ennek túl nagy ára lenne.

Míg a nyugati kormányoknak továbbra is mindent meg kell tenniük Ukrajna támogatásáért, a Foreign Affairs szerzője szerint kell, hogy legyen egy stratégiájuk a háború elfogadható befejezésére a korántsem ideális körülmények között. Mivel kicsi az esély egy döntő katonai győzelemre, vagy a két ország közötti viszony normalizálását hozó politikai megoldásra, Oroszország és Ukrajna a harci cselekmények befejezése után is még sokáig ellenségek maradnak.

A Nyugat és Kijev számára a háború tárgyalás nélküli befejezése jobb lenne, mint az agressziót és háborús bűnöket elkövető kormány képviselőivel szóba állni. De az ilyen szintre jutott háborúk nem szoktak csak úgy maguktól elhalni - véli a lap elemzése.

Tartós háború esetén rendkívül nehéz lesz egy olyan alacsony intenzitású konfliktussá visszaszorítani, mint amilyen a Donbaszban zajlott 2014 és 2022 között. Azokban az években a háborúnak szinte minimális hatása volt Ukrajnában a konfliktus-zónán kívül. Most más a helyzet. Nehéz elképzelni például, hogy miként térhet magához az ukrán gazdaság, ha légtere zárva, kikötői blokád alatt maradnak, lövik a városaikat, a munkaképes férfiak harcolnak, és a több millió menekült nem akar visszatérni hazájába.

Tehát a tárgyalásokra szükség van, de a megállapodás kizárt. A legelfogadhatóbb lezárásnak egy fegyverszünet látszik, amely ugyan nem hidalná át a politikai ellentéteket, de véget vetne az aktív háborúnak.

A szerző az 1953-as koreai tűzszünet példáját említi, amely kizárólag a fegyverszünet fenntartásáról rendelkezett, és nem foglalkozott a politikai kérdésekkel. Bár Észak- és Dél-Korea között a mai napig hadiállapot áll fenn, és mindketten az egész félszigetet saját szuverén területüknek tekintik, a fegyverszünet tartós maradt.

A koreai háborúval ellentétben azonban az Egyesült Államok és szövetségei nem vesznek részt a harcokban, éppen ezért a kijevi és moszkvai döntések sokkal meghatározóbbak lesznek, mint amilyeneket Berlinben, Brüsszelben vagy Washingtonban hoznának, és nem is diktálhatnának a szembenálló feleknek. Ennek ellenére a NATO, Ukrajnával szorosan konzultálva a lap szerint elkezdheti kidolgozni a háború befejezésével kapcsolatos vízióját.

Joe Biden már 2022 májusában kijelentette, hogy a Fehér Ház a tárgyalóasztalnál képzeli el a háború végét, és az amerikai vezetők ezt a nézetet azóta is hangoztatják, de szinte kínosan kerülik a miként részleteit, miközben a hangsúly továbbra Ukrajna minden lehetséges eszközzel való támogatásán van.

Charap emlékeztet arra, hogy a harcok és a tárgyalások egyidejűsége a történelem során gyakori volt a háborúk során.

Így volt ez Koreában a legvéresebb harcok két éve alatt is. Elvileg a tárgyalások megnyitása Oroszországgal még a harctéren való előrenyomulást is segítheti. Ha Ukrajna sikerei nagyobb megegyezési szándékot váltanának ki a Kremlből, már csak egy működő diplomáciai csatorna kellene hozzá, amely nem csökkentené sem Ukrajna, sem nyugati partnerei részéről az Oroszországra gyakorolt nyomást. Egy hatékony stratégiához szükség van mind kényszerítésre, mind pedig diplomáciára.

Minél tovább halogatják a diplomáciai stratégia kialakítását, annál nehezebb lesz. És már most nagyon óvatosan kell tálalni, hogy ne lehessen sem politikai visszalépésnek, sem pedig a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás feladásának beállítani.

A Foreign Affairs cikke felhívja a figyelmet rá, hogy mindez akkor sem lesz gyors, ha azonnal belevágnak.

A koreai fegyverszüneti megállapodáshoz 575 találkozóra volt szükség két év alatt, hogy véglegesítsék a közel 40 oldalas szöveget.

Az 1946 és 1997 közötti fegyveres konfliktusokat elemezve Virginia Page Fortna politológus kimutatta, hogy azok voltak a tartós megállapodások, amelyek rendelkeztek demilitarizált övezetekről, harmadik fél által adott garanciákról, békefenntartásról, valamint a vitás kérdések tisztázására felállítandó vegyes bizottságokról.

Ezek a mechanizmusok megerősítik a kölcsönösség és az elrettentés elvét, amelyek lehetővé teszik a szembenálló feleknek, hogy békét kössenek anélkül, hogy megoldanák alapvető nézeteltéréseiket.

Bár egy fegyverszünet kétoldalú megállapodás lenne, az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek segíteniük kell Ukrajnát tárgyalási stratégiájában. Emellett fontolóra kell venniük, hogy milyen ösztönzőket kell kínálniuk a feleknek, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek és minimálisra csökkentsék a tűzszünet összeomlását.

A biztonsági ígéretek a lap szerint túl gyakran Ukrajna NATO-tagságának kérdésére korlátozódnak.

Tagállamként Ukrajnára is vonatkozna szervezet alapító okmányának 5. paragrafusa, amely szerint egy tagállam elleni támadást valamennyi tag elleni támadásnak minősíthetnek. A NATO-tagság azonban ennél jóval több. Moszkva szemszögéből nézve Ukrajnát az Egyesült Államok előretolt állásává változtatná. És hiába lenne a tagállamok között konszenzus arról, hogy Ukrajnának a NATO-tagság által adnának biztonsági garanciát, ez Oroszország számára elfogadhatatlanná tenné a békeajánlatot és Putyin folytatná a harcot.

A szakértő ehelyett hoz egy közelmúltbeli példát, az 1975-ös amerikai-izraeli memorandumot, Izrael biztonságának és szuverenitásának Washington általi szavatolását, amely az egyik alapfeltétele volt Izrael számára az Egyiptommal kötendő békeszerződésnek. Egy Ukrajnának adandó hasonló biztosíték erősítené Kijev biztonság-érzetét, ösztönözné a magánszektor beruházásait az ukrán gazdaságba, és erősítené egy jövőbeni orosz agresszióval szembeni elrettentést.

Ma Moszkva biztos lehet abban, hogy az Egyesült Államok nem avatkozik be katonai erővel Ukrajnában, de egy ilyen megállapodás mellett kétszer is meggondolna egy újabb támadást, ugyanakkor nem fenyegetne azzal, hogy új amerikai bázisokat hoznak létre az orosz határok közelében.

Washingtonnak továbbra is prioritásként kell kezelnie az Oroszországgal való háború elkerülését.

Ukrajnának idővel új ösztönzőkre lesz szüksége: újjáépítési segélyekre, Oroszország elszámoltathatóságára, és olyan békeidőben való katonai támogatásra, amelynek révén Kijev megfelelő elrettentő erőt fejleszthet ki. Emellett az Egyesült Államoknak és a szövetségeseinek a nyomásgyakorlás mellett ösztönözniük kell az orosz békehajlandóságot, például egyes szankciók feltételes feloldásával. Egyúttal a Nyugatnak párbeszédet kell kezdeményeznie szélesebb értelemben vett európai biztonsági témákról, hogy minimálisra csökkentsék egy hasonló válság kirobbanásának esélyét.

Jelenleg nincsen egyetlen amerikai kormánytisztviselő sem, aki a diplomáciai előkészítéssel foglalkozna. Joe Bidennek a Foreign Affairss cikke szerint ki kellene neveznie egy elnöki megbízottat, aki felvenné a kapcsolatot valamennyi érintett ország külügyminisztériumaival, amelyek e konfliktus során teljesen háttérbe szorultak. Ezt követőn az Egyesült Államoknak nem hivatalos megbeszéléseket kell kezdenie Ukrajnával, a NATO-ban és a G7-ben lévő szövetségesekkel a háború lezárásáról. Emellett szükség lenne egy olyan rendszeres kommunikációs csatornára az érintett államok és nemzetközi szervezetek képviselői között, ahogyan ez a balkáni háborúk idején bevált.

És újra előjön a koreai példa: az 1953-as fegyverszünet, amelyet annak idején az amerikai külpolitika diadalának tekintettek, 70 éve megakadályozta egy újabb háború kitörését a félszigeten, miközben Dél-Korea regionális gazdasági hatalommá és virágzó demokráciává vált.

Egy háború utáni prosperáló, demokratikus, a Nyugat által garantált biztonságú Ukrajna is nagy stratégiai győzelmet jelentene, akár úgy is, hogy - legalábbis ideiglenesen - nem kapná vissza összes területét - állítja a szerző.

Megmaradna ugyan a konfliktus oka Oroszországgal, de ennél sokkal több előnyt élvezne politikai, kulturális és gazdasági téren.

Németország 1990-es sikeres újraegyesítése is azt mutatja, hogy milyen eredményekkel járhat, ha egy konfliktus nem katonai elemeire fektetik a hangsúlyt. Nem szűnne meg a Nyugat és Oroszország szembenállása, de óriási mértékben csökkenne a közvetlen katonai összecsapás esélye, miként a háború globális következményei is – állapítja meg végezetül Samuel Charap.

Mára egyértelművé vált, hogy egyik fél sem rendelkezik olyan haderővel, még a külső segítséggel együtt sem, amellyel döntő katonai győzelmet tudna aratni a másik felett.

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást

Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.

M.M. / Fotó: Pottyondy Edina/YouTube - szmo.hu
2026. június 09.

Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Kapcsolódó

Orbán Viktor egy rövid mondattal üzent Sulyok Tamásnak a vasárnapi szimpátiatüntetés után

A volt miniszterelnök a közösségi oldalán osztott meg egy fotót az eseményről, melyhez csak egy rövid üzenetet írt a köztársasági elnöknek címezve. Sulyok Tamást korábban Magyar Péter szólította fel arra, hogy mondjon le a tisztségéről.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

KULT

Ez az idei foci-vb hivatalos dala: milliók nézik Shakira új klipjét, amiben Messi és Mbappé is szerepel

Már 60 millió megtekintés felett jár Shakira és Burna Boy közös vb-dalának hivatalos klipje. A projekt nemcsak zenei, hanem társadalmi szempontból is jelentős, hiszen 100 millió dollárt gyűjtenek egy jótékonysági alapnak.

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

A Vidéki Prókátor már sejti, milyen Alaptörvény-módosítással távolíthatják el Magyar Péterék Sulyok Tamást

Dr. Fülöp Botond ügyvéd szerint a kormány egy „tabula rasa” Alaptörvény-módosítással szüntetné meg nemcsak a köztársasági elnök, hanem az összes kulcspozícióban lévő vezetők mandátumát. A terv alapja, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre egy ilyen lépés tartalmi felülvizsgálatára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Negyven év után felnyitotta apja sírját, sokkolta, amikor kiderült, hogy egy idegen maradványai voltak benne

A kaliforniai férfi exhumáltatta 1985-ben eltűnt apja sírját, hogy kiderüljön, pontosan hogyan halt meg. A 2022-es vizsgálat azonban kimutatta, hogy a sírban egy ismeretlen férfi nyugszik, ezért a hatóságok újranyitották az évtizedes ügyet. A férfi pedig már abban sem biztos, hogy apja meghalt-e egyáltalán.

KÉK HÍREK

Motoros rendőröknek hajtott egy menekülő autós a budai Várnegyedben

A sofőr egy buszsávos szabálytankodás után fogta menekülőre: az autósüldözés az Andrássy útról indult, végül a Csónak utcában ért véget. A két elgázolt motoros nem sérült meg, egy másik rendőr viszont könnyű sérüléseket szenvedett.

BUDAPEST

Visszatér a legendás kabrió Ikarus, több nosztalgiajárat is indul Budapesten júniusban

A BKK júniusban is folytatja a nosztalgiaszezont, melynek egyik fénypontja a különleges, nyitott tetejű Ikarus busz visszatérése. A hónapban a Múzeumok Éjszakáján és a fogaskerekű 152. évfordulóján is különleges járművek közlekednek majd.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A 36. emeletről ugrott a halálba egy család, miután a 9 éves beteg kisfiút hazaküldték a kórházból

Egy indiai származású család halt meg egy dél-londoni toronyháznál május végén. A barátok szerint az anya mentálisan összeomlott, miután súlyosan beteg fiuk állapota nem javult.

KULT

A Disney+ váratlanul ledobta az év egyik legszórakoztatóbb sorozatát: az Alice és Steve egy igazi dramedy-gyöngyszem

Ilyennek képzelem, ha a Fleabag, a Szexoktatás és az Office egy nagyon rossz ötlet után közös gyereket vállal. A végeredmény egyszerre szívszorító, abszurd és brutálisan vicces. Mindenki szeret valakit, akit éppen gyűlöli ugyan azt a személyt. És ettől válik az egész ennyire ellenállhatatlanná. Leülsz elé és ledarálod, más megoldás nincs…

KÉK HÍREK

Rabszolgaként tartottak fogva egy nőt Pátrohán: ütötték-verték, végül kidobták a holttestét

A pátrohai férfit 14 év fegyházra, feleségét 10 év börtönre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék első fokon. Az ítélet nem jogerős, a pár fellebbezett a halált okozó testi sértés és emberkereskedelem miatt kiszabott büntetés ellen.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

Kapcsolódó

Török Gábor elmondta, mi a legnagyobb különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között

A politikai elemző a Facebook-oldalán hasonlította össze a volt és a jelenlegi miniszterelnök kormányzását. Szerinte Orbánnak a hatalom volt a cél, míg Magyar a nyilvánosságban éli meg a politikát.